Liviu Dragnea szerint 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna
Fotó: PSD
2020-ig még biztos folytatódnak az adócsökkentések, valamint a nyugdíj- és fizetésemelések, igaz, nem kizárt, hogy a szociálliberális kormány azzal nyer több pénzt a költségvetés számára, hogy opcionálissá teszi a kötelező magánnyugdíjakat.
2018. május 24., 22:262018. május 24., 22:26
2018. május 24., 22:272018. május 24., 22:27
Románia kormánya 2020-ig fenntartja adó- és illetékcsökkentési politikáját, amivel párhuzamosan növeli a minimálbért és a nyugdíjakat, így próbálva megemelni az életszínvonalat – nyilatkozta Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Leszögezte, mindez sem a költségvetésre, sem az inflációra, sem pedig a folyó fizetési mérlegre nem gyakorol negatív hatást. Jelezte viszont egyúttal, hogy
„Az adóügyi enyhítés égetően szükséges volt mind a magánszektor, mind az alkalmazottak számára. És folytatódik, csökkenteni fogjuk az adók számát és értékét egyaránt” – jelentette ki az interjúban a nagyobbik kormánypárt elnöke. Hozzátette: Románia folytatja a beruházók bevonzását is, hogy bevételeket generáljon a költségvetés számára, és az elkövetkező két évben állami vállalatok részvényeit próbálja értékesíteni a bukaresti tőzsdén.
Közölte, az ország gazdasági növekedése idén 5,5 százalékos lesz annak ellenére is, hogy az első negyedév 4 százalékos gyarapodása elmaradt a várttól. Elutasította egyúttal azokat a félelmeket, amelyek szerint a tervezett intézkedéseknek negatív hatásuk lenne az inflációra és a folyó fizetési mérlegre.
Dragnea az interjúban beszélt arról is, hogy
Ugyanakkor a szociálliberális kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 16 százalékról 2020-ra 10 százalékra csökkenti az egymillió eurósnál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatok nyereségadóját. Eközben 2020-ra elérné a 300 eurót a minimálbér, míg a minimálnyugdíj 200 euró körül alakulna.
Az Európai Bizottság azonban továbbra sem nézi jó szemmel a történéseket, szerdán Magyarországot és Romániát egyaránt figyelmeztette, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát. A bizottság Románia esetében azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan.
Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
Sztrádaépítést sürget Johannis
Az autópálya-építések csigalassúságát hányta a mindenkori kormányok szemére Klaus Johannis államfő csütörtökön, a pitești-i Dacia-gyárban. Leszögezte, összefüggő tervre van szükség az infrastruktúra-fejlesztés terén, azt pedig rövidebb idő alatt kell gyakorlatba ültetni, nem évtizedek alatt, ahogyan előrevetíti az eddigi tempó. Az államfő úgy vélekedett, a mindenkori kormányprogramokban csak nyilatkozatok szintjén létezik az infrastruktúra.
„A polgárok tiltakozó akciókat szerveznek, hogy ráirányítsák a figyelmet az akut problémákra. A színes térképeken és szép terveken túl az emberek az eredményeket nézik, és az elmúlt másfél év leforgása alatt átadott 15 kilométer autópálya nevetségesen kevés” – fogalmazott Johannis. Megjegyezte, ha annyi autópálya lenne az országban, amennyit a politikusok megígértek, Kínával vetekedhetnénk, ám a valóságban súlyos a helyzet a közutakon és a vasúton egyaránt.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!