2012. január 13., 08:072012. január 13., 08:07
Álhír az az információ, amely szerint növekedni fog jövő héttől az euróban felvett jelzáloghitelek után fizetett kamat értéke – közölték a lapunk által megszólaltatott szakemberek. A Realitatea.net hírportál arról számolt be, hogy 0,85 százalékpontos emelkedés várható az egyik kereskedelmi banknál, a pénzintézet nevét azonban nem közölték, ennek következtében pedig valószínűleg más bankok is alkalmazni fogják az emelést.
A portál által megszólaltatott elemzők szerint a következő időszakban további drágulások várhatók, a szakemberek így lejalapú jelzáloghitel felvételére ösztönözték a lakosságot. A lejalapú bankkölcsönök után fizetett kamat egyébként közel 10 százalék. A drágítás következtében egy 30 éves futamidejű, 50 ezer euró értékű bankkölcsönkamat az eddigi 6,8 százalék helyett 7,5 százalék lett volna. A havi törlesztőrészlet így mintegy 26 euróval emelkedne, a visszatérítendő összeg pedig több mint 9 ezer euróval lenne több.
Az azonban biztos, hogy a Romániában bejegyzett kereskedelmi pénzintézeteknek a Román Nemzeti Bank (BNR) által jóváhagyott új hitelszabályozást kell alkalmazniuk január végétől. Eszerint jelzálog- és ingatlanhitel esetében a fizetésüket lejben kapó magánszemélyeknek legalább 15 százalékos önrészt kell állniuk az euróban, míg 40 százalékot a dollárban, illetve svájci frankban igényelt kölcsönökre. A fogyasztói hitelek maximális futamidejét 5 évre korlátozzák, a hitelszabályozás alól ugyanakkor kivételt jelent az Első otthon program.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója a Krónika megkeresésére kijelentette: nem értesült arról, hogy bármelyik kereskedelmi pénzintézet emelni kívánja az euróban felvett kölcsönök utáni kamatot, egy, az emelésre vonatkozó, bankok közötti megegyezés pedig ellenkezne a versenytanács szabályzatával. „Az euróban felvett hitel kamatját az európai bankközi kamatláb, az Euribor határozza meg, amely jelenleg alacsony, 1,3 százalékos szinten van, ez 2005–2006-ban lényegesen magasabb, 3,5 százalékos volt. Emellett az ügyfelek törlesztőrészletei is adott időközönként változhatnak” – magyarázta a vezérigazgató.
Diósi ugyanakkor arra is rámutatott: a közeljövőben nem várható a hitelkörülmények változása, ezt elsősorban az ügyfelek fizetőképessége fogja majd befolyásolni. Hozzátette: a bankok mindenképpen folytatni kívánják a hitelezést, ez ugyanis serkenti a gazdaságot, erre pedig a megfelelő anyagi forrásaik is adottak. „A klienseknek mindenképpen azt tanácsolnám, hogy rövid futamidőre euróban, hosszú lejáratú kamatra pedig lejben vegyék fel a bankkölcsönt, hosszú távon ugyanis nehézséget jelenthet az árfolyam-ingadozás miatt kialakult árkülönbség” – javasolta a szakértő.
Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja szerint sem lenne valós ok az euróban felvett hitelek utáni kamat emelésére, azzal együtt, hogy a deviza az egyik legalacsonyabb kamattal rendelkezik. A Krónika kérdésére elmondta, ennek indoklására a kereskedelmi bankok vezetői tudnának érdemi választ adni, a nemzeti bank ugyanis nem tudja befolyásolni az euróval folytatott tranzakciókat, amelyek elsősorban az eurózóna gazdasági politikájától függenek. Nagy Ágnes ugyanakkor úgy vélte, Romániában nem alakulhat ki az az állapot, amely Magyarországon állt fenn a svájci frank erősödése miatt, hiszen a lej és az euró az uniós tagság révén szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Az igazgatótanács tagja arra is rámutatott: a BNR által bevezetett új hitelszabályozás elsődleges célja tudatosítani a lakosságban, hogy milyen kockázatokkal járhat, ha a bankkölcsönt nem abban a pénznemben veszik fel, amelyben jövedelmüket kapják. „Romániában 2009 és 2011 között közel duplájára – 7,9 százalékról 14,4 százalékra – emelkedett a nem fizetők aránya. Az új szabályozás ennek kézben tartásáért lépett érvénybe” – fogalmazott a szakértő.
Mint mondta, a BNR-nek nem célja megtiltani, hogy az érintettek euróban vegyenek fel bankkölcsönt, ehelyett azt szeretnék hangsúlyozni, hogy a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak ahhoz a pénznemhez ajánlott kapcsolniuk a felvett hiteleket, amelyben jövedelmükhöz, illetve nyereségükhöz hozzájutnak. Hozzátette: novemberi adatok szerint Romániában a magánszemélyek által igényelt bankkölcsönök 33,8 százaléka lejben, míg 66,2 százaléka más valutában van, vállalkozások esetében ez az arány 38,8, illetve 61,2 százalék.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.