Fotó: Mediafax
2011. szeptember 22., 08:122011. szeptember 22., 08:12
„Románia semmiképp sem nettó befizető, annak ellenére, hogy a lehívások csökkentek a kohéziós politikát tekintve” – mutatott rá Orban. A bukaresti látogatáson tartózkodó Janusz Lewandowski európai költségvetési biztos elmondása szerint a pozitív mérleg nem a kohéziós alapok felhasználásának, hanem a gazdák számára kiutalt, valamint vidékfejlesztésre költött alapoknak köszönhető. Hozzátette: reményei szerint a következő években a mérleg nem csupán a mezőgazdasági, hanem a kohéziós alapokra is támaszkodik.
Leonard Orban azonban úgy látja: nem várható gyors előrehaladás a lehívási ráta javulásával kapcsolatban, a romániai illetékesek ugyanis – mint arról beszámoltunk – novemberig megszakították a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetéseket. „Változtatni szeretnénk a közbeszerzési rendszer működési mechanizmusán, emellett minden olyan projektet meg fogunk vizsgálni, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság számlát kapott. Ahol probléma merül fel, az adott pénzösszeget más programhoz utaljuk át” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette: az eljárásnak köszönhetően a következő 3-4 hónapban a lehívási ráta minimális javulása várható.
Az új tárcavezető azt is elmondta: indítványozni fogja az Európai Bizottság előtt azon uniós alapok újraosztását, amelyek többletet jelentenek egyes intézmények számára. Hozzátette: még nem tudni, mely minisztériumok fognak az alapokból részesülni, ehhez részletes vizsgálat szükséges. „Mindenképpen döntést kell hoznunk 2-3 hónapon belül, ezt követően már nem tudjuk lebonyolítani az eljárást” – hangsúlyozta a politikus. Elena Udrea vidékfejlesztési miniszter úgy véli: tárcája a fel nem használt alapokból legalább egymilliárd euróra jogosult. Elmondása szerint az általa vezetett minisztérium már megkötötte a szerződéseket a kiutalt 4,3 milliárd eurós értékben, emellett további – 12 milliárd euró összértékű – projekteket nyújtott be.
Az európai alapok új miniszterének egyébként két év áll rendelkezésére a 16,6 milliárd eurós összeg lehívására uniós alapokból, míg a csatlakozás óta eltelt időszakban az EU-s pénzekből történt kifizetések összege nem haladja meg a 2,6 milliárd eurót. Az elmúlt időszakban Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is hangsúlyozta az európai alapok lehívásának szükségességét, mivel ez szerintük megoldást jelentene az infrastrukturális, a környezet- és vidékfejlesztési problémákra. A romániai strukturális alapok meghaladják a 19 milliárd eurót, ezekhez operatív programokon keresztül lehet hozzájutni.
A Strukturális Eszközöket Koordináló Hatóság (ACIS) augusztus végi adatai szerint a benyújtott több mint 30 ezer projekt összértéke eléri a 235 milliárd lejt, ebből közel 150 milliárd lej uniós hozzájárulás. Jelenleg több mint 5000 projekt kiértékelése folyik, 12 ezret pedig visszautasítottak. Augusztus 31-éig közel 9 ezer projektet hagytak jóvá, ezek összértéke 83,2 milliárd lej, az EU-s hozzájárulás pedig 50 milliárd lej. A strukturális alapokból támogatott operatív programokért fizetett összeg 11,7 milliárd lej volt. Az operatív programok kedvezményezettjeinek kifizetett összeg az Unió által 2007 és 2013 között kiutalt alapok értékének 13,5 százalékát teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok