2012. november 08., 19:542012. november 08., 19:54
Nem minden turisztikai szervezet ért egyet azonban Corina Martin ötletével. A Romániai Turisztikai Vállalkozók Szövetségének elnöke, Mohammad Murad például azt mondja, hogy nem ez a legjobb módja az állami költségvetés növelésének. „Mielőtt adókötelessé tennénk a borravalót, meg kellene próbálnunk behajtani az adót valamennyi, az országba behozott cigaretta és kőolaj után. Előbb a gazdaságon kellene segíteni, hogy az éttermeknek legyen eladása, és csak azután lehetne a pincérek borravalóit felírni a számlára” – véli. Murad ironikusan hozzátette: „csodálja Corina Martint, aki minden bizonynyal már a létező összes problémát megoldotta az általa vezetett két turisztikai egyesületben, és maradt ideje adóügyi kérdésekkel foglalkozni”.
Nem tartja reálisnak Martin elképzelését Simion Alb, a Románia egyesült államokbeli és kanadai turisztikai népszerűsítésével foglalkozó iroda igazgatója. A szakember szerint a borravaló törvényesítése azt a tévképzetet keltené, hogy az illegális volt, másfelől hogy az alanyi jogon jár a felszolgálóknak – holott a valóságban a fogyasztó inkább a kiemelkedő szolgáltatásért cserébe hagy egy kis zsebpénzt a pincérnek. Hozzátette: a Romániába látogató turisták egy része számára ráadásul a jatt egyáltalán nem megszokott és nem is elfogadott dolog, például a németek, osztrákok, franciák, japánok, vagy a skandináv országokból érkezők esetében. Alb egyébként úgy véli, a turisztikai szolgáltatók és vendéglátóegységek tevékenysége már amúgy is túlszabályozott, ami sem a szolgáltatások minőségén, sem a beruházások mennyiségén nem segít. „Az Egyesült Államokban például a borravaló adása nem kötelező, de bizonyos fokig szabályozott. A munkaadó akár a minimálbér alatti fizetéssel is foglalkoztathat olyan személyzetet, amely jattot kap, a dolgozó pedig köteles a borravalóból származó pluszbevételét megadózni” – érvelt. Egyértelműen elutasítja a borravaló romániai megadóztatását Radu Enache, a Romániai Szállodaipari Szövetség elnöke. „Ha a jattot legalizálják és megadóztatják, a pincér az eddigi öszszegek felét tarthatja meg. Egy ilyen intézkedés súlyosan érintené az összes alkalmazottat, ezért nem értünk egyet vele” – jelentette ki Enache.
A Krónika által megkeresett vendéglátósok véleménye eközben megoszlik a borravaló törvényesítése kapcsán. Lénárt Zoltán, a nagyváradi Moszkva kávézó társtulajdonosa és menedzsere sem tartja élhetőnek Corina Martin ötletét. „Azzal egyetértek, hogy a rendszert fehéríteni kell, hiszen így működik a társadalom, de a borravaló megadóztatása szerintem nem kivitelezhető” – jelentette ki kérdésünkre. „Egyáltalán hogyan működne ez? A vendég akkor ad borravalót, ha különösen tetszett a kiszolgálás, a pincér mosolygott, és elég hideg volt a sör. Ha ezt rá akarjuk tenni a számlára, előre meg kellene kérdezni, hogy akar-e jattot adni, ez pedig lehetetlen” – magyarázta. Ugyanakkor szerinte feltevődik az a kérdés is, hogy a vendég egyáltalán dönthet-e úgy, hogy nem ad borravalót, vagy kötelezővé válna a jattolás. Másfelől meglátása szerint a számlázott borravaló nem válthatja ki az igazit – a vendégek továbbra is adnak majd kisebb összegeket a számukra szimpatikus vagy kiemelkedően jól dolgozó felszolgálóknak, csak éppen egyikük sem fogja ezt bevallani. Lénárt Zoltán szerint a baksisból levont adó jócskán csökkentené a pincérek fizetését, aminek a terhét a tulajdonosoknak kellene magukra venniük. Hozzátette: egy Moszkva típusú, nem túl drága kávézó számára még az eddig megszokott járulékokat is nehéz napirenden tartani, egy új adó tehát csak még inkább megterhelné mind az egységet, mind az alkalmazottakat. „Jóléti társadalmakban van példa ilyenre, de Romániában, ahol a legtöbb vendégnek 800-900 lejes a nettó fizetése, és a borravaló átlagos értéke sem éri el a nyugati színvonalat, lehetetlen ezt bevezetni” – öszszegzett a vendéglátós.
