Munkára ösztönöznék a szociális segélyből élőket – Kötelezővé tenné a bukaresti kormány a Második esélyt

A cél az integráció. A javaslat előírná, hogy a segélyezett hathavonta jelentkezzen a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél •  Fotó: Barabás Ákos

A cél az integráció. A javaslat előírná, hogy a segélyezett hathavonta jelentkezzen a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél

Fotó: Barabás Ákos

Alaposan megreformálná a szociális rendszert a munkaügyi minisztérium által közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelynek célja a segélyezettek munkavállalása, ennek érdekében pedig oktatással is csökkenteni szeretnék a függőségüket ettől a támogatási formától. „A tervezet egyik lényeges eleme: ahhoz kötnék a szociális segély folyósítását, hogy a kedvezményezett járjon iskolába” – értékelt a Krónika megkeresésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) igazgatója, aki szerint ez hosszú távon strukturális változást eredményezhet.

Bíró Blanka

2021. szeptember 15., 08:182021. szeptember 15., 08:18

2021. szeptember 15., 08:282021. szeptember 15., 08:28

„A szociális kérdések jelentős hányadát foglalkoztatással lehet megoldani, hosszú távon mindenkinek az a legjobb, ha munkára ösztönzik a jelenleg szociális segélyből élőket, ebből a segélyezett, a családja, a munkaerőpiac és a társadalom is nyerhet” – szögezte le Makkai Péter, a munkaügyi és szociális védelmi minisztérium államtitkára, amikor a szaktárca legújabb jogszabályjavaslatáról kérdeztük. A munkaügyi minisztérium által hétfőn közzétett sürgősségi kormányhatározat-tervezetet a szociális rendszer megváltoztatását célozza meg, módosítja a garantált minimális jövedelem, vagyis a szociális segély törvényét. A javaslatot azzal indokolják, hogy ösztönözni próbálják a segélyezettek munkavállalását, másrészt

csökkenteni szeretnék a függőségüket ettől a támogatási formától.

Mint ismeretes, jelenleg a szociális segély havi 142 lej személyenként, ennek értéke 2014 óta nem változott. Egy kéttagú család esetében a támogatás 255 lej, a háromtagú család esetében 375 lej, a négytagú családnak 442 lej, az öttagúnak 572 lej, ezen felül minden családtag után hozzáadnak még 37 lejt.

Második esély

A változások között szerepel egyebek mellett, hogy a segélyezett hathavonta köteles jelentkezni a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél (AJOFM), másrészt kötelező módon részt kell vennie az úgynevezett Második esély programban, tehát el kell végeznie az elemi, majd az általános iskola felső tagozatát,

meg kell szereznie a nyolc osztály elvégzését igazoló okiratot.

A tervezetben az is szerepel, hogy a kedvezményezett család az egyik munkaképes családtag alkalmazása után még hat hónapig kapja a szociális segélyt, azzal a feltétellel, hogy legalább két évig fenntartja a munkaviszonyt.

Amennyiben viszont a segélyben részesülők félévente nem jelennek meg a munkaerő-elhelyező ügynökségnél, úgy veszik, hogy visszautasítottak egy munkalehetőséget, és elveszítik a támogatást, amit csak egy év után kérelmezhetnek újra.

Másrészt kötelező módon be kell iratkozniuk a Második esély programba, az ügynökségek javaslatára, a tanfelügyelőségek által leközölt helyek függvényében. A szállítást is kifizetik, ha az iskola lakhelyüktől 5 kilométernél nagyobb távolságra van, erre a célra egy iskolai félévben legtöbb 500 lejt számolnak el.

korábban írtuk

Nőtt júliusban a munkanélküliségi ráta, a férfiak körében több az állástalan
Nőtt júliusban a munkanélküliségi ráta, a férfiak körében több az állástalan

A júliusban regisztrált romániai munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos volt, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint júniusban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.

A tervezet az úgynevezett NEET-fiatalokra is kitér, a mozaikszó az angol nyelvű „Not in Education, Employment, or Training” kifejezésből ered, amelynek jelentése: nem vesz részt oktatásban, munkában vagy képzésben, vagyis nem tanul, de nem is dolgozik. Jelenleg ez a kategória Romániában a 16–25 éveseket fedi, ezt kiterjesztenék 16–30 évre, így az európai uniós alapokból többen részesülhetnek képzésbe vagy támogatásba ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon.

