Fotó: Pixabay.com
Több irányból is bírálják a hitelkamatokat korlátozni hivatott törvénytervezetet, amelyet hétfőn este fogadott el a szenátus. Bár a legtöbben úgy vélik, hogy bizonyos szinten alkalmas lehet az uzsorakamatok felszámolására a javaslat, visszafele is elsülhet, a feketepiacot gyarapíthatja, miközben a bankok tőkekivonás mellett dönthetnek.
2018. február 28., 18:382018. február 28., 18:38
2018. február 28., 18:412018. február 28., 18:41
Már csak a képviselőháznak kell rábólintania a hitelkamatok korlátozásáról szóló törvénytervezetre, miután hétfői ülésén a szenátus elfogadta a kezdeményezést. Eszerint az ingatlanhitelek legmagasabb kamata nem haladhatja meg a Román Nemzeti Bank (BNR) által megállapított alapkamat két és félszeresét.
A felsőház plenáris ülésén elfogadott javaslat értelmében az ingatlanhitelek legmagasabb kamata nem haladhatja meg tehát az alapkamat két és félszeresét. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ma a BNR által meghatározott alapkamat 2,25 százalékos, akkor az ingatlanhitelekre kivethető legnagyobb kamat valahol 5,4 százalék körül lesz” – magyarázta korábban Daniel Zamfir liberális szenátor, a vonatkozó, 2011/13-as kormányrendelet módosításának kezdeményezője. A felsőház ugyanakkor a fogyasztási hitelekre kivethető legnagyobb kamatot 18 százalékban korlátozta.
„A szabadpiac híve vagyok. A piacnak rendelkeznie kell a mechanizmusokkal, amelyekkel alakítani tudja a játékszabályokat a kereslet és kínálat függvényében. Az államnak nem szabad beavatkoznia. Az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem tenné meg, kizárólag olyan esetekben, ha ilyen vagy olyan kisiklások vannak” – szögezte le a pénzügyi tárca vezetője.
Hasonlókképpen a szabadpiaccal érvelt Adrian Vasilescu, a román jegybank elnöki tanácsadója is, amikor a kamatok korlátozásáról kérdezték.
aki szerint drámai hatással járna Romániára nézve, ha a bankok úgy reagálnának a korlátozásra, ahogyan hasonló helyzetekben a történelem folyamán tették. Példaként az 1970-es évek Amerikáját hozta fel, amikor Nixon elnök is korlátozta az árakat, amikor azonban azt tapasztalta, hogy a piac kiürül, kénytelen volt visszavonulót fújni.
Általában véve az árak korlátozását mindig a piacok kiürülése követte. Most hasonló helyzetben vagyunk. Európai viszonylatban nálunk az utolsó helyen állnak a pénzügyi közvetítések. Drámai lenne, ha a bankok úgy reagálnának, ahogyan a történelem folyamán mindig tették, és elkezdenék korlátozni a hitelezést. Rögtön meglátszana az életszínvonalon” – kongatta meg a vészharangot a jegybanki illetékes.
A napokon belül a képviselőház szakbizottságai, majd a plénum elé kerülő törvénytervezetet különben tizenegy PNL-s honatya, illetve a kormányszó Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) több képviselője írta alá. Zamfirt viszont Ludovic Orban, a PNL elnöke kizárással fenyegette meg, amikor felvetette a kamatok korlátozásának ötletét.
Fotó: Cdep.ro
A liberálisok nem is támogatták a felsőházban a jogszabályjavaslatot, amint azt a szavazás előtt Iulian Dumitrescu frakcióvezető bejelentette.
Másrészt, ha maximáljuk a hitelkamatot, ezzel korlátozzuk a hitelajánlatot” – idézte az Agerpres hírügynökség Dumitrescut, aki szerint ezzel a módosítással a multinacionális cégeket hozzák versenyelőnybe a több százezer romániai kis- és középvállalkozóval szemben.