Hasonlóképpen vélekedik Sólyom Sándor, a marosvásárhelyi és marosszentgyörgyi Sólyom vendéglők tulajdonosa. Mint megkeresésünkre elmondta, szerinte a borravaló hivatalosítása bizonyos kötelezettséget ró a vendég számára. Tapasztalatai szerint az általa vezetett két népszerű étterem vendégei átlagban tíz százalékot hagynak rá a számlára. „Van, aki alig ad valamit, más egy nyolclejes üdítőért tíz lejt tesz az asztalra. Főleg, ha elégedett a pincérlánnyal. Viszont nem hinném, hogy jó ötlet lenne erre kötelezni a vendéget” – fejtette ki a vállalkozó. Szerinte az intézkedés esetleges bevezetése közvetett módon akár a tulajdonost is érintheti, ha a vendégek aránya csökkenni kezd. Hasonló véleményt képvisel N. B. is, aki évek óta pincérként dolgozik egy szovátai vendéglőben. Mint mondja, bár a borravaló nem számít biztos keresetnek, főleg a nyári idény lejártával, mégis az jelenti a pincérek bevételének hatvan-hetven százalékát. „Hiába hivatalosítják a borravalót, a mi főnökünk akkor sem fog lényeges fizetésemelést eszközölni. A pluszpénz az ő zsebébe fog kerülni, amivel az elpártoló vendégek okozta kiesést fogja pótolni” – vélekedett a fürdővárosi étterem pincére.
Jó ötletnek tartja eközben a borravaló „kifehérítését” Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke. Mint a szakember a Krónika kérdésére hangsúlyozta, a pincérek is ugyanúgy adózhatnak a jövedelmük után, mint mindenki más, ugyanakkor így a vendéglőtulajdonosok is követni tudnák, hogy mennyi pénzt kapnak az alkalmazottaik. „Én azt a pincért szeretem a legjobban, aki a legtöbb borravalót kapja, hiszen ha a vendég jutalmazza, akkor elégedett a munkájával, tehát jól végzi a feladatát” – fogalmazta meg Kovács István, aki szerint a tulajdonos jobban átlátná, hogy melyik, alkalmazásában álló pincér dolgozik megfelelően, ha a hálapénz megjelenik a számlán. „A borravaló motiválja a jó pincért, hogy kifogástalanul kiszolgálja a vendéget, az elégedett vendég pedig visszatér, így a vállalkozás is nyer” – vallja Kovács. A szakember ugyanakkor kifejtette, körültekintően kell eljárni, hogy a „kötelező” borravaló nehogy elijessze a vendéget. Mint részletezte, meg kell adni a lehetőséget, hogy a vendég döntse el, hány százalék borravalót ad, tehát például 1 és 20 százalék között választhasson. Ha például nem elégedett a kiszolgálással, vagy éppen nem engedheti meg, hogy több pénzt fizessen, akkor mindössze egy százalékkal jutalmazhatná a pincér munkáját. „A 150 lejes vendéglői számlát még 30 lejjel megnöveli a 20 százalékos borravaló, ez pedig elijesztheti a vendégek egy részét, ami senkinek nem érdeke” – szögezte le a SVESZ elnöke.
Több országban, például az Amerikai Egyesült Államokban is törvényes és adóköteles a borravaló. Egy régebben Amerikában is dolgozó pincér lapunknak elmondta, a bárban, ahol dolgozott, automatikusan megjelent a számlán a 15 százalékos borravaló, ezt az amerikaiak természetesnek találták, ám éltek azzal a jogukkal is, hogy egyszerűen kihúzták ezt a tételt, ha elégedetlenek voltak a szolgáltatással. Viszont az is előfordult, hogy ha megkedvelték a pincért, még hozzáírtak néhány dollárt a végösszeghez. Ott valójában a borravaló volt a pincérek fizetése, ezért fokozottan figyeltek a vendégre, mondta. Olaszországban is leszámlázzák és megadóztatják a borravalót. A „coperto” névvel illetett felár értéke nem függ a fogyasztástól – általában ötven centben vagy egy euróban állapítják meg. Ezt az értéket az étlapon is feltüntetik, bár általában csak apró betűkkel, és mindenkire kiszámlázzák, aki az asztalnál ül, akkor is, ha a vendégek közösen fizetnek. Egyébként az az ott megfordult pincérek tapasztalata, hogy a turisták egy része a fogyasztási ár részeként tekint a kiszolgálási díjra, és azon felül is ad borravalót a személyzetnek.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.