2011. július 18., 09:082011. július 18., 09:08
Az eredmények azt mutatják, hogy nyolc bank túl kevés tőkével rendelkezik ahhoz, hogy egy újabb válság esetén megnyugtató helyzetben maradjon. A nyolc bukott bank között van az osztrák Volksbank, illetve öt spanyol és két görög nemzetiségű bank. Az OTP Bank, egyetlen vizsgált magyar bankként, jól teljesített, és dobogós helyet ért el az idei stresszteszten. A vizsgálat szerint a bankoknak 2,5 milliárd euróra van szükségük pótlólagos tőkeként.
A hatóság pénteki tájékoztatása szerint 2010 végén húsz bank lett volna bajban egy újabb válság esetén kétéves időtávon, de 2011 január és április között 50 milliárd eurós tőkeinjekciót kapott az európai bankszektor, így már csak nyolc bank került a veszélyeztetettek listájára. További tizenhat bank éppen csak teljesítette a minimális követelményt.
A teszt során 91 európai bank, köztük az OTP ellenálló képességét vizsgálták. Román bank nem volt a tesztelt hitelintézetek között. Azt nézték, hogy elegendő tőkével rendelkeznek-e a túléléshez a hitelintézetek arra az esetre, ha valami sokk érné a gazdaságot, ha jelentősen romlana a makrogazdasági környezet, súlyos visszaesés következne be. Az a bank számít veszélyeztetettnek, amelyik tőkemegfelelési mutatója 5 százalék alá kerül bármelyik válság-szimuláció során, ebből a teszt nyolc bankot mért. Tizenhat pénzintézet 5-6 százalék között maradt, vagyis csak éppen tudta teljesíteni a kritériumot.
Az eredmény szerint az OTP Bank 13,6 százalékos tőkemegfeleléssel rendelkezne 2012-ben egy újabb válság esetén, a pesszimista forgatókönyv szerint. Mivel a minimális elvárás 5 százalék volt, így az eredmény jónak tekinthető. Az MTI információja szerint az OTP dobogós helyet ért el az idei stresszteszten.
A vizsgálat azt is figyelembe vette, hogy a tőkejuttatás nélkül mennyi lenne a bankok mutatója (az OTP nem kapott tőkét, így mindkét esetben 13,6 százalék a szám). Tőkejuttatás nélkül az átlagos mutató 7,4, az 50 milliárdos injekcióval 7,7 százalék, vagyis a magyar bank jóval átlag felett teljesített. Az első banki stresszteszthez képest viszont romlott a mutató, akkor 16,2 százalékot mértek a banknak, igaz, a két teszt nem összehasonlítható, mivel eltérő módszertant alkalmazott. Az egyes országok vizsgált bankjainak eredményét tekintve Magyarország teljesített a legjobban az OTP 13,6 százalékával, a második Luxemburg 13,3 százalékos mutatóval, majd Lengyelország következett 12,2 százalékkal (a tőkésítést figyelembe véve).
Tavaly már végeztek egy ilyen stressztesztet az EU-ban, akkor hét bank – öt spanyol, egy-egy görög és német bank – bukott meg azon. Az eredményeket azonban kétségbe vonták a befektetők. Többen azért kérdőjelezték meg az akkori vizsgálatok komolyságát, mert egyetlen ír bankot sem hozott ki gyengének a felmérés, holott a vizsgálat után pár hónappal Írország IMF-mentőcsomagért folyamodott, hogy a banki nehézségek okozta államháztartási gondokat kezelje. Sajtóértesülések arról is szóltak, hogy néhány bank nem fedett fel mindent magáról, nehogy rossz osztályzatot kapjon.
Az Európai Unió ezért idén év elején határozott arról, hogy újra stressztesztet végez az európai bankszektorban, hogy eloszlassa a piaci kételyeket. Azonban a mostani vizsgálattal szemben is megfogalmazódtak fenntartások. Öt német bankból álló csoport úgy látja, a mostani jelentés nem fogja helyreállítani a piaci bizalmat, az IMF szerint pedig elképzelhető, hogy a teszt nem fog valós képet festeni az európai vizsgált bankokról.
Az eredmények hitelességét az is csorbíthatja hogy, kis mandátummal lett felruházva az EBA, amely gyakorlatilag koordináló szerepet kapott a nemzeti felügyeletek között – mutat rá elemzésében az Equilor pénzügyi tanácsadó cég. Sharon Bowles, az Európai Parlament gazdasági bizottságának vezetője pedig a németeket kritizálta, mivel szerinte a német hatóságok a saját érdekeik alapján jártak el.
Az összehasonlítás végett, nemrégen a Standard & Poor\'s hitelminősítő végezte el saját európai banki vizsgálatát, amelyben azt állapította meg a hitelminősítő, hogy legalább 250 milliárd eurós pótlólagos tőkére lehet szükség, ha ismét recesszió ütné fel a fejét. Ezt a forgatókönyvet vizsgálják most újra az azóta felállított közös európai bankszövetség keretében, amely egy feltételezett 0,5 százalékos gazdasági visszaesést és 15 százalékos részvénypiaci zuhanást modellez.
A napokban megindult az eredmények kiszivárogtatása. A tavalyi öttel szemben idén már hét spanyol bank akadt fent a rostán állítólag, ugyanakkor portugál és német bankok mind megfeleltek, igaz, utóbbiak közül kettőnél igencsak rezgett a léc . Az érintett bankok és az egyes országok már ismerik a tesztek eredményét.
Az EU vezetői korábban már nyilvánvalóvá tették, amelyik bank megbukik a teszten, azt nem hagyják magára, a hitelintézetnek fél évet adnak, hogy a szükséges tőkét összeszedje, és ha ez nem sikerül, akkor az EU tőkeinjekcióval segíthet nekik.
A minap az IMF is megszólalt az ügyben, a Nemzetközi Valutaalap megkongatta a vészharangot az európai bankok aggasztó helyzete miatt. Az IMF úgy látja, tavaly óta 30-40 milliárd eurónyi tőkét vontak be a bankok, de még legalább ennyire lesz szükség, a folyamat nagyon lassan zajlik, és félő, hogy a piaci körülmények nehezebbé válása esetén nem lesznek elég erősek a kontinens bankjai. n Krónika
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!