Mégsem bontotta fel hétfőn a kormány az amerikai Bechtel vállalattal az észak-erdélyi autópálya megépítésére kötött szerződést annak ellenére, hogy múlt héten a kabinet több tagja is biztosra vette a hétfői szerződésbontást. A sztrádaépítővel kötött megállapodást ugyanakkor a miniszterelnök ellenőrző testülete is részletesen átvizsgálja.
2013. május 27., 14:492013. május 27., 14:49
2013. május 27., 17:352013. május 27., 17:35
Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn úgy nyilatkozott: napok kérdése a szerződés felbontása, néhány részletet ugyanis még tisztázniuk kell a feleknek. Şova pár nappal korábban még hétfőt jelölte ki a szerződésbontás időpontjának, ugyanekkor kellett volna ismertetnie azt is, hogy az államnak mekkora kártérítést kell fizetnie a Bechtelnek. A miniszter akkor úgy fogalmazott: a céggel már megállapodtak a kártérítés összegében.
Victor Ponta kormányfő eközben rámutatott: a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete alaposan megvizsgálja a sztrádaépítővel kötött szerződést. Erre elsősorban azért van szükség, hogy a közvélemény is értesüljön arról, hogy az amerikai vállalat mire költötte el a neki átutalt összegeket. Az elmúlt 10 év alatt az állam 1,4 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek, az utolsó, 50 millió eurós összeget március végén utalta át a kabinet, az amerikai cég ehhez képest mindössze 52 kilométernyi autópályát épített meg.
Nem ismert a fizetendő kártérítés összege
Şova kijelentésével ellentétben nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a kormánynak mekkora kártérítést kell fizetnie az amerikai vállalatnak a szerződés felbontása miatt. Victor Ponta nemrég úgy nyilatkozott: néhány millió euróról van szó, a pontos összeget azonban nem nevezte meg. Kormányközeli források ezzel szemben egymilliárd eurós kártérítésről beszéltek, Alexandru Nazare volt szállításügyi miniszter pedig még februárban kijelentette: a megállapodás felbontása miatt a Bechtel akár 500 millió eurót is igényelhet. Ezeket a kijelentéseket később Victor Ponta és Dan Şova is cáfolta.
Nazare egyébként többször is hevesen tiltakozott a szerződésbontás ellen, amelyet szerinte nem lehet úgy megvalósítani, hogy a kormány ne szenvedjen jelentős anyagi veszteséget. „Dan Şova megint elszalasztott egy alkalmat arra, hogy okosan hallgasson” – fogalmazott a volt tárcavezető év elején, amikor Şova a Bechtellel kötött szerződés felbontását kezdeményezte. Nazare úgy vélekedett: a megbízott miniszter valószínűleg nem olvasta el a sztrádaépítővel kötött szerződést, és a Bechtel illetékeseivel sem egyeztetett, ellenkező esetben ugyanis tudná, hogy a kormánynak félmilliárd eurójába kerülhet a megállapodás felbontása.
Az Ungureanu-kormány szállításügyi minisztere ugyanakkor kijelentette: az amerikai vállalattal kötött szerződés minden bizonnyal a kormány által valaha kötött legelőnytelenebb megállapodás.
Şova: egyelőre szó sem lehet versenytárgyalásról
Hasonlóan vélekedett Anca Boagiu, a Boc-kormány volt szállításügyi tárcavezetője, aki hétfőn úgy nyilatkozott: a kormány jelentős összeget veszíthet a szerződés felbontása miatt. Mint rámutatott: a legutóbb kötött szerződés szerint a Bechtel a kormány adósságának kifizetése ellenében eltekintett a késlekedés miatti bírságok kifizetéséről, szerződésbontás esetén azonban visszaigényelheti az összeget, így a kártérítés akár az egymilliárd eurót is elérheti. „Elismerem, hogy nagyon jól kieszelt szerződésről van szó, a vállalat gyakorlatilag úgy kap tetemes kártérítést, hogy alig dolgozott valamit” – fogalmazott Boagiu.
