Hiába az országbrand, ha nem használják. A szakemberek szerint nyitni kell a külföldi piacok felé
Fotó: Székelyhon
Nehéz évük van a romániai szállásadóknak, hiszen a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett korlátozások feloldása nyomán ma már nagyon sok romániai is a külföldi nyaralást választja, a külföldiek aránya viszont elenyésző, igen kevesen utaznak Romániába. A távolmaradásnak több oka is van.
2022. június 15., 14:312022. június 15., 14:31
Hármas nyomás nehezedik jelen pillanatban a romániai turizmusra: a járványügyi korlátozások után a fizetőképes vendégkör kiáramlik külföldre, a gyenge országpromóció miatt ezt a kiesést nem pótolják a beutazó külföldiek, másrészt a meggyengült vásárlóerejű családok elsők között éppen a belföldi utazásokról, kirándulásokról mondanak le.
A 2019-ben és 2020-ban kiadott utalványok érvényessége június végén jár le, miután ezt másodszor is meghosszabbították. A 2021/131-es kormányrendelet leszögezi, hogy a 2019. január 1. és 2020. december 31. között kiadott voucherek érvényessége 2022. június 30-án jár le, ugyanakkor a kormányrendelet azt is kimondja, hogy a közalkalmazottak 2026-ig kapnak üdülési csekket, egy utalvány értéke 1450 lej, az értékjegy csak elektronikus formában állítható ki, papíron már nem.
Szintén a kormányrendelet szabályozza, hogy 2027. január 1-jétől ezeket a vouchereket bevonják a 2018/156-os törvény hatálya alá, amely arról rendelkezik, hogy milyen típusú utalványokat kaphatnak az alkalmazottak Romániában. László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter elnöke lapunknak kifejtette,
Nem is kell ugyanakkor feltétlenül június 30. előtt elutazni, a lényeg, hogy addig le kell foglalni az üdülési csekkekkel fizetett kirándulást – irányította rá a figyelmet az idegenforgalmi szakember.
Románia turizmusa az elmúlt két évben és a világjárványt megelőző időszakban is elsősorban a belföldi keresletre támaszkodott – fogalmazta meg lapunk megkeresésére Godra Árpád turisztikai szakember. Mint rámutatott: még 2020 előtt is mintegy 85 százalékot tett ki a turisták és a vendégéjszakák számát tekintve is a belföldi vendégkör aránya.
Most viszont mivel a külföldi utazások sokkal tervezhetőbbek, mint a pandémia éveiben, a romániai turisták nagy hányada külföldön tervezi a nyaralást, ami normális reakció, miután az elmúlt két évben erre csak korlátozott körülmények között volt lehetőség.
– részletezte Godra Árpád. Aláhúzta: a külföldi utazások könnyítéséből Románia nem nyer, ha 2020 előtt 15 százalékos volt a külföldi turisták aránya, reális értékben nézve, idén még annyian sem érkeznek, hogy itt töltsék a vakációt.
A szakértő szerint ennek az oka egyrészt az, hogy a közelben dúl egy háború, másrészt mert Románia az elmúlt években még olyan mértékben sem volt jelen a promóció tekintetében külföldön, mint 2020 előtt. „Románia biztosan lekéste az utazási iparág újraindításának rajtját” – összegezte Godra Árpád.
Most van ugyan az ágazatnak egy dedikált minisztériuma, ám idén márciusban New Yorkban megszervezett turisztikai vásáron leszerepelt az ország hevenyészett standja, amire az volt a válasz, hogy minden külföldi promóciós projektet megállítottak, és újraértékelnek, ami nem egy eredményes stratégia.
„A 2021-es kedvező és pozitív jelek ellenére a romániai turisztikai ágazatnak idén gyengébb évük lesz. Nem érzem, hogy biztató a jövő az ágazat számára, tele lesz kihívásokkal” – véli Godra Árpád.
Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban a fizetőképes vendégek mennek külföldre, közülük tavalyhoz képest kevesebben nyaralnak itthon. Ha tavaly egy család négyszer ment el hosszú hétvégére vagy vakációra belföldön, akkor az ágazati előrejelzések szerint idén ez legalább megfeleződik, mert elmennek külföldre is.
Másik oldalon pedig ott van, hogy a turisztikai termék egyre drágább, hiszen az energiaárak elszálltak, a humánerőforrás többe kerül, és a szolgáltatók ehhez igazítják az eladási áraikat. Így az a tömeg, amelyik esetleg pótolhatná volumenében a külföldi utazások miatt belföldön elveszett vendégéjszakákat, mérsékeltebben lesz jelen, mert sokan már nem engedhetik meg maguknak a belföldi utazást sem.
– emelte ki Godra Árpád. Meglátása szerint egyszer a háborús helyzetnek kellene megoldódnia, mert ez egy lélektani gát a külföldi turisták előtt. „A turizmus egy rendkívül érzékeny iparág, ha nincs béke a környéken, akkor az utazási kedv romlik. Egy brit turista szemszögéből Ukrajna és Románia ugyanaz a térség. Ha a béke helyreáll, hatással lenne az elszállt költségtényezőkre is, stabilizálná a piacot, és kiszámíthatóbb lenne a szolgáltatók élete” – húzta alá a szakértő.
Kérdésünkre, hogy mit tehetnek ilyen körülmények között az erdélyi és partiumi vendéglátók, azt javasolta, ki kell használniuk minden állami támogatási lehetőséget, az adókedvezményeket, adóátütemezést, az üdülési csekkek hasznosíthatóságának javítását. Mint mondta, a kis panzióknál is létkérdéssé válhat, hogy vakációs utalványt elfogadó hely legyen.
„Ezt sokan eddig nem tették meg adóelkerülés miatt, de a vakációs jegyek bevezetése hozzájárulhat ahhoz, az amúgy adóelkerülésre hajlamos iparágat kifehérítse. Hiszek abban, hogy nem az árversenyt, hanem a szolgáltatás és a szolgáltatás minőségének a versenyét kell megnyerni” – fogalmazta meg a turisztikai szakember.
Nem elsősorban a szálláskapacitást kell újítani vagy bővíteni, hanem ahhoz rendelt kiegészítő szolgáltatásokat kell fejleszteni, miközben kiszámítható, korrekt minőségre a szobákban is törekedni kell.
„Nincs más lehetőség, mint előre menekülni, ami azt jelenti, hogy a hardveren és szoftveren is javítani kell. Vagyis a hardver, az infrastrukturális beruházás is fontos, de a szoftver, az emberi tényező is lényeges ebben az iparágban” – fogalmazta meg Godra Árpád, hangsúlyozva,
„Az ágazatban most épp komoly erőforrás-probléma van, ami szintén nem új keletű, a pandémia csak súlyosbította azzal, hogy az idegenforgalmi iparágból sokan átigazoltak más területre, amikor sok szolgáltató szüneteltette a korlátozások miatt a tevékenységét. Ez egy komoly feladat, de az út az előremenekülés: mozgósítani a pénzeket, fejleszteni az infrastruktúrát, és magad mellé állítani azokat a munkatársakat, akik a szolgáltatás sava-borsát jelentik. Lehet gyönyörű szálloda, kitűnő spa- és wellnessrészleggel, az alkalmatlan munkatársak elronthatják az élményt, és számszerűsíthető a veszteség. De fordítva is igaz, nagyon kedves, rátermett munkaerő mellett, ha nincs meg a szolgáltatás tartalma, szintén kudarcként éli meg a vendég” – szögezte le Godra Árpád.
A turisztikai vállalkozók, a szállásadók kénytelenek lesznek „csipkedni magukat”, az eddigi kényelmes hozzáálláson változtatni kell, hangsúlyt kell fektetni a marketingre, a szolgáltatások minőségének javítására ahhoz, hogy meglegyen a telt ház, hiszen a külföldi utazások elszippantják a vendégkör nagy részét – fogalmazta meg hasonlóképpen László Endre.
Meglátása szerint, éppen ezért fontosak az üdülési csekkek, akik még nem értették meg, hogy segíthetnek a forgalom növelésében, azok is menet közben meglépik, hogy kártyaelfogadó hellyé váljanak.
– részletezte a klaszter elnöke. Ő is kitért ugyanakkor arra, hogy külföldi turistákra egyelőre nem lehet számítani, hiszen nem volt megfelelő promóciója az országnak, a külföldi turisztikai információs irodákat megszüntették, átadták a feladatot a nagykövetségeknek, melyek másodlagos problémaként tekintettek erre.
„Az országpromóció segítene, hogy a szakma, a beutazással foglalkozó utazási irodák könnyebben boldoguljanak. Ha már kialakult egy országmárka, mindenki tudja, miről beszél egy utazási ügynökség” – összegezte az idegenforgalmi szakember, aki úgy értékeli, most már van erre akarat, csak még lassan haladnak a dolgok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!