Mennyi az annyi? A törvénytervezet kezdeményezői szerint nincs rendjén az, hogy euróban vannak megszabva a különböző szolgáltatások díjszabásai, és nem a nemzeti devizában
Fotó: Jakab Mónika
Ne számolják euróban a különböző szolgáltatások árát, a díjszabások legyenek lejben megadva – ezt szeretné elérni a jelenleg ellenzékből politizáló Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezete. A kormány nem ért egyet a tiltással, Florin Cîțu miniszterelnök szerint az árak növekedéséhez vezethet. Az RMDSZ-frakcióban még nem született döntés a tervezet kapcsán. Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja az elvvel egyetért, ám a gyakorlati kivitelezés kapcsán vannak fenntartásai.
2021. július 10., 16:122021. július 10., 16:12
Az utolsó parlamenti bizottság is pozitívan véleményezte a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezetét, amellyel megtiltanák a cégeknek, hogy euróban számolva kössenek szerződést különböző szolgáltatások biztosítására. Ha a jogszabályt a plénum is elfogadja, és hatályba lép, onnantól a szerződésekben kötelezően nemzeti valutában, vagyis lejben kell megadni az árakat. A tervezet az őszi parlamenti ülésszakban kerül napirendre.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint ha a tervezet életbe lép, a víz és csatornázás, az elektromos áram, a földgáz, a közszállítás, a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatás, az internet-, a kábeltelevízió-, médiaszolgáltatók díjszabását is lejben kell megállapítani, hasonlóképpen a biztosítások, a gépkocsiszerelés, a csomagküldés, a fitnesztermek, a magánoktatás, a rendezvényszervezés, az ételkihordás árait is.
A kormány eddig sikertelenül ellenezte a projektet arra hivatkozva, hogy ezzel a Román Nemzeti Bank (BNR) hatáskörébe avatkozik a parlament, ráadásul a módosítás a szolgáltatások árának növelését eredményezné. A szociáldemokraták tervezetében viszont az áll, hogy
Gyakorlatilag az eurót a jogszabályok ellenére az ország tulajdonképpeni pénznemévé alakították, ennek következtében megrendül a nemzeti valutába vetett bizalom, és indokolatlanul csökken ennek a vásárlóereje, érvel az ellenzék. Daniel Zamfir szenátor szerint a lej vásárlóereje az elmúlt tíz évben 50 százalékkal csökkent, miközben a lakosság bevétele nem növekedett hasonló ütemben. A kezdeményező ugyanakkor a bizottságban lemondott egy sor elemről, például a plénum elé kerülő változatban már nem szerepel a hitel- és lízingszerződésekre vonatkozó tiltás. Bekerültek viszont az egészségügyi szolgáltatások.
A szociáldemokraták tervezetét még tavaly júniusban pozitívan véleményezte a pénzügyi bizottság, majd rá egy évre az ipari bizottság is, ami azt jelenti, hogy az őszi ülésszakban a plénum elé kerül.
Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, személyes véleménye szerint valóban nem korrekt, hogy az árfolyamkockázatot, az esetleges pénzhígulást a cégek teljesen átruházzák a fogyasztóra.
– magyarázta Miklós Zoltán. Rámutatott, a tervezetben az szerepel, a hároméves vagy ennél hosszabb időtartamú szerződéseket a törvény megjelenése után kiegészítő okirattal kellene módosítani. „Az érvényben levő, de három évnél rövidebb időszakra kötött szerződéseket nem kellene változtatni, de a fizetés napján csak a BNR által kiadott aznapi árfolyamon vagy annál olcsóbban lehetne átszámolni a számlán euróban szereplő összeget lejbe. Ez így a gyakorlatban kivitelezhetetlen, hiszen a cég nem tudhatja, amikor a számlát kiállítja, hogy mikor fizeti ki azt az ügyfél, és azon a napon éppen mennyi lesz az árfolyam” – osztotta meg velünk álláspontját a szakpolitikus. Hozzátette: ez technikai probléma, ám azzal szemben is fenntartásai vannak, hogy egy ilyen jogszabály tulajdonképpen azt eredményezi, hogy az állam beavatkozik a szabadpiaci kereskedelmi folyamatokba.
„Az RMDSZ még nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot ebben a kérdésben, erre még az őszig van idő, akkor a frakciónak a témában döntenie, majd a kormánykoalícióban is döntést kell hozni arról, hogy mit lépnek a tervezettel kapcsolatban” – szögezte le Miklós Zoltán.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
szóljon hozzá!