Felelősségteljesebb stratégiát szeretne a WWF Románia
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése előtt környezetvédelmi tanulmányt kellene végezni a tervezett beruházások helyszínén, ellenkező esetben ugyanis a nagyszabású építkezések veszélyeztetik az állatfajokat – hívta fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezete. A WWF Románia szerint például a Lugos és Déva közötti autópálya-szakasz megfelelő környezetvédelmi intézkedések nélkül kihalással fenyegeti az Erdélyi-középhegység medve-, őz- és hiúzállományát. A szervezet közleményében rámutatott: szeretnék, ha az illetékes hatóságok nagyobb felelősséggel terveznék a sztrádákat, és megértenék, hogy mennyire fontos megőrizni az ország ökológiai egyensúlyát. A WWF Románia rámutatott: támogatják az infrastruktúra fejlesztését, ugyanakkor fontos, hogy ez ne a környezet feldarabolását, az egyes állatfajok elszigetelését eredményezze.
Dan Şova egyébként úgy véli, az észak-erdélyi autópályát kizárólag magánberuházók segítségével lehet megvalósítani, az államkassza ugyanis jelenleg nem bír el egy ekkora projektet. A tárca nélküli miniszter szerint egyelőre szó sem lehet arról, hogy versenytárgyalást írjanak ki a sztráda bármely szakaszának megépítésére, hiszen előbb finanszírozási forrást kell találni a kivitelezésre.
„Mindegyik szakaszra külön befektetőt kell keresnünk, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egyetlen beruházó építse meg a teljes autópályát. Az is szóba került egyébként, hogy a helyi és megyei önkormányzatokat is bevonjuk a projektbe” – magyarázta nemrég Şova.
Tíz év alatt 52 kilométer készült el
A Brassó–Segesvár–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó sztráda megépítését 2003-ban bízta rá a kormány a Bechtelre – a munkálatokra előzőleg nem írtak ki versenytárgyalást. Az eredetileg 2,2 milliárd euró értékű megállapodás szerint teljes mértékben az amerikai vállalat építette volna a 415 kilométer hosszúságú észak-erdélyi autópályát.
A szerződés meglehetősen előnytelen volt a kormány számára, így Gheorghe Dobre akkori szállításügyi miniszter már 2005-ben ennek újratárgyalását rendelte el, a megállapodással kapcsolatban ráadásul az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is több rendellenességet észlelt. Emiatt 2005 elején az új kabinet felülvizsgálta az elődje által megkötött szerződés záradékait, a Bechtel képviselőivel pedig májustól decemberig zajlott a megegyezés újratárgyalása.
A megbeszélések miatt így a munkálatok megkezdését követő egy év során semmilyen gyakorlati előrelépés nem történt a projektben. A munkálatokat 2006 nyarán kezdték meg újra, miután az illetékesek aláírták a módosított szerződést, amelyben többek között 2012 decembere helyett 2013 végéig hosszabbították meg az autópálya megépítésének határidejét.
2009 végére készült el az első, Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres szakasz, ezt egy évvel később újabb 10 kilométerrel toldották meg, így a sztrádán már Aranyosgyéresig lehetett közlekedni. A munkálatok ezt követően ismét leálltak, a kormány ugyanis pénzhiány miatt képtelen volt finanszírozni az építkezést, így inkább más, európai uniós támogatásból megvalósuló infrastrukturális projektekre összpontosította a figyelmét.
A kormány felől érkező kifizetések folyamatos elmaradása miatt a Bechtel is tetemes adósságot halmozott fel alvállalkozói felé, így 2011-ben a szerződés ismételt újratárgyalására volt szükség. A felek új megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Bechtel az eddig megépített, illetve a Bors és Berettyószéplak között készülő szakaszon kívül a sztráda többi részéről lemond. A kormány még csak ezután keres befektetőket erre a hat szakaszra, ezért az észak-erdélyi autópálya megépítésének határideje egyelőre meghatározhatatlan.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
szóljon hozzá!