Rengeteg bajt és tragédiát okoztak azok a kölcsönt adó intézetek, amelyek gyakran több száz vagy akár több ezer százalékos kamattal nyújtottak hitelt bajba jutott vagy éppen hiszékeny embereknek. Sokszor olyan adósságcsapdába estek a megkárosultak, amelyet sosem tudtak törleszteni teljes egészében, holott a felvett kölcsön összegét már régen kifizették” – érvelt a kamatok korlátozása mellett Turos Lóránd, az RMDSZ szenátora, a tervezet egyik kidolgozója.
„A hitelkamatok korlátozására kezdeményezett jogszabály mindenképpen a hiteligénylők javát szolgálja, ezért is szavazta meg az RMDSZ a szenátusban, ám meglátásunk szerint mielőtt a képviselőházban szavazásra bocsátják, a pénzügyminisztériumnak el kellene készítenie egy hatástanulmányt arról, hogy milyen kockázatai lehetnek a pénzpiac működésére” – szögezte le megkeresésünkre Tánczos Barna, a szenátus pénzügyi bizottságának tagja.
Fotó: Kristó Róbert
Rámutatott: az ilyen cégek általában kisebb, vagy nulla garanciára adnak kölcsönt, s ha nem tudják behajtani, kiadják végrehajtónak, ám ennek a kockázatot is beleszámolják a kamatlábba. „Éppen a legrászorulóbbakat sújtják, azokat, akik a bankokhoz már nem fordulhattak hitelért. Ezzel a jogszabállyal megakadályozható, hogy a hetedik bőrt is lehúzzák az emberről” – részletezte a politikus.
„A pénzintézetek elméletileg csökkenthetik a letéti kamatokat, bár jelenleg is elég nagy a rés a hitel- és a letéti kamatok között” – mondta a szenátor. Hozzátette: jelenleg a Román Nemzeti Bank által meghatározott referencia-kamatláb 2,25 százalékos, ennek a két és félszerese nem túl magas, és ez az ingatlanhitelekre vonatkozik, tehát a piacon akár elég is lehet ez a kamat, amikor az ügyfél az ingatlannal garantálja a hitelt. A 18 százalékos fogyasztói hitelkamat pedig meglátása szerint nem valószínű, hogy befolyásolja a pénzpiac működését.
A hivatalos uzsorakamat megfékezésére lehet alkalmas a hitelkamatok korlátozására kezdeményezett törvényjavaslat Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. nem banki jellegű hitelintézet igazgatóhelyettese szerint. Ám mint érdeklődésünkre hangsúlyozta, ezt nem lehet túlszabályozni, hiszen a pénzpiacnak megvannak a saját alakító mechanizmusai. A pénzügyi szakember kifejtette,
Ezek megléte azt igazolja, hogy nem működik megfelelően a pénzpiac Romániában, és megfékezésükre valóban indokolt lehet a korlátozás. Másrészt ha az ilyen konstrukciók iránt még mindig van kereslet, akkor a túlszabályozás oda vezethet, hogy bizonyos hiteltevékenységek áttolódnak a feketegazdaságba, és teret nyernek az úgynevezett feketehitelek, véli a pénzügyi szakértő.
„Ha az infláció 3 százalékos, a hitelkamatot pedig 2 százalékon tartják, akkor a bankok meggondolják, érdemes-e ott kihelyezni a pénzüket, ahol még annyit sem kapnak érte, amennyit inflálódik” – részletezte a szakember.
Bordás Attila úgy véli ugyanakkor, a törvénykezdeményezők által felhozott európai példák nem alkalmazhatók a helyi viszonyokra. „Nem ugyanazon a szinten vannak a különböző országok, Spanyolországban például magasabb a visszafizetési hajlandóság, az infláció sem hasonló mértékű, így nem lehet azokat a szabályozókat bevezetni Romániában, mint ott” – szögezte le Bordás Attila. Emlékeztetett, hogy a Román Nemzeti Bank már tavaly szeptemberben leszabályozta a hitelkamatokat valamilyen szinten, és nem biztos, hogy további beavatkozásokra van szükség.
Módosításokkal elfogadta hétfőn a bukaresti szenátus a hitelkamatok korlátozásáról szóló jogszabálytervezetet és úgy döntött, hogy az ingatlanhitelek legmagasabb kamatja nem haladhatja meg a jegybank (BNR) által megállapított alapkamat két és félszeresét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!