Fotó: Boda L. Gergely
A lakónegyedekben található boltokat részesítik előnyben a bevásárlóközpontokban működő hipermarketekkel szemben a romániai fogyasztók – derült ki a GfK. tanácsadó cég legfrissebb felméréséből.
2015. szeptember 22., 15:152015. szeptember 22., 15:15
Az összeállítás szerint a vásárlók átlagosan hetente kétszer járnak kisüzletekbe, míg a szupermarketekbe hetente egyszer látogatnak el. A lakónegyedi boltokban ráadásul többet költenek élelmiszerre, holott a bevásárlóközpontokban szélesebb a választék és általában a termékek is olcsóbbak. A felmérés szerint a lakótelepi üzletekben egy héten – két alkalommal – átlagosan 58 lejt hagynak ott a fogyasztók, míg a hipermarketben 61 lejt költenek.
Az elmúlt két évben három üzletlánc terjeszkedett számottevően a nagyvárosokban: 2013 óta a Carrefour, a Profi és a Mega Image közel megkétszerezte lakónegyedi üzletei számát, ezzel pedig jelentős ügyfelet hódított meg. Cătălina Aldea szakmai tanácsadó rámutatott: a kisebb boltokban főként napi használatú, illetve fogyasztású termékeket kínálnak, míg a hipermarketekben hosszú távra elég, nagyobb csomagolásban található élelmiszert árulnak.
A felmérés szerint a fogyasztók nemcsak azért részesítik előnyben a nagy üzletláncok kisebb üzleteit, mert azok közelebb vannak otthonukhoz és munkahelyükhöz. Számukra az is fontos, hogy ezek a cégek számos saját márkás terméket árulnak, amelyek jóval olcsóbbak, mint az ismertebb élelmiszerek. Ezek a boltok ráadásul gyakran hirdetnek akciókat: az év első nyolc hónapjában több tízezer árucikket kínáltak kedvezményesen, ez 50 százalékos emelkedés tavalyhoz képest.
A statisztikák szerint egyébként a romániai fogyasztók továbbra is szeretnek hagyományos módon vásárolni, hiszen az elmúlt években három nagy áruházlánc is online boltot nyitott, de ezek az évi 18 milliárd eurós piacnak csak 5 százalékát tudták kisajátítani.
Bővül a gyógyszerpiac
A tavalyi év során 673 millió euró értékben adtak el Romániában recept nélkül orvosságot – számolt be a Ziarul Financiar gazdasági lap a PMR piackutató cég adataira hivatkozva. A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai gyógyszeripar a régiós piacnak 12,7 százalékát fedi le, Közép-Kelet-Európában ugyanis az elmúlt évben 5,3 milliárd euró értékben vásároltak orvosságot. A régióban Lengyelország áll az első helyen, az eladási árnak ugyanis több mint felét adja, míg a sorban Magyarország következik 13,4 százalékos részesedéssel. A harmadik helyen Románia szerepel.
A piac 2011 óta folyamatosan bővül – négy évvel ezelőtt az ágazatban 4,7 milliárd eurós bevételt jegyeztek. A PMR szakértői szerint a tendencia egészen 2020-ig folytatódni fog, akkor az ágazat eléri az éves 7,7 milliárd eurós jövedelmet. A piackutató cég becslése szerint ugyanakkor 2011-hez képest 2020-ra 60 százalékkal fog emelkedni azon közép-kelet-európai fogyasztók aránya, akik recept nélküli gyógyszert vásárolnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!