Meredeken emelik a nyugdíjakat – több tízmilliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre a parlamentben elfogadott jogszabály

Nehezen tartható igéret. A jogszabály értelmében idén szeptember elsejétől 1 265 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, ami jövőre 1 775 lej, 2021-ben pedig 1 875 lej lesz. •  Fotó: Barabás Ákos

Nehezen tartható igéret. A jogszabály értelmében idén szeptember elsejétől 1 265 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, ami jövőre 1 775 lej, 2021-ben pedig 1 875 lej lesz.

Fotó: Barabás Ákos

Ebben az évben 8,4, jövőre 24,8, 2022-ben pedig 81 milliárd lejes többlettételt jelentenek a költségvetés számára a bukaresti parlament által szerdán elfogadott nyugdíjtörvényben szereplő emelések. Míg a kormány szerint van fedezet a tervezett emelésekre, az ellenzék átverésnek tartja az RMDSZ által is támogatott jogszabályt.

Rostás Szabolcs

2019. június 26., 16:262019. június 26., 16:26

Másodszorra is elfogadta szerdán a képviselőház a nyugdíjtörvény tervezetét, amely azt követően került vissza a parlament alsóháza elé, hogy az alkotmánybíróság részben alaptörvénybe ütközőnek találta. Az alsóház 197 támogató szavazattal, 70 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, senki nem voksolt ellene. A tervezetet kezdeményező Lia Olguţa Vasilescu volt munkaügyi miniszter közölte, másodszori elfogadása előtt csupán apró módosításokat eszközöltek a jogszabályon, a taláros testület ugyanis nem nyilvánította teljes egészében alkotmányellenesnek azt, mindössze három cikkely kapcsán kért pontosítást.

A balliberális kormánykoalíció merész nyugdíjemelést helyez kilátásba a jogszabály révén, és sokak szerint a tervezett intézkedések egyértelműen összefüggésbe hozhatóak azzal, hogy idén államfő-, jövőre pedig helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában.

A megszavazott törvény értelmében a tervezett emelések ebben az évben 8,4 milliárd lejjel terhelik meg az állami költségvetést. Jövőre 24,8 milliárd, 2021-ben 51 milliárd, míg 2022-ben már 81 milliárd lejes többlettételt jelentenek az intézkedések a büdzsé számára, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi figyelmeztetése szerint nehéz lesz tartani.

A jogszabály értelmében idén szeptember elsejétől 1 265 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, ami jövőre 1 775 lej, 2021-ben pedig 1 875 lej lesz.

Lia Olguța Vasilescu volt munkaügyi miniszter korábban arról biztosította a lakosságot, hogy megvan a fedezet a tervezett emelések végrehajtására, és ezek ellentételezéseként nem fog a kormány új adót kivetni vagy megszorításokat bevezetni. A volt tárcavezető szerint a kormány a hazai össztermék (GDP) növekedésére számít a nyugdíjemelések betervezésekor.

Az ellenzék azonban élesen bírálta a nyugdíjtörvényt, átverésnek nevezve a benne foglaltakat.

Valeria Schelean, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője felszólalásában azt mondta, a törvényszöveg második változata sem világosabb az elsőnél, szerinte nem hozták összhangba azt az alkotmánybíróság határozatával. Cristian Seidler, a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) honatyája bírálta, hogy nem törölték a tervezetből a különnyugdíjakat. Az RMDSZ képviseletében felszólaló Csép Éva Andrea azt mondta, régóta várt törvényről van szó, amelynek elfogadását a szövetség is támogatja. A képviselő szerint az RMDSZ-nek sikerült átvinnie és megtartania a tervezetben a korkedvezményezett nyugdíjazási lehetőséget is, amely a három vagy több gyermekes anyák esetében, valamint a néptáncosok és népdalénekesek számára kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket biztosít. Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese elmondta: a nyugdíjtörvény tartalmazza az alakulat módosító javaslatait, valamint

számos pozitív rendelkezés szerepel benne, ezért a szövetség képviselői megszavazták a tervezetet.

A nyugdíjtörvényt első ízben tavaly december 19-én fogadta el a képviselőház döntéshozó kamaraként. A PNL és az USR megtámadta a jogszabályt az alkotmánybíróságon, és a taláros testület alaptörvénybe ütközőnek ítélt három cikkelyt, így a törvény visszakerült a parlamentbe módosításra. A szenátus múlt szerdán szavazott róla, de az elfogadásához szükséges 68 voks helyett csak 67 szenátor szavazatát kapta meg. A képviselőház most döntéshozó kamaraként fogadta el a törvényt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?

A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat