Mennyi az annyi? A törvénytervezet kezdeményezői szerint nincs rendjén az, hogy euróban vannak megszabva a különböző szolgáltatások díjszabásai, és nem a nemzeti devizában
Fotó: Jakab Mónika
Ne számolják euróban a különböző szolgáltatások árát, a díjszabások legyenek lejben megadva – ezt szeretné elérni a jelenleg ellenzékből politizáló Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezete. A kormány nem ért egyet a tiltással, Florin Cîțu miniszterelnök szerint az árak növekedéséhez vezethet. Az RMDSZ-frakcióban még nem született döntés a tervezet kapcsán. Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja az elvvel egyetért, ám a gyakorlati kivitelezés kapcsán vannak fenntartásai.
2021. július 10., 16:122021. július 10., 16:12
Az utolsó parlamenti bizottság is pozitívan véleményezte a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezetét, amellyel megtiltanák a cégeknek, hogy euróban számolva kössenek szerződést különböző szolgáltatások biztosítására. Ha a jogszabályt a plénum is elfogadja, és hatályba lép, onnantól a szerződésekben kötelezően nemzeti valutában, vagyis lejben kell megadni az árakat. A tervezet az őszi parlamenti ülésszakban kerül napirendre.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint ha a tervezet életbe lép, a víz és csatornázás, az elektromos áram, a földgáz, a közszállítás, a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatás, az internet-, a kábeltelevízió-, médiaszolgáltatók díjszabását is lejben kell megállapítani, hasonlóképpen a biztosítások, a gépkocsiszerelés, a csomagküldés, a fitnesztermek, a magánoktatás, a rendezvényszervezés, az ételkihordás árait is.
A kormány eddig sikertelenül ellenezte a projektet arra hivatkozva, hogy ezzel a Román Nemzeti Bank (BNR) hatáskörébe avatkozik a parlament, ráadásul a módosítás a szolgáltatások árának növelését eredményezné. A szociáldemokraták tervezetében viszont az áll, hogy
Gyakorlatilag az eurót a jogszabályok ellenére az ország tulajdonképpeni pénznemévé alakították, ennek következtében megrendül a nemzeti valutába vetett bizalom, és indokolatlanul csökken ennek a vásárlóereje, érvel az ellenzék. Daniel Zamfir szenátor szerint a lej vásárlóereje az elmúlt tíz évben 50 százalékkal csökkent, miközben a lakosság bevétele nem növekedett hasonló ütemben. A kezdeményező ugyanakkor a bizottságban lemondott egy sor elemről, például a plénum elé kerülő változatban már nem szerepel a hitel- és lízingszerződésekre vonatkozó tiltás. Bekerültek viszont az egészségügyi szolgáltatások.
A szociáldemokraták tervezetét még tavaly júniusban pozitívan véleményezte a pénzügyi bizottság, majd rá egy évre az ipari bizottság is, ami azt jelenti, hogy az őszi ülésszakban a plénum elé kerül.
Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, személyes véleménye szerint valóban nem korrekt, hogy az árfolyamkockázatot, az esetleges pénzhígulást a cégek teljesen átruházzák a fogyasztóra.
– magyarázta Miklós Zoltán. Rámutatott, a tervezetben az szerepel, a hároméves vagy ennél hosszabb időtartamú szerződéseket a törvény megjelenése után kiegészítő okirattal kellene módosítani. „Az érvényben levő, de három évnél rövidebb időszakra kötött szerződéseket nem kellene változtatni, de a fizetés napján csak a BNR által kiadott aznapi árfolyamon vagy annál olcsóbban lehetne átszámolni a számlán euróban szereplő összeget lejbe. Ez így a gyakorlatban kivitelezhetetlen, hiszen a cég nem tudhatja, amikor a számlát kiállítja, hogy mikor fizeti ki azt az ügyfél, és azon a napon éppen mennyi lesz az árfolyam” – osztotta meg velünk álláspontját a szakpolitikus. Hozzátette: ez technikai probléma, ám azzal szemben is fenntartásai vannak, hogy egy ilyen jogszabály tulajdonképpen azt eredményezi, hogy az állam beavatkozik a szabadpiaci kereskedelmi folyamatokba.
„Az RMDSZ még nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot ebben a kérdésben, erre még az őszig van idő, akkor a frakciónak a témában döntenie, majd a kormánykoalícióban is döntést kell hozni arról, hogy mit lépnek a tervezettel kapcsolatban” – szögezte le Miklós Zoltán.
Továbbra sem találni elegendő mezőgazdasági gépkezelőt Romániában, annak ellenére, hogy egyes helyeken – főleg Erdélyben – már 2-3 ezer eurós fizetéseket kínálnak.
Izrael élelmezésbiztonságának erősítése érdekében Avi Dichter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter vészhelyzeti búzaellátási megállapodást kötött Bukarestben román hivatali partnerével, Florin Barbuval.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot.
Bukarestben szervezett tiltakozó megmozdulást hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) és 29 tagszervezete. A tüntetők 10 órától a kormánypalota előtt gyűltek össze, majd dél körül elindultak a gazdasági, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium felé.
Idén áprilisban 33,2 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új személyautók száma Romániában 2023 negyedik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 46,8 százalékos növekedést jegyeztek.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!