Párizs megítélése szerint Putyin nem számított arra, hogy a szankciók ekkora károkat okoznak
Fotó: Kreml
Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is.
2022. március 01., 07:332022. március 01., 07:33
2022. március 01., 08:452022. március 01., 08:45
„Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára” – közölte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy
„Van még tartalék, még nagy a mozgásterünk” – vélekedett a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron, Joe Biden, Olaf Scholz, Mario Draghi, Boris Johnson, Justin Trudeau, Andrzej Duda, Kisida Fumio, Klaus Iohannis, valamint Ursula von der Leyen, Charles Michel és Jens Stoltenberg egyeztetését követően.
– mondta az elnöki forrás.
Párizs megítélése szerint „Oroszországot már aggasztja a tőke menekülése, és Vlagyimir Putyin nem számított arra, hogy a szankciók ekkora károkat okoznak”.
„Nem elképzelhetetlen, hogy az orosz erők benyomulnak délről Ukrajnába, nagyon erősek a félelmek, hogy a civilek célpontok lesznek, ahogy már ez a helyzet Kijevben” – vélekedett az Elysée-palota.
Azonnali tűzszünetre és az ukrajnai civilek biztonságának szavatolására szólította fel hétfőn Emmanuel Macron francia elnök orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, aki szerint az ukrán nacionalisták élő pajzsként használják a lakosságot.
„Súlyos szankciókat léptettünk életbe Oroszországgal szemben. Nem volt habozás. Az európaiak kollektíven és gyorsan léptek fel, nagyon határozottan” – üdvözölte a francia elnökség. „Európának felül kell vizsgálnia perspektíváit, levonva a tanulságokat egy olyan válságból, amely hosszú időre leválaszthatja Oroszországot az európai kontinens többi részéről” – tette hozzá az Elysée-palota.
„Nem szabad olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani” – fogalmazott az elnöki forrás, felhívva a figyelmet arra a dilemmára, hogy mi fog történni, ha Oroszország elfoglalja Ukrajnát.
Fontos viszont, hogy még szolidárisabbak legyünk, és reagáljunk ezen országok vágyaira” – vélekedett a francia elnökség.
A francia gazdasági minisztérium eközben bejelentette, hogy az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szerda délután videókonferencián vitatják meg az Oroszország elleni szankciókat.
Az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el – jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja a Fehéroroszországban folytatott hétfői kétoldalú tárgyalások után.
Az Egyesült Államok nyugati szövetségeseivel együtt már számos büntetőintézkedést bevezetett Oroszország ellen amiatt, hogy megtámadta Ukrajnát, valamint jelentős fegyversegélyt nyújtott utóbbinak tavaly ősszel, majd decemberben, most pénteken pedig Joe Biden elnök utasította a külügyminisztériumot, hogy az amerikai készletekből adjanak át Ukrajnának további 350 millió dollár értékű fegyvert.
Washington viszont visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérését, hogy az Egyesült Államok létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ezzel megvédve Ukrajnát az orosz légitámadásoktól. Washington szerint ez nagyon veszélyes volna, mert ezáltal az Egyesült Államok kerülne nyílt konfrontációba Oroszországgal, hiszen az intézkedést az amerikai erőknek ki is kellene kényszeríteniük. A kérés visszautasításáról Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatta az újságírókat.
Az elnök nem részletezte, hogy hogyan képzeli el mindezt, a repüléstilalmakat szerinte ki lehet kényszeríteni – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Panaszkodott arra, hogy az orosz hadsereg aközben is folytatta a bombázást Ukrajnában, hogy folytak az ukrán–orosz béketárgyalások az ukrán–-fehérorosz határon.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő azt mondta hétfőn a Reuters szerint, hogy az Egyesült Államok nem lát semmilyen orosz katonai intézkedést azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette vasárnap: különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el a hadsereg elrettentő erőinél.
Több volt amerikai tisztségviselő és szakértő azonban figyelmeztet, hogy hiba volna Putyin bejelentését figyelemelterelésnek vagy nagyotmondásnak tekinteni, mert ha sarokba szorítva érzi magát, akkor ez valódi fenyegetéssé válhat.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.
Megérkezett péntek reggel Romániába 121 román állampolgár és családtagjaik, akiket a közel-keleti konfliktusövezetből menekítettek ki a hatóságok.
Ukrajnának továbbra is „teljesen indokolt” veszteségeket kell okoznia Oroszországnak a fokozódó agresszióval szemben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök a következő két hétben hoz döntést arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e az izraeli-iráni konfliktusba, mert esélyt kíván adni a tárgyalásos rendezésnek – közölte Karoline Leavitt elnöki szóvivő.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos.
Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.
Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.
Donald Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozta meg a végleges döntést arról, hogy csapást mér-e az országra – jelentette a CBS.
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
3 hozzászólás