Megálljt mondanának a drágításoknak Sepsiszentgyörgyön

Megálljt mondanának a drágításoknak Sepsiszentgyörgyön

A szupermarketekben 10–15 százalékos volt a drágulás. Most a kisboltokat is ellenőrzik

Fotó: Gábos Albin

Miközben a Versenytanács vizsgálatot indított a koronavírus-járvány begyűrűzése után legnagyobb népszerűségnek örvendő termékek hirtelen áremelkedése miatt, egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó azzal a felhívással fordult a többi kereskedőhöz, hogy ne tegyenek boltjaik polcaira olyan termékeket, amelyekért a gyártó a korábbinál jóval magasabb árat kér.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. április 08., 09:032020. április 08., 09:03

2020. április 08., 09:062020. április 08., 09:06

Állítsuk meg az áremelkedést! – ezzel a felhívással fordult a kereskedőkhöz, forgalmazókhoz egy sepsiszentgyörgyi élelmiszerbolt-hálózat tulajdonosa, miután azt tapasztalta, hogy a gyártók és termelők egy része, kihasználva a járványhelyzet miatt megnövekedett keresletet, hétről hétre akár 100 százalékkal is emeli az árakat. Benedek Ervin, aki több boltból álló láncot működtet, ráadásul forgalmazóként is dolgozik, kedden a Krónika megkeresésére elmondta, azt tapasztalta, hogy

a keresett termékek árát drasztikusan megnövelték az előállítók: a lisztet, a kukoricalisztet vagy akár az egészségügyi szeszt (kék szesz) például akár két-háromszoros áron adják.

Szerinte ez a drágítás nem indokolt, hiszen a lej-euró árfolyam viszonylag stabil, az üzemanyag ára pedig akár 20 százalékkal is csökkent egy hónap alatt. Benedek Ervin ezért azt kéri a többi kereskedőtől is, hogy ne rendeljenek, ne vásároljanak azoktól a termelőktől, beszállítóktól, akik indokolatlanul, drasztikusan drágítanak. „Védjük meg a vásárlóinkat, amíg az áraikat nem igazítják vissza, ne vásároljunk tőlük semmilyen terméket” – fogalmaz a felhívásban a vállalkozó.

A boltoson csattan

Benedek Ervin ugyanakkor kedden lapunk kérdésére elmondta, egyelőre nem kapott pozitív visszajelzést, hiszen a kereskedőknek szükségük van a forgalomra, az eladásra, ám bízik benne, hogy a felhívása nem marad eredménytelen.

Idézet
Egy 5 százalékos drágítás még belefér, de az már elfogadhatatlan, hogy hétről hétre mindig 20 százalékkal emelkedik az ár, az egészségügyi szeszt egy hónappal ezelőtt még 6-8 lejért tudtuk beszerezni, jelenleg már 14 lej egy palackkal. Nem normális, hogy Magyarországról olcsóbban szerezzük be az árut, mint a hazai termelőktől”

– mutatott rá a kereskedő. Kiemelte, az ostor így rajtuk csattan, hiszen a vásárlók többsége úgy vélekedik, ők növelték meg az árrést, holott a kereskedők többsége a régi árréssel dolgozik.  Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a termelők most már előre kérik az áruért a pénzt, miközben korábban kéthetes vagy egy hónapos fizetési haladékot is adtak. Ezt a kisboltok fogják megszenvedni, hiszen ott nincsen tartaléktőke, amiből az eladás előtt kifizethetik a terméket. A termelők ugyanakkor csatolt árut is lenyomnak a kereskedők torkán. „Csak akkor hoz lisztet, ami nagyon keresett, ha megrendeljük a többi termékét, kalácsot, sós perecet. Hasonló a helyzet az egészségügyi szesszel, a gyártónak még van tucatnyi terméke, azt is csatolja” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.

Közben bért is emelnek

Hozzátette továbbá: miközben ilyen nehézségekkel kell szembenézniük, növelik az alkalmazottak fizetését, „hiszen nehéz időkben állják a sarat”. Ezt a többletkiadást amúgy jelenleg a megnövekedett forgalom fedezi, ám arra számítanak, hogy egy-két hónap múlva nehéz idők következnek.

Most még a lakosság a februári fizetését költi, ám amikor sokan az alapfizetés 75 százalékát kapják kézhez, kénytelenek lesznek azt beosztani, és vissza fog esni a forgalom.

„Nehéz időszak következik, a forgalom visszaesik, a költségek nem csökkennek. A vállalkozásoknak most kell valamennyit tartalékolniuk, amíg még van mozgás a piacon” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi kereskedő. Hangsúlyozta, ha a termelők folyamatosan növelik az árakat, egy idő után a kereskedőknek már nem lesz tőkéjük, amiből a készleteiket feltöltsék. „Ha eladom a terméket egy áron, a következő rendelést már sokkal drágábban kapom, veszteséget termelek” – mutatott rá Benedek Ervin.

