Dráguláshoz, munkanélküliséghez vezethet a minimálbér-emelés – vallják egybehangzóan a vállalkozók és az elemzők, akik szerint a szürke- vagy feketemunka elterjedése vagy éppen a csökkentett munkaidős foglalkoztatás is közvetlen következménye lehet annak, hogy februártól 16 százalékkal, 1450 lejre nőtt a kormány által garantált legkisebb fizetés. Leginkább a kis- és közepes vállalkozásokat érinti negatívan az intézkedés.
2017. február 16., 13:422017. február 16., 13:42
2017. február 16., 15:322017. február 16., 15:32
Dráguláshoz, munkanélküliséghez vezethet a minimálbér-emelés – vallják egybehangzóan a vállalkozók és az elemzők, akik szerint a szürke- vagy feketemunka elterjedése vagy éppen a csökkentett munkaidős foglalkoztatás is közvetlen következménye lehet annak, hogy februártól 16 százalékkal, 1450 lejre nő a kormány által garantált legkisebb fizetés. Leginkább a kis- és közepes vállalkozásokat érinti negatívan az intézkedés, ami ugyanakkor láncreakciót is kiválthat, hiszen akik mostanáig bruttó 1500 lej körüli összeget kerestek, azok nagy valószínűséggel 100-200 lejes fizetésemelést kérnek, miután a mostanáig náluk kevesebbet keresők fizetése utolérte az övékét.
Átszervezésre kényszerülhetnek
A minimálbér-emelés miatt növekedhet a munkanélküliek száma – fogalmazta meg aggodalmait Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség szerint félő, hogy a megnövekedett bérköltségek miatt a vállalkozók egy része átszervezésre kényszerül, elbocsátja alkalmazottai egy részét. „Már nagyon sok vállalkozó, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások vezetői jelezték, hogy túl megterhelő számukra az 1450 lejes minimálbér és a járulékok kifizetése. Általában azt mondják, egy-két hónapot kivárnak, tesztelik, ki tudják-e gazdálkodni a megnövekedett költségeket. Nem kizárt, hogy tavasszal, amikor általában csökken a munkanélküliség, most éppen ellenkezőleg, növekedni fog\" – mondta az igazgató.
A faiparban nagy érvágás
A vállalkozók ágazatonként másként vélekednek a kötelező minimálbér-emelésről. A faiparban nagy érvágást jelenthet a minimálbér-emelés, különösen, ha a piac nem fogad el drágítást – mutatott rá lapunk megkeresésére Kádár Rezső. A Pro Wood faipari klaszter menedzsere kifejtette, saját cégénél már kiadta az első emelt fizetéseket, és kiszámolta, hogy a béralap a járulékos költségekkel együtt mintegy 30 százalékkal növekedett. „Az év elején megemelkedett a villamos energia ára, arra számítunk, hogy a fa, vagyis a nyersanyag is drágulni fog, hiszen a tél folyamán kevesebb volt a vágás, ezek a minimálbér-növekedéssel együtt elkerülhetetlenné teszik a drágítást, amit nem biztos, hogy a piac elfogad\" – osztotta meg velünk félelmeit a vállalkozó.
Kádár Rezső hangsúlyozta, az ágazatban nem jelent megoldást az emelt fizetések miatt megnövekedett vásárlóerő, mert a feldolgozók többsége exportra dolgozik. „Kőkemény, legalább egyéves szerződések alapján szállítjuk a termékeinket. Nem biztos, hogy a partnereink elfogadják az áremelést. Őket nem érdekli, hogy növekedett a minimálbér, vagy hogy drágult az elektromos energia\" – mondta a klaszter menedzsere, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a faipari vállalkozók néhány hónap alatt felélik a tartalékaikat, és kénytelenek lesznek elbocsátáshoz folyamodni.
A kenyér nem emiatt drágul
A sütőiparra nincs semmilyen hatással a minimálbér-emelés, mert az ágazatban ma már csak nagyon kevesen dolgoznak ennyi pénzért – nyilatkozta eközben lapunknak Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi, nagy forgalmat lebonyolító pékség tulajdonosa kifejtette, a minimálbér-emelés nem befolyásolja a kiadásait, hiszen szinte senki nem dolgozik nála ennyi pénzért. „Ahogy fejlődünk, igyekszünk nagyobb béreket adni. Különben az emberek elmennek, és külföldön próbálnak szerencsét\" – mondta a vállalkozó.
Diószegi László ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy drágulni fog a kenyér, de hangsúlyozta, hogy ez nem a minimálbér-emelés következménye lesz. „Már jelezték, hogy drágulni fog a liszt, ugyanakkor a fizetéseket tovább kell emelni, aki eddig 1700 lejt kapott, most már 2000 lejt kér, és emiatt nem kizárt, hogy emelni kell a kenyér árát\" – fogalmazta meg Diószegi László.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
Az év első tíz hónapjában 162 502 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével, és közülük több mint 82 ezren 45 évnél idősebbek – tájékoztatott pénteken az intézmény.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany pénteken 415,3204 lejt ért, 9,4105 lejjel (2,32 százalékkal) többet, mint csütörtökön. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
A csütörtökön jegyzett évi 5,59 százalékról 5,75 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi kamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Óvás óvást követ az észak-erdélyi autópálya legnehezebb és legdrágább, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után: az olasz WeBulid után újabb cég támadta meg az eredményt.
A menetrendnek megfelelően péntek reggel 5 óra 40 perckor elindult a bukaresti Északi pályaudvarról Brassó felé a Coradia Stream vonat – közölte a Vasúti Reform Hatóság (ARF).
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!