Megszorításokkal mutatkozhat be az új kormány

Jobb lesz? Bár az ipar a vártnál rosszabbul teljesített, a szakértő szerint elsősorban a vendéglátóiparnak van nehéz éve •  Fotó: Beliczay László

Jobb lesz? Bár az ipar a vártnál rosszabbul teljesített, a szakértő szerint elsősorban a vendéglátóiparnak van nehéz éve

Fotó: Beliczay László

Nem ad okot derűlátásra a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint az a tény, hogy a harmadik negyedévben erőteljes növekedésnek indult a román gazdaság az előzőleg regisztrált visszaeséshez képest. Králik Lóránd szerint az új kormány számára elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások.

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2020. december 09., 18:522020. december 09., 18:52

Románia gazdasága naptárhatástól megtisztítva 4,6 százalékkal zsugorodott az első kilenc hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a harmadik negyedév viszont már jobban alakult, reálértékben 5,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék az előző három hónapban regisztrált adathoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Ha nyers adatként nézzük, akkor

a január–szeptember időszakban 5,1 százalékos volt a visszaesés a tavalyi év első kilenc hónapjához mérten.

A harmadik negyedévben regisztrált 763,322 milliárd lejes hazai össztermék (GDP) is csak akkor jelent növekedést, ha az előző három hónaphoz viszonyítjuk, a tavalyi év azonos időszakához képest nyers adatként és naptárhatással kiigazítva is 6 százalékos gazdasági visszaesésről beszélhetünk.

A statisztikai intézet keddi közleménye szerint a 2020. január 1. – szeptember 30. időszakban a legnagyobb mértékben az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális és szórakoztató eseményeket szervező iparág, a háztartási gépeket javító és más szolgáltatásokat nyújtó ágazat, az autókereskedelem, a gépjármű-szervizelés, a szállítás és raktározás, valamint a vendéglátás forgalmának zsugorodása miatt zuhant meg a gazdaság. Pozitív hozzájárulása volt eközben a GDP-hez az építőiparnak, valamint az IT- és távközlési szektornak.

A vártnál lassúbb lesz a kilábalás

„Bár a második negyedévhez képest a július–szeptember időszakban jobban működött, többet termelt a román gazdaság, nincs ok hurráoptimizmusra” – értékelte a friss statisztikai adatokat Králik Lóránd egyetemi adjunktus. A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója rámutatott, sokatmondó adat, hogy az év első kilenc hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az inflációval kiigazított reálértékben 6 százalékos a GDP visszaesése.

„Ahogyan várható volt, a második negyedévben érződött a koronavírus-járvány miatti lezárások hatása, tehát ez az időszak volt a legrosszabb. A harmadik negyedévben ennél jobb teljesítményt vártak a gazdaságtól, hiszen a tavasszal a járvány miatt leállított vállalatok, szolgáltatások egy része újraindulhatott, és valóban, reálértékben csaknem 6 százalékos volt egyik negyedévről a másikra az ugrás” – magyarázta az elemző.

Aláhúzta ugyanakkor: a bruttó hazai termék éves szintű összehasonlítása a mérvadó, és várhatóan az év végére a kilenc hónapra számolt 6 százalékos visszaesés mintegy 5,2 százalékra mérséklődik.

Idézet
A helyzet kedvezőbb, mint ahogy az júniusban tűnt, amikor ennél lényegesebben nagyobb GDP-visszaesést jeleztek előre.

Az idén 5,1–5,4 százalék közötti tartományban lesz az éves visszaesés, jövőre a GDP valamivel 3 százalék feletti növekedésére számíthatunk, természetesen az idei évhez viszonyítva. A gyakorlatban sok minden függ attól, hogy mikor cseng le a koronavírus-járvány második hulláma, mikor indulhat meg a növekedés. Mindenki elismeri, hogy a járványhelyzetből való kilábalás lassúbb lesz, mint amire számítottunk, és emiatt 2021-ben a gazdasági növekedés is lassul” – részletezte a gazdasági szakértő.

Kedvező jelenségek

A számok mögé tekintve az elemző rámutatott, a statisztikai adatok alapján az ipar a vártnál rosszabbul teljesített, a szolgáltatások terén is nagy volt a visszaesés, elsősorban a vendéglátóiparnak van nehéz éve. Ellenben – emlékeztetett Králik –

két ágazat jól teljesített: az építőipar 12 százalékos növekedést hozott az előző évhez képest, a távközlési ágazat pedig több mint 10 százalékosat. Ezek elmondása szerint pótolták a kiesést, „visszarángatták” a GDP-t egy elfogadható tartományba.

Králik Lóránd arra is felhívta a figyelmet, hogy a valamennyire túlértékelt nemzeti valuta miatt nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya, az export és az import különbözete, a nettó export tekintetében Romániában eddig is nagy volt a hiány, ez most további két százalékkal növekedett. Ugyanakkor 4,8 százalékkal csökkent a lakossági fogyasztás, erre inkább a fogyasztói bizalom volt hatással, nem feltétlenül az, hogy zsugorodtak a jövedelmek.

A szakember úgy látja, a lakosság visszafogta a költekezést, inkább tartalékolt.

