Szomorú évfordulóra emlékeztek vasárnap a svájcifrank-hitellel rendelkezők, akik abban reménykednek, hogy szerdán végre közelebb kerülnek gondjaik rendezéséhez: január 18-án – két évvel és három nappal azután, hogy „elszállt" az alpesi deviza árfolyama – az alkotmánybíróság végre döntést hozhat a svájcifrank-alapú hitelek történelmi árfolyamon való átváltását lehetővé tévő törvény kapcsán.
2017. január 16., 19:042017. január 16., 19:04
A sorsfordító nap
2015. január 15-én a Svájci Nemzeti Bank (SNB) rövid közleményben tudatta, hogy lemond az árfolyamküszöbről, mivel azt egy olyan időszakban vezették be, amikor rendkívül felülértékelt volt a frank, és nagy volt a bizalmatlanság szintje a pénzügyi piacokon. A jegybank akkor úgy értékelte, hogy a frank árfolyama még mindig magas, de összességében már nem annyira felülértékelt, mint az árfolyamküszöb bevezetésekor, s miután akkoriban eltérően változtak az egyes jegybankok monetáris politikái, így az euró gyengült a dollárral szemben, ez pedig gyengítette a frankot a dollárral szemben, a bank úgy döntött, nem indokolt az euróval szembeni árfolyamküszöb fenntartása.
A bejelentést követően „elszállt\" az árfolyam: egyik napról a másikra 3,7 lejről 4,32 lejre ugrott a frank értéke, néhány nappal később pedig már olyan valutaváltók is voltak, ahol 6 lejért adták a svájci devizát. Azóta a helyzet stabilizálódott, de az árfolyam 4 lej felett maradt, hétfőn például 4,2 lej/svájci frankos referencia-árfolyamot adott ki a Román Nemzeti Bank (BNR).
Sokan várnak még megoldásra
A legfrissebb statisztikák szerint több mint 50 ezer frankhiteles van még Romániában, akik arra várnak, hogy a történelmi árfolyamon újraszámolják havi törlesztőrészleteiket, amit sokan a megváltozott körülmények között csak igen nehezen tudnak fizetni. Az elmúlt két év során minden fronton próbálkoztak, számtalan tüntetéssel próbálták jobb belátásra bírni a bankokat, illetve olyan jogszabályt szerettek volna kikényszeríteni a döntéshozókból, amely arra kötelezné a pénzintézeteket, hogy a szerződés megkötésének napján érvényes árfolyamon számolják újra a hitel összegét – a megoldásra még mindig várniuk kell.
A törvény egyébként elkészült, tavaly októberben szavazta meg döntéshozó testületként a képviselőház, a technokrata kormány azonban az alkotmánybíróságtól kért jogorvoslatot. Dacian Cioloş volt miniszterelnök indoklása szerint ugyanis mindenképpen tisztázni kell a cikkelyek alkotmányosságát, mielőtt azok hatályba lépnek, hogy ne utólag kerüljenek kellemetlen helyzetbe az adósok, ugyanakkor azt szeretnék, ha az előírások valóban a bajba jutottakat segítenék, nem pedig a spekulánsokat.
Nem mindenki áldozat
Mert nem csak otthonteremtő céllal vettek fel frankhitelt a román állampolgárok – erősítette meg nemrég Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója, aki Facebook-hozzászólásban számolt be egy banki ügyfélről, aki egymillió frankos kölcsönt vett fel, hogy részvényeket vásároljon az állami Transelectrica elektromosáram-szolgáltatónál. Rădulescu rámutatott: mivel a jogszabály előírásai bármiféle kizáró jellegű kritérium hiányában az összes frankhiteles adósra vonatkoznak, így az érintett beruházó is minden további nélkül kérheti a kölcsön lejre való átváltását.
„Szegény ügyfelet biztosan átverte a bank. Hiszen a képviselők ezzel indokolták a törvény szükségességét – meg kell menteni a pénzintézetek áldozatául esett klienseket. Az átverés tényének megállapításához pedig immár bíróságra sincs szükség, hiszen ezt elvégezte a parlament\" – jegyezte meg ironikusan a központi jegybank szakértője.
A BNR illetékesei egyébként korábban többször is bírálták a hitelváltási törvényt, és megpróbálták lebeszélni a honatyákat arról, hogy a frankhitelek korábbi árfolyamokon való átváltásáról alkossanak jogszabályt. A központi jegybank álláspontja az, hogy a hitelváltást a bank és az ügyfél közötti közvetlen alkudozás nyomán kell végrehajtani.
Az ügyre reagálva Dan Suciu, a BNR szóvivője a Hotnews.ro hírportálnak arról számolt be: 40 olyan banki ügyfél van, aki egymillió franknál nagyobb hitelt vett fel – ők összesen negyvenöt szerződést kötöttek. További 201 adós fél- és egymillió svájci frank közötti összeget kölcsönzött a banktól.
