HIRDETÉS
A vállalkozók támogatják a minimálbér emelését, ám valamilyen szintű kompenzációt szeretnének kapni az államtól. Minderről Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének (CNIPMMR) elnöke beszélt a napokban, hangsúlyozva, nem szeretnék a társadalmi megosztottság üzenetét közvetíteni, mivel ezen a téren nincs ellentét a munkáltatók és a munkavállalók között.
„Beszéltünk a témáról a miniszterelnök úrral. Jeleztük, hogy a munkaügyi minisztérium nem készített elemzést arról, hogyan határozzák meg a minimálbér összegét. Mi elvégeztük ezt az elemzést. A romániai cégek nagy része azt mondja, 50 és 100 lej közötti összeggel kell megemelni a minimálbért. Nem akarjuk a társadalmi megosztottság üzenetét küldeni, vagyis hogy a vállalkozók nem támogatják a minimálbér emelését. Mi támogatjuk az emelést, és ezzel egy időben támogatjuk egy komoly, profi mechanizmus kidolgozását, ami előre látható, így tudni fogjuk, hogyan alakul az elkövetkező években a minimálbér” – jelentette ki Florin Jianu.
A 730 vállalkozó megkérdezésével végzett felmérés szerint a megkérdezettek fele azt mondta, hogy legtöbb 50 lejes emelést tud biztosítani, és alig 3,6 százalékot tesz ki azoknak a munkáltatóknak az aránya, akik egy több mint 200 lejes minimálbér-emelést is be tudnak vállalni.
Elmondása szerint megoldás lehetne például az is, ha a most tervezett 180 lejes emelés után a cégeknek nem kellene adózniuk, és a teljes összeg a munkavállaló zsebébe kerülne. Mint részletezte, elemzésük szerint tízből hét munkáltató ellenzi a minimálbér emelését, amennyiben semmilyen kompenzációban nem részesülnek. Arra a kérdésre, milyen nehézségekre számítanak a kormány által garantált legkisebb jövedelmek emelése esetén, a legtöbben az áruk és szolgáltatások drágulását, elbocsátásokat, a nyereség zsugorodását, a versenyképesség csökkenését, szerződések és/vagy piacok elvesztését említették.
„Sajnos az a tény, hogy a kormány évente határozza meg, és folyamatosan növeli a minimálbér összegét, az alacsonyan képzett munkavállalókat segíti. Jelen pillanatban pedig a lakosság 35 százaléka alacsonyan képzett” – hívta fel a figyelmet az állandó minimálbér-emelések egy másik visszásságára Gönczi József, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) elnöke, amikor arról kérdeztük, hogyan élik meg a vállalkozók a folyamatos minimálbér-emeléseket, mennyire van felkészülve a magánszféra arra, hogy jövőre újra nő a minimálbér. Mint rámutatott, azok a cégek, amelyek ilyen alacsonyan képzett munkavállalókat alkalmaznak, a januártól tervezett emelést is az árakra fogják terhelni.
Gönczi József szerint az is negatívum, hogy
a minimálbér állandó emelése nem ad lehetőséget versenyhelyzet megteremtésére a munkavállalók körében.
„Az állam által meghatározott minimálbér növekedése sajnos nem vezetett a termelékenység növekedéséhez. Talán az összeg emelése helyett inkább a munkavállalók hozzáadott értékének a növelése kellene hogy legyen a cél különböző képzések, továbbképzések által” – fogalmazta meg a szakember. Megjegyezte egyúttal, hogy a minimálbér-emelés a foglalkoztatottsági rátát sem emelte, pedig – mint ismeretes – egyre erőteljesebb a munkaerőhiány Romániában.
Kérdésünkre, hogy a kis- és közepes vállalkozások egyesületének javaslata, miszerint adómentesnek kellene lennie az emelés összegének, megoldást jelenthetne-e, a ROVE elnöke úgy vélekedett, ez abban segítene, hogy a többletköltségeket a vállalkozók nem terhelnék az árakra, így elkerülhetővé válnának az újabb drágulások, főként a termelőágazatban. Hosszú távon azonban Gönczi József szerint csakis az jelentene megoldást az üzleti szférában, hogy megfelelő infrastruktúra és megfelelően képzett alkalmazottak állnának a munkáltatók rendelkezésére.
A vállalkozói egyesület elnöke amúgy pesszimista a jövőt illetően.
– kongatta meg a vészharangot Gönczi József.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az azóta megbukott szociáldemokrata párti (PSD) kabinet közvitára bocsátott egy kormányhatározat-tervezetet, ami szerint 2020 januárjától bruttó 2262 lejre nőne a minimálbér, a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak esetében pedig 2620 lej lenne a kormány által garantált legkisebb bruttó fizetés. Azt viszont, hogy ténylegesen mennyivel fog nőni a minimálbér, egyelőre nem lehet tudni. Annyi ténynek tűnik, hogy mindenképp sor kerül az összegek növelésére – legalábbis több ízben is ígéretet tett erre Ludovic Orban miniszterelnök. A hétvégén ugyanakkor beszélt arról is, hogy
a minimálbér szintjének megállapításánál Romániának figyelembe kell vennie egy, az Európai Unió által 2015-ben elfogadott képletet, ami olyan objektív mutatókon alapszik, mint például a termelékenységi index vagy az inflációs ráta.
„Nem lehet hasból emelni a minimálbért, ahogyan eddig történt. A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Sokszor a minimálbér-emelés éppen azok ellen fordul, akikért született, mivel nagyon sokan elveszítik a munkahelyüket, ha a minimálbér magasabbra nő, mint amennyit a vállalkozó el tud viselni, mivel nagyon sok cég, amikor már nem nyereséges, vagy felfüggeszti a tevékenységét, vagy máshova költözik, ahol olcsóbb munkaerőt talál” – fejtette ki a kormányfő.
Megígérte egyúttal, hogy komoly elemzések fogják megelőzni az újabb emelést. Mint emlékeztetett, a cégeket a minimálbér emelkedésekor nemcsak a minimálbérért dolgozók fizetése terheli meg pluszban, hanem ha nőnek a legkisebb bérek, akkor a bértáblán más besorolásban levő alkalmazottaknál is emelést kell kieszközölni.
– vetítette előre Ludovic Orban.
A kormányfő már több ízben is ígéretet tett ugyanakkor arra is, hogy a témában, mielőtt döntenének, még egyeztetnek a társadalmi partnerekkel, így a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel egyaránt.
Mint ismeretes, jelenleg csaknem 1,7 millió romániai alkalmazott dolgozik minimálbérért.