Kitért arra is, hogy a kereskedők próbálják védeni az alkalmazottaikat, hiszen ha egy eladó megfertőződik, az egész váltás kiesik, fél kapacitással tudnak működni, és fennáll a kockázata, hogy be kell zárni a boltot. Ha a kis üzletek fele bezár, képtelenség zsúfoltság elkerülésével kiszolgálni egy város lakosságát, hívta fel a figyelmet a kereskedő. Ezért hoznak óvintézkedéseket, védőkorlátokat állítanak fel, hogy a vevők ne menjenek közel, ne tapogassák az árut. „A kenyeret becsomagoljuk, de a csomagolt árut sem lehet összefogdosni. Sokan nem értik meg az óvintézkedéseket, türelmetlenek, szidják az eladókat” – részletezte a vállalkozó.

A multikat már megnézték,
a kisebbek következnek

Az árak emelkedése a Versenytanács figyelmét is felkeltette. Bogdan Chiriţoiu, a szakhatóság elnöke a hétvégén bejelentette, a kisboltok és piacok által gyakorolt árakat, valamint a patikákban recept nélkül kínált gyógyszerek árát veszik górcső alá az elkövetkező időszakban. „Meg kell értenünk, hogy mi történik ott” – idézte az Agerpres hírügynökség a Versenytanács vezetőjét. Mint Chiriţoiu magyarázta, a nagy üzletláncok árpolitikájára már csak az ármonitornak köszönhetően is van rálátásuk, de a kereskedelem 35 százaléka ezen kívül történik, ezért meg kell nézniük, mi történt ott a koronavírus-járvány begyűrűzése óta, és milyen intézkedésekkel tudnak beavatkozni, ha ez szükségesnek bizonyul.

A multik üzletláncaiban amúgy tapasztalataik szerint március első felében 10–15 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek ára, de azóta azt látják, hogy visszatértek az eredeti árakhoz.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy nem minden alapélelmiszer drágult a múlt hónapban. „Van, aminek nem változott az ára, és vannak olyan termékek is, amelyeket olcsóbban kínáltak, mint november–decemberben. Négy hónapos időszakot vizsgáltunk. A lisztnél például az elmúlt időszakban drágulást mértünk, de csak néhány százalékot” – osztotta meg a hiper- és szupermarketekkel kapcsolatos tapasztalatokat Bogdan Chiriţoiu.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 12., péntek

Keveseknek emelkedett a bére, rengeteg romániai munkavállaló „állna eperszedőnek”

A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.

Keveseknek emelkedett a bére, rengeteg romániai munkavállaló „állna eperszedőnek”
2024. április 12., péntek

Visszaesett a külföldi befektetések értéke az első két hónapban

Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).

Visszaesett a külföldi befektetések értéke az első két hónapban
2024. április 12., péntek

A magyar és a román piacnak köszönhetően nőtt egy osztrák cég árbevétele

A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.

A magyar és a román piacnak köszönhetően nőtt egy osztrák cég árbevétele
2024. április 12., péntek

Lejtmenetbe kapcsolt a román deviza, újabb csúcson az arany ára

Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.

Lejtmenetbe kapcsolt a román deviza, újabb csúcson az arany ára
2024. április 12., péntek

Egy hajszálnyival nőtt februárban az átlagbér, óriási a különbség egyes ágazatok között

Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.

Egy hajszálnyival nőtt februárban az átlagbér, óriási a különbség egyes ágazatok között
2024. április 11., csütörtök

Ismét perrel fenyegetik a napelemszerelők a Környezetvédelmi Alapot

Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.

Ismét perrel fenyegetik a napelemszerelők a Környezetvédelmi Alapot
2024. április 11., csütörtök

Ciolacu olyan beruházás finanszírozását harangozta be, mely célja az oktatási rendszer összekapcsolása a munkaadók igényeivel

Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.

Ciolacu olyan beruházás finanszírozását harangozta be, mely célja az oktatási rendszer összekapcsolása a munkaadók igényeivel
2024. április 11., csütörtök

Egyetlen jelentkező „közül” is nehéz kiválasztani a győztest az egyre csak dráguló kolozsvári körgyűrűn

Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.

Egyetlen jelentkező „közül” is nehéz kiválasztani a győztest az egyre csak dráguló kolozsvári körgyűrűn
2024. április 11., csütörtök

Bázisállomást hoz létre Nagyváradon a HiSky légitársaság

Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.

Bázisállomást hoz létre Nagyváradon a HiSky légitársaság
2024. április 11., csütörtök

ANAF: ha nem ad nyugtát a fodrász, nem kell fizetni – Növelnék az adózási kedvet a szépségiparban

„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.

ANAF: ha nem ad nyugtát a fodrász, nem kell fizetni – Növelnék az adózási kedvet a szépségiparban