A talárosok döntenek a folytatásról
A döntés tehát az alkotmánybíróság kezében van, de a talárosok november végén úgy döntöttek, hogy január 18-ára halasztják a törvény megtárgyalását. Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke azzal indokolta a halasztást, hogy több időre van szükségük, amíg részleteiben megvizsgálják az ügyet, illetve összevetik a jogszabályt az úgynevezett hitelcseretörvénnyel, amelynek egyes, főként a bankok által kifogásolt cikkelyeit ugyancsak az alkotmánybíróság tárgyalja. „Kényes kérdés például a törvény visszamenőleges alkalmazása, a témában csakis a másik jogszabállyal összehangoltan lehet dönteni\" – magyarázta Dorneanu.
Több száz kifogás vár még elbírálásra
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság már egy ízben döntött a hitelcseretörvény kapcsán: akkor részben alkotmányellenesnek nevezte azt. A taláros testülethez egyébként több mint hétszáz alkotmányossági kifogás érkezett a törvény ellen, ezek közül az első 25-öt vizsgálták meg október második felében. Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke akkor úgy nyilatkozott: arra a következtetésre jutottak, hogy sérti az alaptörvényt az a kitétel, amely az ingatlan értékvesztését is a kockázatmegosztás indokai közé sorolja, ezért ezt a szövegrészt törölték. A törvény számos rendelkezésének alkotmányosságát csak azzal a feltétellel fogadta el a testület, ha a bíróság ellenőrzi, hogy a szerződésszerű teljesítést olyan körülmények akadályozzák-e, amelyeket a hitelfelvételkor nem lehetett előre látni.
A még elbírálásra váró alkotmányossági óvások között a törvény állítólagos visszamenőleges hatályát sérelmező kifogások is szerepelnek. A törvény ugyanis – amely a 250 ezer eurónál kisebb hitelekre korlátozza a törlesztés helyetti ingatlanátadás lehetőségét – azokra a jelzáloghitelesekre is érvényes, akik ellen már elrendelték a kényszervégrehajtást.
Mi előreláthatatlan?
Az alkotmánybíróság közben csaknem három hónappal a döntés után, a napokban hozta nyilvánosságra a hitelcseretörvénnyel kapcsolatos állásfoglalása indoklását, ami Daniel Zamfir szenátor, a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabály kezdeményezője szerint minden szerződésre kihathat, nem csak a bankiakra. „Minden szerződésre hatással lesz, ami függ az árfolyamtól. Hogy miért? Mert egy szerződés kapcsán alapfeltételezés, hogy jóhiszemű és méltányos. Minden szerződést, ami kibillen az egyensúlyából, egyensúlyba kell hozni. Ez mondja az alkotmánybíróság. Mert az előreláthatatlanság, ahogyan a testület nevezi, tulajdonképpen azt feltételezi, hogy ha a két fél között szerződési egyensúlytalanság van, a másik fél köteles helyreállítani az egyensúlyt – így magyarázza az alkotmánybíróság. A szolgáltatások egyensúlyba helyezése kötelező, és alkalmazni kell a megváltozott gazdasági viszonyokhoz\" – nyilatkozta Daniel Zamfir a Mediafax hírügynökségnek.
Támasz a frankhiteleseknek is
A hitelcseretörvényt kezdeményező szenátor meglátása szerint ugyanakkor a bankoknak újra kell tárgyalniuk a szerződéseket mindazokkal, akiket érintett a lej értékvesztése. „Az értékvesztés előreláthatatlanság, amit külső tényezők okoznak, és ami nem szerepelt a szerződésben, mivel senki sem tudta, hogy mennyire erősödnek meg a devizák. Így az euró- vagy svájcifrank-alapú hitelekkel rendelkezők kérhetik a bankoktól a szerződés újratárgyalását, a pénzintézetek pedig kötelesek egyensúlyba helyezni a szolgáltatásokat, vagy lezárni a szerződést, ha pedig nem sikerül megállapodásra jutni, akkor jön a fizetés nélküli törlesztés\" – magyarázta.
Hozzátette: ha pedig valaki időközben elvesztette az állását, ami miatt nem tud törleszteni, a bírósághoz kell fordulnia, amely megállapítja az előreláthatatlanságot. „A bíró megállapítja, hogy önhibádból vesztetted-e el az állasodat, mert részegen mentél be dolgozni, vagy átszervezték a céget\" – mutatott rá Daniel Zamfir arra, hogy milyen esetekben teszi lehetővé törvény, hogy a hiteles a jelzálogba helyezett ingatlannal törlesszen.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!