Nőhet az áfa? Tánczos Barna pénzügyminiszter nem zárta ki egyértelműen a lehetőséget
Fotó: RMDSZ
Bár korábban cáfolta a lehetőségét, Tánczos Barna pénzügyminiszter most közölte, hogy az áfaemelés lehetőségét is vizsgálják a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések sorában.
2025. január 12., 10:342025. január 12., 10:34
„Vizsgáljuk az áfaemelés, a jövedelemadó és az egészségbiztosítás kombinálásának lehetőségét” – mondta Tánczos Barna pénzügyminiszter szombaton este az observatornews.ro szerint.
A 2024-re vonatkozó végleges számok a következő napokban állnak majd rendelkezésre, de a hiány valószínűleg 8,6 százalékos lesz – jelentette be Tánczos Barna pénzügyminiszter, kormányfőhelyettes csütörtök este.
„Jövő héten kezdünk tárgyalásokat a Bizottsággal és a minisztérium szakembereivel. Az adóreform során minden lehetőségnek az asztalon kell lennie. Legyen elég időnk a változások bejelentésére, hogy a gazdasági környezet felkészülhessen. A munka mefadóztatásának és minden adóváltoztatásnak a bevételek fokozatos növelését is jelentenie kell, beleértve a jobb behajtást” – mondta Tánczos Barna.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
A miniszter csütörtök este még azt mondta, hogy „nem kerül szóba az áfa emelése”, és „a jövedelemadó módosítása sem”.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szokatlan módját választotta annak, hogy megígérje: kormánya nem fog áfaemelést végrehajtani. Ciolacu a karjára tetováltatta vállalását.
Az év elején a kormány eltörölte az egyes ágazati adókedvezményeket, csökkentette a mikrovállalkozásokra vonatkozó küszöböt és megemelte az osztalékok adóját. Ezeket az Európai Bizottság javasolta. A költségvetési hatás 7 milliárd lej. Az adóreformtól azonban csaknem háromszor ekkora többletbevételt várnak. A társasági adó 19%-ra emelése, az áfa, a munka- és az ingatlanadó a javasolt, de még végre nem hajtott intézkedések közé tartoznak.
Mint arról beszámoltunk, Tánczos Barna szerint a tavalyi költségvetési hiány eléri a 8,6 százalékot.
Románia jövőre nem engedheti meg magának a „kilengéseket”, amit belefoglalnak a költségvetésbe, azt tiszteletben kell tartani – mondta a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!