Még nem késő. Január 16-áig lehet iktatni az előírt módosításokat
Fotó: Thomas Campean
A szakember szerint rendet tesz az egyéni vállalkozások és a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek háza táján a január 16-ától hatályba lépő rendelkezés, ami szerint csökken a lehetséges tevékenységi köreik száma.
2019. január 10., 12:202019. január 10., 12:20
2019. január 10., 12:232019. január 10., 12:23
A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) és az egyéni vállalkozók (II) legkésőbb január 16-ig kérvényezhetik a cégbíróságtól a tevékenységi köreik módosítását, amennyiben ezt elmulasztják, törlik őket a cégjegyzékből – hívja fel a figyelmet közleményében az üzleti szféráért felelős minisztérium.
Mint emlékeztetnek, a 2016/182-es törvény még 2017. január 17-én hatályba lépett, ám két évvel elhalasztották az alkalmazását, hogy mindenki fel tudjon készülni. A jogszabály értelmében
az egyéni vállalkozóknál ez elérheti a tízet. Ugyanakkor a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélynek legtöbb három, egyéni munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalója lehet, az egyéni vállalkozásoknál pedig ez legtöbb nyolc alkalmazottat jelent.
A cégbíróság honlapján amúgy megtekinthető azoknak a vállalkozásoknak a jegyzéke, amelyek nem teljesítették kötelezettségüket.
„Ez a szabályozás rendet tesz, és megerősíti az egyszerűség elvét. Ha valaki az egyszerűsített vállalkozási forma mellett dönt, akkor az legyen valóban az. Ne legyen száz tevékenységi kódja, és száz alkalmazottja. Ezentúl valóban látszani fog a különbség az egyszerűsített vállalkozási formák – az vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek, egyéni vállalkozók – és a cégek között” – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Hozzátette, ebben a szabályozásban nem lát semmilyen megszorítást, hiszen még a tíz tevékenységi terület is sok egy egyéni vállalkozásnak.
„Két évet adott a kormány, hogy a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek és az egyéni vállalkozók egyszerűsítsék a tevékenységüket. Aki még nem lépett, igyekeznie kell” – szögezte le a szakember.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!