Egyes adatok szerint több mint 220 ezren dolgoznak az iparágban, ami 2020-ban a teljes romániai alkalmazotti létszám négy százalékát jelentette. A Libertatea megjegyzi azt is, hogy a BitDefender romániai vírusirtó világpiaci vezetővé vált.

Patrick André de Hillerin úgy véli, a Năstase-kormány intézkedése jó volt, meghozta gyümölcsét, és egy olyan iparág kialakulásához vezetett, amely mesés mértékben termel és szállít. Felteszi ugyanakkor a kérdést: szükség van-e még erre a 2001-ben adott és azóta is állandósult adómentességi impulzusra?

„Miért nem jelentették be ezekben a napokban, amikor újabb adóemeléseket és a különféle tevékenységi körök kedvezményeinek megszüntetését célzó intézkedéseket jelentettek be, az IT&C munkavállalók jövedelemadó-mentességének megszüntetését?” – teszi fel a kérdést a szerző.

„2022 elején az IT&C iparág nettó átlagkeresete elérte a 8940 lejt. Ennél a nettó fizetésnél 993 lej a jövedelemadó. Szorozzuk meg a 220 ezer alkalmazottat havi 993 lejjel. Az összeg euróba átszámolva: 530 124 769. Évente több mint félmilliárd euró” – áll a cikkben.

A szerző szerint a kormány fél meglépni az adómentesség megvonását. Úgy véli, az informatikai szakmában dolgozó 220 ezer ember ugyanannyi szavazatot jelent, ráadásul ezt a számot lehet szorozni a szűkebb és tágabb család tagjaival, így akár az egymilliót is meghaladhatja a potenciális voksvesztés végösszege. Éppen ezért egyelőre aligha elképzelhető, hogy a közeljövőben lesz olyan román kabinet, amely meg meri tenni ezt a lépést – véli a Libertatea cikkírója.

Aziránt is érdeklődtünk, miért indokolt még mindig ez az adómentesség. A politikus előbb pontosította a Libertatea cikkében szereplő adatokat. Mint mondta, az IT-ipar Romániában több mint 200 ezer embert foglalkoztat ugyan egyéni munkaszerződéssel, de közülük csak mintegy 105 ezren kapnak felmentést a személyi jövedelemadó befizetése alól, mivel ez a kedvezmény csak a software-ek előállításában érdekelt programozóknak jár.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az IT-ben dolgozók esetében csak személyi jövedelemadó-kedvezmény jár, míg az építkezésben, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók esetében ingyen betegbiztosítás, illetve társadalombiztosítási kedvezmény is érvényben van.

PFA esetében döntő többségük normatív adózás alá esik (azaz minimálbér szintjén fizet adót és illetékeket), mikrócégként pedig csupán hat, rosszabb esetben nyolcszázalékos adót fizet (egy vagy három százalék mikroadó, plusz öt százalék osztalékadó). Utóbbiakat szigorítjuk azáltal, hogy egyrészt a PFA esetében a normatív plafont százezer euróról huszonöt ezer euróra mérsékeljük (e szint felett reális adózásra kell áttérni), másrészt a mikrocégek esetében a tanácsadás- és menedzsmentszolgáltatásokat kizárjuk a mikroadózás lehetősége alól. Több tízezer munkahely szűnt meg az elmúlt években ebből a meggondolásból, adóoptimalizálás miatt – a fizetésüket nem alkalmazottként kapják, hanem leszámlázzák” – tájékoztatott a képviselő, hozzátéve: az osztalékadó esetében is lenne egy három százalékpontos növelés.

Miklós Zoltán elmondta, történtek olyan jellegű beavatkozások, amelyek mindenképp szigorítani fogják tevékenységüket, és egy részüket remélhetőleg visszaterelik az „alkalmazotti útra”.

„A munka standard adózása Romániában magas (41,5 százalék), ami az IT-szektor esetében jelenleg komoly versenyhátránynak minősülne a környező országokhoz képest. Ugyanakkor a szektor mobilitási hajlandósága nagy, olyan értelemben mindenképp, hogy a lakcím változtatása nélkül, otthonról dolgozva nagyon gyorsan más országbeli – kedvezményesebb adózású – munkaadót választhatnak.

– sorolta az érveket Miklós Zoltán. Az RMDSZ-es honatya úgy vélte, mindezeket figyelembe véve az egyéni munkaszerződéses IT-kedvezmények még egy ideig megmaradnak, de elképzeléseik szerint pár éven belül – a mezőgazdaságban és az építkezésben használt kedvezményekhez hasonlóan – azokat fokozatosan kivezetik.