Kérdőjeleket vet fel, hogy alig hat és fél órával a napelemprogram elindulását követően le is állt a Környezetvédelmi Alap (AFM) internetes felülete, ahová a finanszírozási pályázatokat tölthették fel a programban részt vevő cégek. Egyelőre nem lehet tudni, mikor indulhat újra az informatikai rendszer.
2019. szeptember 11., 16:372019. szeptember 11., 16:37
2019. szeptember 11., 17:112019. szeptember 11., 17:11
A lendületes kezdés után kedden 16.30-kor leállt a napelemprogram pályázatainak feltöltésére létrehozott internetes oldal. A közreműködő cégek addig nagy erőkkel táplálták be a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján a kéréseket, és a leállás óta ugrásra készen várják, hogy újra elérhető legyen a program. Hogy erre mikor kerülhet sor,
Az AFM honlapján piros betűs közleményként mindössze a bejelentést találjuk, miszerint „az informatikai alkalmazás szeptember 10-én 16.30-tól nem lesz elérhető. A magánszemélyeknek a napelemprogramba történő regisztrálása a lehető legrövidebb időn belül folytatódik, amint sikerült a lezárni az elemzéseket”.
Egy, a lezárás idején készített oldalmentésből viszont megtudhatjuk, hogy a Dél-Nyugat-Olténia fejlesztési régióban például a program leállításáig ki is merült a régió rendelkezésére álló keret, 16.30-ig a programban részt vevő vállalkozások 2710 finanszírozási kérést iktattak.
A legnagyobb érdeklődés a középső régióban volt, ahonnan 2671 kérést regisztráltak, de még rendelkezésre áll csaknem 9,6 millió lej. Az észak-nyugati régióban eközben 1611 kérést iktattak a hirtelen leállásig, s még maradt közel 33,6 millió lej, a nyugati régióból pedig 1419 pályázatot sikerült iktatni, így még rendelkezésre áll valamivel több, mint 24 millió lej.
A leggyérebb érdeklődés eközben a Bukarest–Ilfov régióban volt, ahonnan alig 619 pályázatot iktattak, az utolsó előtti pedig a dél-keleti régió 853 regisztrált kéréssel. Az összes többi régióban négy számjegyű az iktatott finanszírozási pályázatok száma.
Az AFM a már említett közleményben amúgy annyit jelzett még, hogy a benyújtott kéréseket kielemzik, a program újraindításáról pedig időben tájékoztatják az érintetteket.
Hogy erre mikor kerülhet sor, Cornel Brezuică, a szakhatóság elnöke sem tudta szerdán megmondani, ugyanakkor az Economica.net gazdasági hírportál megkeresésére a történtek nyomán sokakban felmerülő gyanú árnyékát sem sikerült maradéktalanul elhessegetnie.
– mondta Brezuică a portálnak, arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy körülbelül mikor érnek a végére. Amikor pedig arról faggatták, hogy az AFM nyilvánosan bejelenti-e az applikáció újraindításának időpontját, hogy a programba akkreditált 245 cégnek erről tudomása legyen, az AFM vezetője annyit mondott: „Természetesen” – ám részleteket nem árult el.
„Készenlétben vagyunk, várjuk, hogy újrainduljon az oldal, vagy legalább tájékoztassanak, ez mikor történik meg” – jelentette ki szerdán lapunk megkeresésére András Lehel, a székelyudvarhelyi székhelyű Melinda-Impex Instal Kft. vezérigazgatója. Mint rámutatott, a Környezetvédelmi Alaptól egyelőre ők is csak annyi információt kaptak, hogy a helyzetelemzés befejezése után, a lehető legrövidebb időn belül újraindítják az oldalt.
András Lehel az applikáció működésének nagyjából hat és fél órája során tapasztaltakról érdeklődésünkre elmondta, kedden pontosan 10 órakor megkapták a hozzáférést a honlaphoz, egy munkatársuk azonnal elkezdte a kérések feltöltését, három óra alatt mintegy 25 pályázatot sikerült betáplálni a rendszerbe.
– részletezte az igazgató. Ilyen módon sikerült ugyan a pályázatok egy részét bevezetni a rendszerbe, ám a honlap leállt, így nem tudták folytatni. András Lehel valószínűnek tartja, hogy azokban a régiókban, ahol nagy az érdeklődés, a honlap újraindítása után rövid idővel elfogy az elkülönített keret, így a központi fejlesztési régióban is, de arra számít, hogy lesz újraosztás.
„A korábbi években még voltak Zöld ház programok, akkor meleg víz előállítására alkalmas napkollektorok felszerelését támogatta az állam, és nem régiókra, hanem megyékre osztották le a lehívható keretet. Akkor is voltak megyék, ahol nem volt nagy érdeklődés, és a megmaradt pénzt újraosztották azoknak a megyéknek, ahol sok volt az igénylő. Most is erre számítunk, és ezzel biztatjuk azokat, akiknek a kérése első körben nem kerül jóváhagyásra” - szögezte le András Lehel.
Mint az Economica.net portál is rámutat:
Erről beszélt szerdán Marian Mândru, a Greenpeace Románia kampánykoordinátora is, aki hosszú ideje foglalkozik fogyasztóvédelemmel is. „Ahogyan az AFM hirtelen lezárta az iratkozásokat, és közölte, hogy egy meg nem jelölt időpontban indítja majd újra, joggal vet fel kérdőjeleket a napelemes cégek és a potenciális haszonélvezők körében. Értjük, hogy lehetnek műszaki gondok, de a folyamatnak méltányosnak kell lennie valamennyi résztvevő számára. Meglátásunk szerint
– nyilatkozta Mândru a gazdasági portálnak.
Amint arról beszámoltunk, hosszas késlekedés után kedden reggel 10 órakor végre elkezdődött a pályázati űrlapok feltöltése az AFM által kimondottan erre a célra kialakított felületre, miután a programban résztvevő, engedélyezett cégek listája már augusztus végén felkerült a szakhatóság honlapjára, a napelemre pályázó magánszemélyek pedig azóta már be is nyújthatták iratcsomójukat valamely akkreditált céghez.
Hatalmas lendülettel indult el kedden a napelem-telepítési program pályázási része: már az első napon több ezer igénylési iratcsomót feltöltöttek a programban érdekelt vállalkozások a Környezetvédelmi Alap honlapjára, amely akadozva működik.
Mint ismeretes, a programot a fejlesztési minisztérium finanszírozza, 656 millió lejt különítettek el, ami a becslések szerint 33 ezer rendszer telepítésére elég. A jelentkezők 20 ezer lejig terjedő támogatást hívhatnak le napelemek megvásárlására és felszerelésére, a határösszegig az állami támogatás az összköltségek 90 százalékát teszi ki, 10 százalék az önrész. A program keretében legalább 3 kWp teljesítményű napelemek vásárolhatók.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!