Fotó: Barabás Ákos
A romániaiak 2022-ben 6,3 milliárd eurót költöttek online vásárlásra, 100 millió euróval többet, mint az előző évben – derül ki a GPeC és a Romániai Online Áruházak Szövetségének (ARMO) pénteken közzétett jelentéséből.
2023. március 17., 12:082023. március 17., 12:08
Az elemzésről beszámoló közlemény emlékeztetett arra, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly a romániai internethasználók 66 százaléka legalább egy online vásárlást lebonyolított, ami 8,7 százalékpontos növekedés a 2021-es 57,3 százalékhoz képest. Ezen a téren Románia megelőzte Bulgáriát (41 százalék), Törökországot (42) és Olaszországot (49) az Eurostat szerint.
Ugyanakkor a GPeC megrendelésére készült tavaly szeptemberi felmérés szerint
és 25 százalékok nem csak hazai, hanem európai webáruházaktól is rendelt termékeket – mutat rá az Agerpres.
Az Eurostat szerint a 2012-2022 között eltelt évtizedben az EU tagállamai közül
Tavaly a 16 és 74 év közötti uniós polgárok 91 százaléka használt internetet, a 75 százalékuk online vásárlásra is, az arányuk pedig 20 százalékponttal nőtt a 2012-es 55 százalékhoz képest.
Uniós szinten a leggyakrabban ruházatot (beleértve a sportruházatot is), cipőket és a kiegészítőket vásároltak az internethasználók, az online vásárlók 42 százaléka rendelt ilyen termékeket. A hordozható számítástechnikai eszközök után következtek az éttermek, gyorsétteremláncok és vendéglátóipari szolgáltatások (19 százalék), kozmetikumok (17), bútorok, lakberendezési tárgyak és kertészeti termékek (16), könyvek, magazinok vagy újságok (14), sporteszközök (a sportruházat kivételével, 14).
Ugyanakkor 2Performant adatai szerint
A mobiltelefonon lebonyolított tranzakciók esetében az átlagösszeg 46,48 euró volt, szinte ugyanakkora, mint az előző évben.
Tavaly a romániak 76,7 százaléka, 2021-ben pedig a 69,8 százaléka használt mobiltelefont online vásárlásra.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!