A szupermarketekben 10–15 százalékos volt a drágulás. Most a kisboltokat is ellenőrzik
Fotó: Gábos Albin
Miközben a Versenytanács vizsgálatot indított a koronavírus-járvány begyűrűzése után legnagyobb népszerűségnek örvendő termékek hirtelen áremelkedése miatt, egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó azzal a felhívással fordult a többi kereskedőhöz, hogy ne tegyenek boltjaik polcaira olyan termékeket, amelyekért a gyártó a korábbinál jóval magasabb árat kér.
2020. április 08., 09:032020. április 08., 09:03
2020. április 08., 09:062020. április 08., 09:06
Állítsuk meg az áremelkedést! – ezzel a felhívással fordult a kereskedőkhöz, forgalmazókhoz egy sepsiszentgyörgyi élelmiszerbolt-hálózat tulajdonosa, miután azt tapasztalta, hogy a gyártók és termelők egy része, kihasználva a járványhelyzet miatt megnövekedett keresletet, hétről hétre akár 100 százalékkal is emeli az árakat. Benedek Ervin, aki több boltból álló láncot működtet, ráadásul forgalmazóként is dolgozik, kedden a Krónika megkeresésére elmondta, azt tapasztalta, hogy
Szerinte ez a drágítás nem indokolt, hiszen a lej-euró árfolyam viszonylag stabil, az üzemanyag ára pedig akár 20 százalékkal is csökkent egy hónap alatt. Benedek Ervin ezért azt kéri a többi kereskedőtől is, hogy ne rendeljenek, ne vásároljanak azoktól a termelőktől, beszállítóktól, akik indokolatlanul, drasztikusan drágítanak. „Védjük meg a vásárlóinkat, amíg az áraikat nem igazítják vissza, ne vásároljunk tőlük semmilyen terméket” – fogalmaz a felhívásban a vállalkozó.
Benedek Ervin ugyanakkor kedden lapunk kérdésére elmondta, egyelőre nem kapott pozitív visszajelzést, hiszen a kereskedőknek szükségük van a forgalomra, az eladásra, ám bízik benne, hogy a felhívása nem marad eredménytelen.
– mutatott rá a kereskedő. Kiemelte, az ostor így rajtuk csattan, hiszen a vásárlók többsége úgy vélekedik, ők növelték meg az árrést, holott a kereskedők többsége a régi árréssel dolgozik. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a termelők most már előre kérik az áruért a pénzt, miközben korábban kéthetes vagy egy hónapos fizetési haladékot is adtak. Ezt a kisboltok fogják megszenvedni, hiszen ott nincsen tartaléktőke, amiből az eladás előtt kifizethetik a terméket. A termelők ugyanakkor csatolt árut is lenyomnak a kereskedők torkán. „Csak akkor hoz lisztet, ami nagyon keresett, ha megrendeljük a többi termékét, kalácsot, sós perecet. Hasonló a helyzet az egészségügyi szesszel, a gyártónak még van tucatnyi terméke, azt is csatolja” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.
Hozzátette továbbá: miközben ilyen nehézségekkel kell szembenézniük, növelik az alkalmazottak fizetését, „hiszen nehéz időkben állják a sarat”. Ezt a többletkiadást amúgy jelenleg a megnövekedett forgalom fedezi, ám arra számítanak, hogy egy-két hónap múlva nehéz idők következnek.
„Nehéz időszak következik, a forgalom visszaesik, a költségek nem csökkennek. A vállalkozásoknak most kell valamennyit tartalékolniuk, amíg még van mozgás a piacon” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi kereskedő. Hangsúlyozta, ha a termelők folyamatosan növelik az árakat, egy idő után a kereskedőknek már nem lesz tőkéjük, amiből a készleteiket feltöltsék. „Ha eladom a terméket egy áron, a következő rendelést már sokkal drágábban kapom, veszteséget termelek” – mutatott rá Benedek Ervin.
Kitért arra is, hogy a kereskedők próbálják védeni az alkalmazottaikat, hiszen ha egy eladó megfertőződik, az egész váltás kiesik, fél kapacitással tudnak működni, és fennáll a kockázata, hogy be kell zárni a boltot. Ha a kis üzletek fele bezár, képtelenség zsúfoltság elkerülésével kiszolgálni egy város lakosságát, hívta fel a figyelmet a kereskedő. Ezért hoznak óvintézkedéseket, védőkorlátokat állítanak fel, hogy a vevők ne menjenek közel, ne tapogassák az árut. „A kenyeret becsomagoljuk, de a csomagolt árut sem lehet összefogdosni. Sokan nem értik meg az óvintézkedéseket, türelmetlenek, szidják az eladókat” – részletezte a vállalkozó.
Az árak emelkedése a Versenytanács figyelmét is felkeltette. Bogdan Chiriţoiu, a szakhatóság elnöke a hétvégén bejelentette, a kisboltok és piacok által gyakorolt árakat, valamint a patikákban recept nélkül kínált gyógyszerek árát veszik górcső alá az elkövetkező időszakban. „Meg kell értenünk, hogy mi történik ott” – idézte az Agerpres hírügynökség a Versenytanács vezetőjét. Mint Chiriţoiu magyarázta, a nagy üzletláncok árpolitikájára már csak az ármonitornak köszönhetően is van rálátásuk, de a kereskedelem 35 százaléka ezen kívül történik, ezért meg kell nézniük, mi történt ott a koronavírus-járvány begyűrűzése óta, és milyen intézkedésekkel tudnak beavatkozni, ha ez szükségesnek bizonyul.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy nem minden alapélelmiszer drágult a múlt hónapban. „Van, aminek nem változott az ára, és vannak olyan termékek is, amelyeket olcsóbban kínáltak, mint november–decemberben. Négy hónapos időszakot vizsgáltunk. A lisztnél például az elmúlt időszakban drágulást mértünk, de csak néhány százalékot” – osztotta meg a hiper- és szupermarketekkel kapcsolatos tapasztalatokat Bogdan Chiriţoiu.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!