2010. május 12., 09:102010. május 12., 09:10
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke a megbeszélést követően bejelentette, pénteken délelőtt ül össze a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács – amelynek a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői is tagjai –, hogy megvitassák a megállapodást, s ha kell, módosítsanak rajta. A felek tegnap kézhez kapták a dokumentumot, hogy részleteiben is értesüljenek a kormány, valamint az IMF által kidolgozott megszorító intézkedésekről.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kabinet végül az általános forgalmi adó, illetve az egységes adókulcs értékének növelése helyett a közalkalmazotti béralap 25 százalékos, míg a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos csökkentése mellett döntött. Emellett a Mediafax hírügynökség birtokába került, az IMF vezetőségének szánt szándéknyilatkozat más megszorításokat is tartalmaz. Szerepel ebben egyebek mellett az étkezési utalványok, a banki kamatokból, illetve a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek megadózása, az IT-szektor adókedvezményeinek eltörlése, a gyógyszerforgalmazó cégek becsült üzleti forgalmának megadózása.
Ugyanakkor tegnap derült fény arra is, hogy a kormány módosítani kívánja a kismamák havi juttatását szabályozó törvényt. Mint ismeretes, jelenleg a kismamák választhatnak, hogy a kormány által biztosított havi 600 lejt választják vagy kérik, hogy előző évi átlagjövedelmük 85 százalékát kaphassák meg havonta. Ez az összeg két évig, fogyatékos gyermek esetén három évig jár. A tegnapi nap folyamán egymásnak ellentmondó értesülések szivárogtak ki, egyesek szerint a kormány mindenki esetében 600 lejes gyest szabna meg, mások tudni vélték, hogy a 85 százalékot fogják kisebb arányra csökkenteni.
A szakszervezeti vezetők tegnap úgy vélekedtek, hogy amennyiben pénteken a társadalmi partnerek a dokumentum módosításáról döntenek, akkor vissza kell majd hívni Romániába az IMF küldöttségét.
Traian Băsescu államfő egyébként tegnap nem zárkózott el a szándéknyilatkozat módosításától. Újságírói kérdésre leszögezte, „a tárgyalásokat bármikor újra lehet kezdeni”. Ugyanakkor – Bogdan Hossu bejelentése szerint – az államfő arra kérte a kormányt, hogy a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács jóváhagyása nélkül ne hagyja jóvá a dokumentumot. Esti sajtónyilatkozatában az államfő leszögezte, a kormány által kidolgozott szándéknyilatkozat korrekt, azonban ha valakinek van jobb javaslata, annak csak örülni fog.
„A kormány javaslata a valóságon, számokon alapul. Ez jelenleg a legjobb megoldás” – mondta, kitérve arra is, hogy csak olyan javaslatot tud támogatni, ami azon alapszik, hogy kizárólag annyit lehet elkölteni, amennyit az ország megtermel. Szerinte a béreket, nyugdíjakat csak további hitelek igénylésével lehetne a jelenlegi szinten tartani. „Nem kellene odajutnunk, mint Görögország, hogy mások segítségére szoruljunk. Magunk kell megoldanunk a helyzetet” – fogalmazott. Az államfő ismételten bírálta az előző kormányokat, mondván: már a fizetés- és nyugdíjemelésekkor tudta, hogy ezekre nincs fedezet, azonban tehetetlen volt, nem tudott beleszólni a folyamatba. (Eközben éppen Băsescu hirdette ki a pedagógusok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, amit még a Tăriceanu-kormány idején, többek között az akkor ellenzékben levő PDL támogatásával, a kormánypártok ellenkezése dacára fogadott el az ellenzéki többség a parlamentben.)
Eközben Elena Udrea fejlesztési miniszter tegnap szolidaritási alap létrehozását jelentette be. Ide folynának be azok a tervezett adók, amelyeket a magas közalkalmazotti bérekre vetnének ki, illetve ide utalhatnák fizetésük egy részét vagy teljes összegét azok, akik segíteni szeretnének a rászorulókon. Udrea hangsúlyozta, ő maga és a kormány több tagja is lemond teljes fizetéséről a szolidaritási alap javára.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.