Fotó: Veres Nándor
Jól teljesített 2016-ban a Székelyföld gazdasága: az országos átlagot meghaladó ütemben bővült Kovászna, Hargita és Maros megye bruttó hazai terméke (GDP) is. Miközben Románia gazdasága 4,8 százalékkal gyarapodott tavaly az előző évhez mérten, addig Hargita megyében 5,7 százalékos, Kovászna megyében 5,5 százalékos, míg Maros megyében 5,3 százalékos növekedést regisztráltak – derül ki az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A legnagyobb növekedést Máramaros (6,2 százalék), Kolozs (6 százalék), illetve Fehér megyében (5,8 százalék) jegyezték. Bukarestben eközben 5,4 százalékos volt a gyarapodás. Az ellenkező póluson öt olyan megyét is találunk, amelynek növekedési üteme nem érte el a 2,5 százalékot sem. A legrosszabbul Călăraşi megye teljesített, ahol 1,6 százalékkal nőtt a GDP, majd Brăila következik 2,2 százalékkal, Gorj és Szilágy 2,3 százalékkal, illetve Dolj 2,4 százalékkal.
Románia bruttó hazai terméke tavaly 169,6 milliárd euró volt, így egy főre mintegy 8600 euró jutott. A most nyilvánosságra hozott adatok tükrében pedig
Az ország legfejlettebb vidéke továbbra is Bukarest, ahol az egy főre eső GDP eléri a 22 878 eurót, majd Konstanca és Kolozs megye következik 12 319, illetve 11 089 euróval. Temes megyében 10 830, míg Brassó megyében 10 280 euró ez az összeg. Prahova és Ilfov megyében haladja meg még különben a 10 ezer eurót az egy főre eső bruttó hazai termék.
Eközben Arad megyében ez a mutató 8268 eurón, Bihar megyében 6849 eurón, Szilágy megyében 6314 eurón, Szatmár megyében pedig 5944 eurón áll. A székely megyék sorában Maros megye fölényesen vezet a maga 6808 eurójával, Hargita megyében 5851 euró, míg Kovászna megyében 5840 euró az egy főre jutó GDP.
Fotó: Szabó Zsolt
Országos viszonylatban öt megyében nem éri el az 5000 eurót az érték, erdélyi megye nincs közöttük. Vaslui megyében 3882 euró/fő, Botoşani megyében 4191 euró/fő, Teleormanban 4482 euró/fő, Mehedinţi megyében 4600 euró/fő, Neamţ megyében 4701 euró/fő, míg Suceava megyében 4918 euró/fő a bruttó hazai termék.
A gazdasági növekedés aránya a fejlődést jelzi, hogy
– értékelte az Országos Előrejelzési Bizottság által nyilvánosságra hozott adatsorokat Édler András.
A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a növekedés a gazdaság erősödését jelzi, érződik a különböző beruházások hatása, új gyárak jelentek meg, és a közberuházások is további bevételeket, munkahelyeket generáltak. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a GDP abszolút számait tekintve Kovászna megye az országos utolsó előtti helyen áll, csak Mehedinţi megyét előzi meg.
Fotó: drbockindustries.com
Mint rámutatott, Mehedinţi megye bruttó hazai terméke 5197 millió lej, a Kovászna megyéé 5399 millió lej, közben pedig például a szomszédos Brassó megyében ennek szinte ötszöröse, 25 400 millió.
– vallja Édler. Példaként azt hozta fel, hogyha egy cégnek egy alkalmazottja van, és felvesz még egy munkavállalót, 100 százalékos növekedést ér el, ám mégiscsak az az eredményesebb, aki ezer személyt foglalkoztat, és a létszámot csak 10 százalékkal növeli, ám ez száz új munkahelyet jelent.
Édler azt mondja, például Kovászna megye további fejlődéséhez az országos infrastruktúra bővítésére van szükség, mert autópálya, repülőtér nélkül a térség nem tudja megfelelően kamatoztatni azt, hogy az ország közepén, logisztikailag jó pozícióban van.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
szóljon hozzá!