Fény az alagút végén? A statisztikák szerint nem rossz a román minimálbér
Fotó: Orbán Orsolya
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely a száraz összegeknél életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel. Az így mért román minimálbér 30 százalékot „ver” Magyarországra, tucatnyi uniós ország legkisebb kötelező alapbérének árakhoz viszonyított értékét múlja felül, és csupán 50 százalékkal kisebb, mint a listavezető Németország számadata. Ugyanakkor köztudott, hogy nem csak a bruttó minimálbér számít.
2025. február 04., 07:592025. február 04., 07:59
A magyar és a román minimálbért is rangsoroló legfrissebb adatokat a Euronews angol nyelvű hírportálja foglalta össze az Európai Unió statisztikai hivatala, a Eurostat januári összesítései alapján (az adatokat félévente közlik). A hírportál szerint a legtöbb uniós tagállamban és tagjelölt országban a minimálbérek az inflációnál gyorsabban emelkedtek, ami a reálbérek növekedéséhez vezetett az egész régióban. Ezzel együtt a minimálbérért dolgozók életszínvonala Európa-szerte jelentősen eltér.
A 27 uniós tagállamból 22-ben alkalmaznak országos szinten meghatározott minimálbért, míg Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs ilyen. Az említett elemzés a 22 országra összpontosít, valamint azokra a tagjelölt államokra, amelyekről rendelkezésre állnak adatok.
A legtöbbet, 1500 euró felett fizető országok csoportjába Luxemburg (2638 euró), Írország (2282 ), Hollandia (2193), Németország (2161), Belgium (2070) és Franciaország (1802 ) tartozik. Őket az 1000–1500 euró közötti legkisebb kötelező alapbért kínáló államok középmezőnye követi: Spanyolország (1323 euró), Szlovénia (1254), Lengyelország (1091), Litvánia (1038), Portugália (1015) és Ciprus (1000).
A harmadik, az 1000 euró alattiak mezőnye sorakoztatja fel a legtöbb országot: 10 EU-s tagállamot és öt, csatlakozás előtt álló országot.
A tagjelölt országok közül Törökországban a legmagasabb a havi minimálbér, 708 euró, megelőzve két uniós tagállamot: Magyarországot (707 euró) és Bulgáriát (551 euró). A többi rangsorolt jelölt közül Montenegró (670) és Szerbia (619) a bolgárokat előzi meg, Albánia (408) és Moldova (285) a sereghajtó.
Havi bruttó minimálbér az európai országokban
Fotó: Eurostat/Euronews
A 2015 januárja és 2025 januárja közötti átlagos éves növekedési ütem Romániában volt a legmagasabb (+14,1%), ezt követi Litvánia (+13,2%), Bulgária (+11,6%) és Lengyelország (+10,3%).
Bár a fent említett összegek árulkodóak, a mindennapi életben az emberek nem éreznek ekkora különbségeket, hiszen nem mindegy, hogy mi mennyibe kerül: a nyugati országokban általában drágább is az élet, így a több pénz is hamar elfogyhat. Hogy valamennyire mégis összehasonlítható legyen egy-egy adat, jelen esetben a minimálbér „ereje”, a közgazdászok kidolgozták a vásárlóerő-paritás (angolul: Purchasing Power Parity, rövidítve PPP) nevű módszert egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között.
A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A Eurostat a „vásárlóerő standard” (Purchasing Power Standard PPS) nevet adta annak a mesterséges fizetőeszköznek, amiben az egyes tagországok vásárlóerő-paritásai azonos közös bázison kifejezhetők.
A Euronews is kiemeli: nominálértéken számolva egy luxemburgi minimálbéres munkavállaló – a legmagasabb fizetéssel rendelkező uniós országban – majdnem ötször annyit (4,8) keres, mint egy bolgár munkavállaló, aki a legalacsonyabb minimálbérrel rendelkezik. PPS-ben kifejezve ugyanakkor ez a különbség 2,3-szorosára csökken.
De a vásárlóerős összehasonlításban más-más az éllovas és a sereghajtó: Németországban (1992 PPS) a legmagasabb a minimálbér, Észtországban (878) pedig a legalacsonyabb. A PPS igazságosabb összehasonlítást tesz lehetővé, mivel ez egy mesterséges valutaegység, amely az országok azonos vásárlóerejét tükrözi. Elméletileg egy PPS-ért bármely országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni – hívja fel a figyelmet a hírportál.
A vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett minimálbérek
Fotó: Eurostat/Euronews
Az 1340 PPS-sel mért ország nem sokkal marad le Szlovénia (1401), Spanyolország (1453), vagy Lengyelország (1523) mögött, és az éllovasok sincsenek beláthatatlan távolságban. A listavezető Németország 1992-es értéke arról árulkodhat, hogy a számokban mért életszínvonal már nem a romániai „sokszorosa”, olyan sokkal már nem jobb a nyugati fizetés: például a spanyolországi „eperszedők” kétszer is meggondolhatják, nem akarnak-e inkább itthon hasonló vagy éppen jobb körülményeket biztosító munkát vállalni.
Románia teljesítménye az említett Eurostat-listán azért is kiemelkedő, mert a minimálbér vásárlóereje tekintetében megelőzi a szintén EU-tagállam Horvátországot, Litvániát, Portugáliát, Görögországot, Ciprust, Máltát, Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Bulgáriát, Lettországot és Észtországot is.
Egyébként például az Egyesült Államokban a szövetségi minimálbér 837 PPS.
A Euronews emlékeztet: az EU új minimálbér-irányelvet fogalmazott meg, melynek célja, hogy a kötelező legkisebb alapbér a bruttó mediánbér legkevesebb 60 százaléka legyen. A cél a tisztességes életszínvonal biztosítása a munkavállalók alapvető szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő mértékű törvényes minimálbér megállapításával. A várt arányt 2022-ben még csak mindössze három uniós ország teljesítette, de azóta
Az európai törekvések a román minimálbért is „hizlalják”
Fotó: Pixabay.com
Romániában tavaly novemberben hirdette ki Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának európai uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt. A jogszabály szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és „a méltó életszínvonal biztosítását”.
A kormányhatározatban megszabott bruttó minimálbért a következő év január elsejétől alkalmazzák, és évente egyszer aktualizálják a szakszervezetek és a munkaadók országos szövetségeinek konzultálásával. A jogszabály azt is rögzíti, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána emelni kell a fizetését.
Nem sokkal a törvény kihirdetése után a bruttó minimálbér megemeléséről fogadott el határozatot a bukaresti kormány.
Mint ismeretes, Romániában és Magyarországon is évek óta téma gazdasági, politikai, és „kocsmakörökben” egyaránt, hogy Románia beérte, lehagyta-e vagy sem Magyarországot. Számos elemzés készült már, amely alátámasztja, illetve megcáfolja ezeket az állításokat attól függően, „honnan nézzük”. A minap arról írtunk, hogy Románia 11-10-re kikap Magyarországtól a gazdasági „meccsen” egy összehasonlító román elemzés szerint, mely szintén az Eurostat januári adatai alapján, 21 szempontból vizsgálja Románia és Magyarország teljesítményét.
Ugyanakkor emlékezetes Orbán Viktor tavaly novemberi „hozzászólása” a témához. „Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, ellenzéki politikusok kérdéseire válaszolva az Országgyűlésben.
Románia 11-10-re kikap Magyarországtól a gazdasági „meccsen” egy összehasonlító elemzés szerint, mely az Eurostat januári adatai alapján, 21 szempontból vizsgálja Románia és Magyarország teljesítményét.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás