Romániának, mint más európai országoknak, elsősorban a földgázimport kapcsán lesz veszítenivalója Rácz Béla Gergely szerint
Fotó: Gazprom/Facebook
A szankciók mindenkinek „fájni fognak”, de kevésbé, mint egy eszkalálódó és kettőnél több országot érintő háború – állapította meg lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, aki szerint már körvonalazódik, hogy a szankciók negatívabban érintik Oroszország gazdaságát, mint Európáét, ezen belül akár Romániáét.
2022. március 01., 07:502022. március 01., 07:50
Az Oroszország ellen bevezetett szankciókkal senki nem nyer, de a gazdasági szankciók bevezetése a „véres háború” elkerülésének a legjobb módja – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Leszögezte:
Meglátása szerint azt kell mérlegelni, hogy a szankciók bírnak-e olyan elrettentő erővel, hogy Oroszország felhagyjon a háborús törekvéseivel.
„Ezek a szankciók elkerülhetetlenek, Európának valamilyen választ kell adnia az Oroszország által kezdeményezett háborúra. Európa és a nyugati világ próbál olyan megszorításokat életbe léptetni, melyek Oroszországnak jobban fájnak, különben semmi értelme, ha magunk alatt vágjuk a fát” – mutatott rá a közgazdász, aki szerint az már körvonalazódik, hogy a szankciók negatívabban érintik Oroszország gazdaságát, mint Európáét, és ezen belül akár Romániáét.
„Az a tény, hogy több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, hatalmas érvágást jelent az orosz gazdaságnak, hiszen megnehezíti minden termék exportját és az importot is” – fogalmazott a gazdasági elemző.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn lépnek életbe – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján Josep Borrell.
Európára a földgázellátás akadozása hat a leginkább negatívan, hiszen az európai energiafelhasználás több mint negyede a földgáz, aminek a legfontosabb importőre Oroszország – mutatott rá Rácz Béla Gergely. Hangsúlyozta egyúttal:
Valamelyest enyhítést jelenthet viszont, hogy közeleg a tavasz, ilyenkor a földgázfelhasználás alacsonyabb. Ha mindez ősszel történik, sokkal súlyosabb következményei lettek volna – mondta a kolozsvári önkormányzati képviselő. Hozzátette: jelenleg az sem látható előre, meddig húzódik el a konfliktus, vagy éppen meddig lesznek érvényben a szankciók, és hogy mi lehet majd a megoldás. A földgázellátás akadozása Európa számára jelent nehézséget,
– emelte ki az egyetemi adjunktus.
Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a szankciók globális következményeként a koronavírus-járvány okozta válság miatt töredezett ellátási láncok továbbra is akadozni fognak, ami további inflációs nyomást helyez a világgazdaságra. „Ha a globális tranzakciókba különböző szankciók kerülnek be, az ellátási láncok nem tudnak magukhoz térni, ennek pedig globálisan negatív következménye az inflációs nyomás” – mutatott rá Rácz Béla Gergely. Példaként említette, hogy
A nemzetközi vizek lezárása az orosz hajók előtt, az orosz repülők kizárása a légtérből mind-mind további nyomást helyeznek az ellátási láncokra.
Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal.
„Romániának, mint más európai országoknak, elsősorban a földgázimport kapcsán lesz veszítenivalója” – szögezte le a közgazdász. Hozzátette: a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatócsoportja jelenleg is azon dolgozik, hogy letöltik és feldolgozzák az Oroszországgal, illetve Ukrajnával működő kereskedelmi adatokat, illetve a tőkeberuházási adatokat. Részletes elemzést a következőkben véglegesítik és teszik közzé a Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) oldalon.
„Előzetesen az látszik, nemcsak az Oroszország ellen bevezetett szankciók, hanem az Ukrajnával való kereskedelem is befolyásolja Románia gazdasági helyzetét. A külföldi beáramló tőke a bruttó hazai termék (GDP) és a román gazdaság fontos húzóereje, ám az orosz tőke beáramlása Romániába nem jelentős mértékű, az ország Oroszországgal való kereskedelme sem számottevő, így Romániának ez nem okoz súlyos veszteségeket. Viszont
– összegezte Rácz Béla Gergely.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!