2011. november 11., 09:562011. november 11., 09:56
A globális növekedés gyengülése visszafogja az EU exportját, a sürgős fiskális konszolidáció pedig ránehezedik a belső keresletre. A következő év nagy részében az EU GDP-je stagnálni fog, az egész 2012-es esztendőre nézve összességében félszázalékos növekedés prognosztizálható az Unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményének szakértői szerint. 2013-ban már ismét lassú, 1,5 százalékos növekedés várható. A munkaerőpiacon sem várható egyelőre valódi javulás, a munkanélküliség a jelenlegi 9 és fél százalék körüli szinten marad – olvasható a jelentésben. Az infláció az elkövetkező időszakban a jelek szerint 2 százalék alatt marad. A fiskális konszolidációnak betudhatóan 2013-ra – ha a gazdaságpolitika irányvonala nem változik meg – a költségvetési deficit átlagos szintje már nem sokkal fogja meghaladni a GDP-hez mért 3 százalékot.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke kijelentette: „Európában megállt a növekedés, és fennáll egy újabb recesszió kockázata”. Megállapította, hogy néhány uniós tagállamban ugyan növekszik az álláslehetőségek száma, az EU-ban összességében nem várható a munkanélküliségi helyzet valódi javulása. Rehn szerint a növekedés és munkahelyteremtés előfeltétele az lenne, hogy álljon helyre a pénzügyek, a pénzügyi rendszer fenntarthatóságába vetett bizalom, valamint hogy gyorsuljanak fel a növekedésösztönző reformok.
Az Európai Bizottság előrejelzései valamelyest eltérést mutatnak a 27 EU-tagország, illetve a 17 euróövezeti állam várható kilátásait illetően. Konkrétan: a 2012-es növekedést az EU-n belül 0,6, az eurózónában pedig 0,5 százalékra teszik, a 2013-ra várható adatok tekintetében pedig ez a különbség még valamelyest növekszik is: a 27-ek esetében 1,5 százalékos, a 17 tagú eurózónában 1,3 százalékos GDP-növekedést vár Brüsszel. A büdzsé várható deficitjét illetően ezzel ellentétes az alaphelyzet, vagyis az eurózónán belüli országok állnak valamivel jobban, mint a 27-ek.
A közös fizetőeszköz övezetében idén várhatóan 4,1 százalékos lesz a költségvetési hiány, és ez jövőre 3,4 százalékra mérséklődhet. Uniós szinten ugyanakkor a 2011-es 4,7 százalékos hiányt 2012-ben 3,9 százalékos deficit követheti. Ami a felhalmozott államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányát illeti, ez a 27 EU-ország szintjén 2012-ben és 2013-ban is mintegy 85 százalékot fog mutatni. Az euróövezetben némi emelkedésnek betudhatóan ennél magasabb szint, mintegy 90 százalék várható.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.