Egyszerűbb betanítani, mint behozni

A munkaügyi minisztérium több támogatási rendszeren is dolgozik, ezeket a munkaerő-elhelyező ügynökségeken keresztül ültetik gyakorlatba, és európai uniós forrásokból finanszíroznák – tudtuk meg Makkai Péter államtitkártól. Emlékeztetett: a januárban végzett felmérés során mintegy 240 ezer olyan szociális segélyből élő személyt azonosítottak országszerte, akiket a munka mezejére vissza lehetne vezetni.

„Egyetértek azzal a felfogással, hogy a szociális problémák nagy részét foglalkoztatással kell megoldani. Ha a munkaerőpiacra visszavezetjük az embereket, vagyis már nem segélyből, hanem a saját munkájukból élnek, tulajdonképpen újraindítják a saját életüket, attól a pillanattól kezdve megszerveződik a programjuk, a napjuk, teljes körű biztosításuk lesz, jogosultak lesznek nyugdíjra. Másfelől pedig olyan kedvezményekbe részesülhetnek, amivel csak a munkavállalók élhetnek, például ha fel akarnak venni egy hitelt, akkor megtehetik” – részletezte az államtitkár.

Kifejtette, a munkaerőpiacra való integrálás valószínűleg a ma segélyből élők többsége esetében minimálbérrel történik, de ez a kezdet, onnan már csak felfele lehet haladni, és a minimálbér-emelésről is zajlanak a tárgyalások.

Idézet
Aki jelenleg szociális segélyből él, ha elkezd dolgozni, megél a munkájából”

– vallja az államtitkár.

Makkai Péter kérdésünkre ugyanakkor kifejtette, az már a munkaerőpiacon múlik, hogy ha megvannak erre a körülmények, a munkáltatók alkalmazzák-e a jelenleg szociális segélyből élőket. „A munkaerőpiacnak rugalmassá kell válnia, ha a munkaadónak tényleg szüksége van munkaerőre, akkor befektet abba, hogy oktassa, képezze az alkalmazottait, és erre is vannak programok, források. Sokkal jobban jár egy munkáltató, ha hazai munkaerőt alkalmaz, és betanítja, mintha külföldről hoz munkásokat, bár már egyre többen választják, vagy fontolgatják ezt a megoldást, arra hivatkozva, hogy az országban nem találnak megfelelő munkavállalót” – mondta el a szakember.

Hangsúlyozta:

sokkal könnyebb 30 kilométerről munkaerőt toborozni és betanítani, mint 3000 kilométerről.

Az államtitkár arra bátorítja a hatóságokat, hogy segítsék, ösztönözzék a segélyezettek munkavállalását, minden támogatást adjanak meg nekik, hogy beilleszkedjenek a munkaerőpiacra, mert hosszú távon ez az egész társadalom hasznára válik. 

Új esély. A cél a segélyezettek munkaerőpiaci integrálása •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Új esély. A cél a segélyezettek munkaerőpiaci integrálása

Fotó: Gecse Noémi

Egyetlen kiút az iskola

A tervezet egyik lényeges eleme, hogy ahhoz kötnék a szociális segély folyósítását, hogy a kedvezményezett járjon iskolába – szögezte le a Krónika megkeresésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-felhelyező Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Elmondta: az erre vonatkozó javaslatot éppen a Bihar megyei ügynökség fogalmazta meg.

„Egyértelműen látszik a statisztikai adatokból, hogy az évek óta szociális segélyből élők több mint 75 százaléka iskolázatlan, a többség még az elemi osztályokat sem járta ki” – mutatott rá az igazgató. Kifejtette, az iskolázatlanok munkaerőpiaci integrációja szinte lehetetlen, a sikerességi mutató közelít a nullához.

Idézet
Akármekkora legyen a munkaerő iránti szükséglet a munkáltatók részéről, nem fognak munkahelyet kínálni olyan személyeknek, akik nem tudnak írni és olvasni. Hiába küldjük őket a munkáltatókhoz, egyik sem vállalja a felelősséget, hogy munkába állítson egy olyan személyt, aki még az alapokat sem tudja elolvasni, értelmezni, mert nincs iskolai végzettsége”

– osztotta meg velünk tapasztalatait Békési Csaba.

Hozzátette: jelenleg országos szinten nagyon alacsony a munkanélküliségi mutató, hatalmas igény van arra, hogy munkaerőt képezzenek, fejlesszenek. Viszont az ügynökség csak azokat vonhatja be az ingyenes szakképzésekbe, akik elvégeztek legalább nyolc osztályt. Ez így sokak számára zsákutca, iskolába már nem iratkozhatnak be a koruk miatt, szakképzésre nem jogosultak, mert nincs meg a nyolc osztályuk, és ilyen körülmények között minimális esélyük van arra, hogy munkát találjanak.

korábban írtuk

Öt százalékra nőtt tavaly a munkanélküliségi ráta, a fiatalok körében a legmagasabb az állástalanok aránya
Öt százalékra nőtt tavaly a munkanélküliségi ráta, a fiatalok körében a legmagasabb az állástalanok aránya

Öt százalékra nőtt tavaly a munkanélküliségi ráta az előző évi 3,9 százalékról Romániában, a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb az állástalanok aránya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.

Az igazgató kifejtette, az új nemzedék tagjai között, 18–19 éves fiatalok is élnek szociális segélyből. Éppen ezért Bihar megyéből azt kérelmezték, hogy a tanulmányok elkezdése legyen egyik feltétele a szociális segély folyósításának. „Lehet, hogy rövidtávon az idősebb iskolázatlanoknak nem segít ez a feltételrendszer, de hosszú távon mindenképpen strukturális változást eredményez” – véli az igazgató, aki szerint jó hatással lesz a fiatalokra, ha azt látják a családon belül, hogy tanulás nélkül nem lehet megélni, a szociális segély csak ideiglenes megoldás, utána mindenkinek munkát kell vállalni.

A  cél az, hogy a fiatalok megtapasztalják, ha édesanya-édesapa nem jár iskolába, nem kap segélyt, ha elutasítja a munkát, akkor sem, így az egyetlen kiút az iskola.

Békési Csaba nagy kihívásnak tartja a Második esély programon belül minél több osztály beindítását. Kifejtette, például Bihar megyében öt településen adott ez a lehetőség, ezt meglátása szerint ki kellene terjeszteni minden olyan községre, falura, ahol legalább egy osztálynyi szociális segélyből élő iskolázatlan személyt tartanak nyilván. „Ha egy községben 20–50 személy kap szociális segélyt, a statisztikák szerint 75 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát, akkor ezen a településen meg kell teremteni a lehetőséget, hogy részt vehessenek a Második esély programban. Ilyen módon rövidített formában, két év alatt elvégezhetik az elemi iskolát, majd újabb két év alatt az általános iskola felső tagozatát, ezután részt vehetnek szakképző tanfolyamokon, és nagyobb eséllyel találnak munkát, akik eddig szociális segélyből éltek” – mutatott rá a követendő útra Békési Csaba.

korábban írtuk

A szociális segélyek halmozása ellen lépne fel a munkaügyi miniszter
A szociális segélyek halmozása ellen lépne fel a munkaügyi miniszter

Ellenőrzéseket helyezett kilátásba Raluca Turcan munkaügyi miniszter, miután olyan esetekről is tudomást szerzett, ahol hat-hét különböző állami segélyben is részesülnek az emberek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 24., szombat

Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.

Kiegészítő nyugdíjak: leszerepelt az Unió a saját ellenőrző intézménye szerint
2025. május 23., péntek

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést

Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést
2025. május 23., péntek

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára

Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára
2025. május 23., péntek

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá

A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá
2025. május 23., péntek

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése

Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése
2025. május 22., csütörtök

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete

Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete
2025. május 22., csütörtök

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert

Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert
2025. május 22., csütörtök

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium

Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium
2025. május 22., csütörtök

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár

Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár
2025. május 22., csütörtök

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást

Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást