Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosság eddig összesen 16,9 milliárd eurónyi hozzájárulást „utalt” a nyugdíjalap második pillérébe, amelynek kezelői a jelenlegi állás szerint ötmilliárd eurós hasznot hoztak a befizetőknek – derül ki a magánnyugdíjalap-kezelőket tömörítő szervezet (APAPR) közleményéből, amelyet a második pillér 15 éves „születésnapjának” apropóján adtak ki.
2023. június 13., 09:072023. június 13., 09:07
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott juttatás révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
A konstrukciót anno a Világbank erélyes javaslatára vezették be Romániában is, a második pillérbe 2008. május 20. óta folyósítanak automatikusan pénzösszegeket. Eleinte a hozzájárulás csupán két százalékát, majd nőtt az arány, és a jövőben további emelést terveznek. Most időskori hozzájárulásunk 3,75 százalékát kötelező módon egy magánnyugdíjalapba irányítják.
Az APAPR 15 év elteltével összesítette a második pillér pénzmozgásait. Idén május 22-ig összesen több mint 8 millió személy járult hozzá az alaphoz, amelynek teljes vagyona 107,7 milliárd lejre, azaz mintegy 21,6 milliárd euróra rúg. Tizenöt év alatt 84,2 milliárd lej – azaz 16,9 milliárd euró – befizetés történt, és ez idő alatt 1,4 milliárd lejt fizettek ki mintegy 108 ezer jogosultnak (befizetőnek vagy örökösnek).
A magánnyugdíjalap-kezelőket tömörítő szervezet szerint a második pillér esetében alkalmazott kezelési díjak jelenleg az elmúlt 15 év legalacsonyabb szintjén állnak, ezért az alap által biztosított hozam felveszi a versenyt bármelyik hasonló konstrukcióval. Tavaly a kezelési költségek átlagosan a rendszerben felhalmozott vagyon 0,36 százalékát emésztették fel.
Mint ismeretes, évről évre aggasztóan nő a nyugdíjalaphiány, a beláthatatlanul súlyos következményekre egyre több szakember figyelmeztet. A Brassó megyei nyugdíjpénztár igazgatója nemrég helyi adatokkal támasztotta alá, mekkora a baj, és közben mennyien részesülnek különleges juttatásokban. Ám Marius Budăi munkaügyi miniszter „letorkolta” az illetékest, mondván: hallani sem akar ilyesmiről, „szüleink és nagyszüleink nem ezt érdemlik”.
Évről évre aggasztóan nő a nyugdíjalaphiány, a beláthatatlanul súlyos következményekre egyre több szakember figyelmeztet. A Brassó megyei nyugdíjpénztár igazgatója helyi adatokkal támasztotta alá, mekkora a baj.
ami a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás. Ugyanis a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!