Fotó: Agerpres
2011. november 09., 08:182011. november 09., 08:18
Az új jogelemek kidolgozásában kiemelt szerepe volt az EU előző fél évben soros magyar elnökségének. A miniszterek közös közleménye szerint az intézkedések „biztosítják az együttműködés ahhoz szükséges szintjét, hogy elkerüljék a túlzott egyensúlytalanságot, és biztosítsák az államháztartás fenntarthatóságát. Hosszú távon a csomag segíteni fog abban, hogy a monetáris unió megfelelően működjön”.
A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza, egy harmadik pedig a költségvetési eljárások szankcióit. Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható. A csomag hatodik eleme elsősorban azt biztosítja, hogy az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget tartalmazó szabályozás megjelenjen a nemzeti jogrendszerekben. A jogszabályok megerősítik a belső államadósság GDP-hez viszonyítottan 60 százalékos felső küszöbét és az államháztartási hiány 3 százalékos maximumát. A középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók, a szankciók ráadásul csaknem automatikusak lesznek.
Az Unió a nemzetközi gazdasági válságra adott válaszként alkotta meg a csomagot, amelyet hatékony eszköznek tekintenek a jövőbeni államadósság-válságok megelőzésére. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a héten jelezte, hogy a végrehajtó testület „az első naptól kezdve” alkalmazni fogja az új jogszabályok adta lehetőségeket, amint azok hatályba lépnek.
Hétfői lapzártánk után véget ért ülésükön eközben az euróövezeti országok pénzügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a zónát sújtó adósságválság megállításában központi elemmé lépett elő a sérülékenyebb országok fokozottabb uniós ellenőrzése. Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a csoport elnöke közölte az ülést követő sajtótájékoztatóján. Olli Rehn pénzügyi biztossal együtt megerősítette, hogy az euróövezeti országok elegendőnek tartják a bejelentett olasz konszolidációs programot, amelynek része az államháztartási mérleg kiegyensúlyozása két éven belül, valamint szükség esetén pótlólagos intézkedések bevezetése is.
Juncker azt is elmondta: még érvényben van az euróövezeti országok vezetőinek múlt havi találkozóján hozott döntés, amelynek értelmében Görögország hozzájuthat a nyolcmilliárd eurós újabb hitelrészlethez. A luxemburgi politikus jelezte, hogy várakozásai szerint erre még ebben a hónapban sor kerül. Azt is bejelentette, hogy egy levél formájában írásos garanciát kérnek az új görög kormány alapításában részt vevő pártoktól arra, hogy Athén tartja magát az országot segítő csúcsdöntések idején tett vállalásaihoz.
A görög Evangélosz Venizelosz a brüsszeli találkozót követően üdvözölte az ott elhangzottakat. Mint nyilatkozott, az euróövezeti miniszterek méltatták azt a döntést, hogy a két legnagyobb párt koalíciós kormányt hoz létre, és ennek egyik küldetése a múlt hónapban született megállapodás végrehajtása lesz. Bár korábban úgy volt, hogy a nemzeti egységkormány a tegnapi nap folyamán megnevezi miniszterelnök-jelöltjét, erre lapzártánkig nem került sor. Egyetlen fontosnak nevezhető lépés történt az új kormány megalakítása irányában, éspedig az, hogy Jeórjiosz Papandreu kormányfő lemondásra szólította fel kabinetje tagjait, hogy megkönnyítse az átmeneti kormány megalakulását.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfőn a beszámolók szerint jelentős előrelépést értek el az euró stabilitását biztosítani hivatott pénzalap (EFSF) szintén múlt hónapban elhatározott további reformjának részletezésében. Juncker azt reméli, hogy a munka nagy része még ebben a hónapban befejeződik, és még idén meg is kezdődhet a változtatások gyakorlatba iktatása. Mint beszámoltunk, az október 26-i csúcson a tagországok arról döntöttek, hogy az EFSF-et rugalmasabbá teszik, befektetői közé az EU-n kívüli szereplőket, köztük az IMF-et is bevonják, hatóerejét pedig megnövelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok