A nők nyugdíja valamennyi uniós tagállamban alacsonyabb, mint a férfiaké.
Fotó: 123RF
Kisebb a különbség Romániában a férfiak és nők nyugdíja között, mint Németországban – ez tűnik ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) legfrissebb adatsoraiból.
2021. február 05., 11:502021. február 05., 11:50
Az Agerpres hírügynökség által idézett statisztikai adatok szerint az Unióban a nők átlagosan 29 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, de jó hír, hogy a különbség csökkent, ugyanis 2010-ban a férfiak nyugdíja még 34 százalékkal volt magasabb, mint a nőké.
Jelentős különbség van a két érték között Máltán és Hollandiában (mindkettő 40 százalék), Cipruson (39 százalék), Ausztriában (37 százalék) és Németországban (36 százalék) is. 2019-ben Romániában a nők és a férfiak nyugdíja közötti különbség 24 százalék volt, szemben a 2015-ben regisztrált 55,1 százalékos különbséggel. Ebben a mutatóban Románia olyan országokat előz meg, mint Németország, Spanyolország, Olaszország és Franciaország.
Eközben 2010-hez képest a nők és a férfiak nyugdíja közötti különbség az EU legtöbb tagállamában csökkent. A legjelentősebb visszaesés Görögországban volt (a 2010-es 37 százalékról a 2019-es 24 százalékra), Dániában és Szlovéniában (11–11 százalékpontos csökkenés) és Bulgáriában (10 ). Ezzel szemben 2010 óta a különbség nőtt hat EU-tagállamban: Máltán (18), Lettországban (6), Litvániában és Szlovákiában (3–3), Horvátországban és Olaszországban (2-2).
Az Eurostat adatai azt is mutatják, hogy 2019-ben az Európai Unióban a 65 évnél idősebb nyugdíjasok körülbelül 15,1 százalékát fenyegette a szegénység, ami enyhe növekedést jelent a 2018-as 14,5 százalékhoz képest.
Négy tagállamban ez a kockázat meghaladja a 30 százalékot: Lettországban (54 százalék), Észtországban (51 százalék), Bulgáriában (36 százalék) és Litvániában (35 százalék). További négyben több mint 20 százalék: Horvátországban (27,6 százalék), Cipruson (25,9 százalék), Máltán (24,1 százalék) és Romániában (23,5 százalék). Ez az adat Románia esetében 2018-ban még 21,3 százalék, 2017-ben pedig 18 százalék volt.
Ezzel szemben, 2019-ben, a szegénység kockázatának kitett 65 éven felüli nyugdíjasok aránya Luxemburgban (7 százalék) volt a legalacsonyabb, majd Szlovákia, Franciaország és Dánia (mindegyik 9 százalékkal), valamint Görögország (10 százalék) következett.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!