Az egyetemi oktató beszélt ugyanakkor arról is, hogy más kedvező jelenségek is tetten érhetők, például a vállalatok részéről nem volt olyan mértékű a bizalom csökkenése, mint ahogy a profitkilátások sem annyira negatívak, mint ahogy arra számítottak, ezt a gyakorlatban mutatja az év első kilenc hónapjában az állóeszköz felhalmozás, a bruttó tőkeképzés.

Teljesíthetetlen választási ígéretek

Romániában továbbra is nagyon magas a költségvetési hiány, a pénzügyminisztérium 9,1 százalékkal számol, a nemzetközi szervezetek legkevesebb 9,2 százalékkal, de elhangzottak olyan prognózisok is, hogy megközelíti a 10 százalékot.

Idézet
Ez aggasztó, és ennek a hiánynak a kezelése jelenti a legnagyobb problémát.

Körvonalazódik egy kormánykoalíció, elképzelhető, hogy hosszadalmas lesz, amíg feláll a parlament, megalakul az új kormány, megtörténhet, hogy csak a jövő év első heteiben lesz országos költségvetés. Bármilyen új kormány alakul, a költségvetéshiányt kezelnie kell” – hangsúlyozta kérdésünkre Králik Lóránd.

Rámutatott, szinte mindegyik párt választási programjában az látható, hogy a beígért intézkedések távol állnak a deficitcsökkentéstől. „Adók eltörlését ígérik, de bármilyen összetételű kormány alakul, nem hiszem, hogy a választási ígéretek döntő többségét meg tudja valósítani.

Idézet
Kénytelenek lesznek megszorító intézkedéseket bevállalni, különben a költségvetéshiányt nem lehet csökkenteni”

– hangsúlyozta a szakértő, aki valószínűnek tartja, hogy az új kormány kénytelen lesz az alkotó pártok választási ígéreteivel legalább rövid távon szembemenni.

Uniós szinten Romániában az egyik legerőteljesebb a visszaesés

Az euróövezetben 4,3 százalékkal, az Európai Unióban 4,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2020 harmadik negyedévében 2019 azonos időszakához képest. A legjelentősebb visszaesést Görögország, Horvátország, Málta, Spanyolország és Románia regisztrálta – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) által tegnap közzétett adatsorokból.

Az adatok részleges fellendülést mutatnak az előző negyedévhez képest, miután 2020 második negyedévében a GDP az euróövezetben 14,7 százalékkal, az EU-ban pedig 13,9 százalékkal esett vissza. Ez volt a legsúlyosabb visszaesés azóta, hogy közlik az adatokat, vagyis 1995 óta. Az idei esztendő harmadik negyedévében a legsúlyosabb éves visszaesés 2019 azonos időszakához képest Görögországban (mínusz 11,7 százalék), Horvátországban (mínusz 10 százalék), Máltán (mínusz 9,2 százalék), Spanyolországban (mínusz 8,7 százalék) és Romániában (mínusz 6 százalék) volt. Mindössze két ország regisztrált növekedést 2020 júliusa és szeptembere között: Írország (8,1 százalék) és Svédország (2,7 százalék).

Az előző három hónaphoz képest 2020 harmadik negyedévében az euróövezet 12,5 százalékos, az EU pedig 11,5 százalékos növekedést regisztrált, miután 2020 áprilisa és júniusa között 11,7 százalékos, illetve 11,3 százalékos visszaesés következett be. Ezek az adatok a legjelentősebb növekedést jelzik az adatok publikálásának kezdete, azaz 1995 óta.

Minden olyan EU-ország, amelyből rendelkezésre állnak adatok, 2020 harmadik negyedévében növekedést jelentett be az előző negyedévhez mérten. A legjelentősebb bővülést Franciaországban (18,7 százalék), Spanyolországban (16,7 százalék) és Olaszországban (15,9 százalék) jegyezték. A legalacsonyabb növekedési ütemet Görögországban (2,3 százalék), Észtországban és Finnországban (mindkettő 3,3 százalék) és Litvániában (3,8 százalék) regisztrálták.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés

Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés
2025. július 14., hétfő

Felvonulás a megszorítások ellen: egységes fellépést szorgalmaz az Alfa Kartell

Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.

Felvonulás a megszorítások ellen: egységes fellépést szorgalmaz az Alfa Kartell
2025. július 14., hétfő

Pénzügyminiszter: a román államadósság elérheti a GDP 60 százalékát, soha nem volt ilyen rossz a helyzet

Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.

Pénzügyminiszter: a román államadósság elérheti a GDP 60 százalékát, soha nem volt ilyen rossz a helyzet
2025. július 13., vasárnap

Nyaralásos csalások: az olcsó, last minute vakációra vágyó turisták sietségét használják ki a hackerek

A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.

Nyaralásos csalások: az olcsó, last minute vakációra vágyó turisták sietségét használják ki a hackerek
2025. július 13., vasárnap

Elmaradnak a vendégek? Vészharangot kongatnak az idegenforgalomban érdekeltek

Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.

Elmaradnak a vendégek? Vészharangot kongatnak az idegenforgalomban érdekeltek
2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban