Mennyi az annyi? A törvénytervezet kezdeményezői szerint nincs rendjén az, hogy euróban vannak megszabva a különböző szolgáltatások díjszabásai, és nem a nemzeti devizában
Fotó: Jakab Mónika
Ne számolják euróban a különböző szolgáltatások árát, a díjszabások legyenek lejben megadva – ezt szeretné elérni a jelenleg ellenzékből politizáló Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezete. A kormány nem ért egyet a tiltással, Florin Cîțu miniszterelnök szerint az árak növekedéséhez vezethet. Az RMDSZ-frakcióban még nem született döntés a tervezet kapcsán. Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja az elvvel egyetért, ám a gyakorlati kivitelezés kapcsán vannak fenntartásai.
2021. július 10., 16:122021. július 10., 16:12
Az utolsó parlamenti bizottság is pozitívan véleményezte a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezetét, amellyel megtiltanák a cégeknek, hogy euróban számolva kössenek szerződést különböző szolgáltatások biztosítására. Ha a jogszabályt a plénum is elfogadja, és hatályba lép, onnantól a szerződésekben kötelezően nemzeti valutában, vagyis lejben kell megadni az árakat. A tervezet az őszi parlamenti ülésszakban kerül napirendre.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint ha a tervezet életbe lép, a víz és csatornázás, az elektromos áram, a földgáz, a közszállítás, a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatás, az internet-, a kábeltelevízió-, médiaszolgáltatók díjszabását is lejben kell megállapítani, hasonlóképpen a biztosítások, a gépkocsiszerelés, a csomagküldés, a fitnesztermek, a magánoktatás, a rendezvényszervezés, az ételkihordás árait is.
A kormány eddig sikertelenül ellenezte a projektet arra hivatkozva, hogy ezzel a Román Nemzeti Bank (BNR) hatáskörébe avatkozik a parlament, ráadásul a módosítás a szolgáltatások árának növelését eredményezné. A szociáldemokraták tervezetében viszont az áll, hogy
Gyakorlatilag az eurót a jogszabályok ellenére az ország tulajdonképpeni pénznemévé alakították, ennek következtében megrendül a nemzeti valutába vetett bizalom, és indokolatlanul csökken ennek a vásárlóereje, érvel az ellenzék. Daniel Zamfir szenátor szerint a lej vásárlóereje az elmúlt tíz évben 50 százalékkal csökkent, miközben a lakosság bevétele nem növekedett hasonló ütemben. A kezdeményező ugyanakkor a bizottságban lemondott egy sor elemről, például a plénum elé kerülő változatban már nem szerepel a hitel- és lízingszerződésekre vonatkozó tiltás. Bekerültek viszont az egészségügyi szolgáltatások.
A szociáldemokraták tervezetét még tavaly júniusban pozitívan véleményezte a pénzügyi bizottság, majd rá egy évre az ipari bizottság is, ami azt jelenti, hogy az őszi ülésszakban a plénum elé kerül.
Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, személyes véleménye szerint valóban nem korrekt, hogy az árfolyamkockázatot, az esetleges pénzhígulást a cégek teljesen átruházzák a fogyasztóra.
– magyarázta Miklós Zoltán. Rámutatott, a tervezetben az szerepel, a hároméves vagy ennél hosszabb időtartamú szerződéseket a törvény megjelenése után kiegészítő okirattal kellene módosítani. „Az érvényben levő, de három évnél rövidebb időszakra kötött szerződéseket nem kellene változtatni, de a fizetés napján csak a BNR által kiadott aznapi árfolyamon vagy annál olcsóbban lehetne átszámolni a számlán euróban szereplő összeget lejbe. Ez így a gyakorlatban kivitelezhetetlen, hiszen a cég nem tudhatja, amikor a számlát kiállítja, hogy mikor fizeti ki azt az ügyfél, és azon a napon éppen mennyi lesz az árfolyam” – osztotta meg velünk álláspontját a szakpolitikus. Hozzátette: ez technikai probléma, ám azzal szemben is fenntartásai vannak, hogy egy ilyen jogszabály tulajdonképpen azt eredményezi, hogy az állam beavatkozik a szabadpiaci kereskedelmi folyamatokba.
„Az RMDSZ még nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot ebben a kérdésben, erre még az őszig van idő, akkor a frakciónak a témában döntenie, majd a kormánykoalícióban is döntést kell hozni arról, hogy mit lépnek a tervezettel kapcsolatban” – szögezte le Miklós Zoltán.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!