Az idénre tervezett hitelkeret 40 százalékát már felvette a román kormány
Fotó: Pixabay
A bukaresti kormány által az idei év első három hónapjában felvett hitelek összege 94 milliárd lej volt, ami 16,2 milliárd lejjel haladja meg a 2024 első három hónapjában regisztrált szintet – számolta ki a Profit.ro gazdasági szakportál. Tavaly például hetente 1 milliárd eurót tett ki a felvett hitelek mértéke.
2025. április 09., 16:272025. április 09., 16:27
Azt pedig, hogy mennyire nem rózsás a helyzet, az mutatja, hogy ez a 94 milliárd lej értékű hitel máris valamivel több mint 40 százaléka az idei évre tervezett 232 milliárd lejes bruttó finanszírozási szükségletnek, így
A kormány hitelfelvételének több mint fele most a belföldi piacról származik, míg a tavalyi év első három hónapjában több mint a fele külföldről érkezett – von mérleget az elemzés. E szerint:
„Az állam folyamatosan vesz fel hitelt bankoktól és más nagybefektetőktől a belföldi piacon, a lakosságtól a Tezaur és a Fidelis programokon keresztül, nemzetközi intézményektől (például a Világbanktól vagy az EBRD-től), időnként az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül (amikor az Európai Bizottság jóváhagy fizetési igényeket), de évente többször a külső piacon eurókötvény-kibocsátások révén is (nagy összegeket, euró- vagy dollármilliárdos nagyságrendben)” – írja a Profit.ro.
Amint arról már több ízben is írtunk, a román kormánynak idén is nagyon nagy összegeket kell felvennie, hogy fedezze a rendkívül magas költségvetési hiányt, amely a becslések szerint idén a GDP 7 százalékát teszi ki a tavalyi 8,65 százalék után.
a hitelfelvételi programot az év során többször is kiegészítették, mivel a költségvetési hiánycél növekedett. Egy gyors fejszámítással is kiderül, hogy ez azt jelenti,
„Az államadósság gyakorlatilag az egyenes következménye a mostani és a korábbi költségvetési hiányoknak. Ami Románia államadósságát illeti, a GDP 52 százaléka körül lesz az idei évben, ami az Európai Unió átlaga alatt van. Persze itt azt is el kell mondani, hogy Románia 35 év alatt halmozta fel ezt az adósságot, mert rendszerváltáskor ennek az értéke nulla volt, míg más országok, például Magyarországon már rendszerváltáskor örökölt az új rendszer egy adósságot. Relatív mértékben tehát nem számít túl nagynak a román államadósság, viszont
– értékelt a hónap elején a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Vagyis Románia sokkal magasabb kamatok mellett vesz fel hitelt, mint a régió más országai, vagy akár olyan államok, amelyekben jóval magasabb az államadósság szintje.
„Ez akkor tud megváltozni, amikor a piacok azt látják, hogy Románia elkezd újból felelősen gazdálkodni, és arra a pályára áll, amelyik fenn tudja tartani a makrogazdasági egyensúlyokat. És én azt gondolom, hogy ebbe az irányba haladunk, csak egy hosszú és nagyon rögös út áll még előttünk” – összegzett a BBTE docense.
Közben a pénzügyminisztérium szerdán hozta nyilvánosságra idén januárban 964,382 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 964,345 milliárd lejről. GDP-arányosan 54,6 százalékon stagnált az államadósság az év első hónapjában. A közép- és hosszú távú államadósság a tavaly decemberi 884,175 milliárd lejről 889,16 milliárd lejre emelkedett januárban, a rövid lejáratú pedig 80,17 milliárd lejről 75,22 milliárd lejre csökkent. Az adósság nagy részét – 789,03 milliárd lejt – államkötvények jelentették.
Az euróban denominált adósság 395,6 milliárd lejnek, a dollárban denominált 99,03 milliárd lejnek megfelelő összeg volt, lejben 467,6 milliárdot kell törlesztenie az államnak.
A kormányzati szektor adóssága január végére a december végi 940,04 milliárd lejről 939,97 milliárd lejre csökkent, ebből 864,8 milliárd lej közép- és hosszú távú tartozás. Az önkormányzatok adóssága 24,3 milliárd lejről egy hónap alatt 24,4 milliárd lejre emelkedett, amiből 24,36 milliárd lejt közép- és hosszú távon kell törleszteni.
A pénzügyminisztérium adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 27 százalékának megfelelő 477,014 milliárd lej volt januárban. Ebből 471,71 milliárd lej a kormányzati szektor és 5,297 milliárd lej az önkormányzatok tartozása volt.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
szóljon hozzá!