Lehúzta a lejt az uniós megállapodás

Alaposan gyengítette a közép-kelet-európai térség nemzeti devizáit tegnap az euróövezeti pénzügyminiszterek szombati bejelentése, miszerint 10 milliárd eurós mentőhitelt folyósítanak a bajba jutott ciprusi kormánynak, amelynek részét képezi egy összesen 6 milliárd euró értékű, egyszeri, bankbetétekre kivetett adó.

Bálint Eszter

2013. március 19., 07:392013. március 19., 07:39

Többek között a román fizetőeszközre is negatívan hatottak ki a történtek, a Román Nemzeti Bank (BNR) által a déli órákban közölt referencia-árfolyam 4,4170 lej/euró volt – immár tíz hete nem volt ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközzel szemben. A pénteki kurzus még 4,3940 lej/euró volt. Az amerikai dollárral szemben is gyengült ugyanakkor a lej, a tegnapi hivatalos árfolyam 4,52 banival volt magasabb a péntekinél, elérte a 3,4088 lej/dollárt – hasonló szinten utoljára december közepén volt a kurzus. A bankközi árfolyam egyébként a délelőtti órákban még ennél is magasabb volt, előfordult, hogy megközelítette a 4,42 lej/eurót is.

Elemzők szerint a befektetők elsősorban az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat hajnali megállapodásának hírére kezdték eladni a kockázatos devizákat, miszerint 10 milliárd eurós mentőhitelt nyújtanak a bajba jutott ciprusi gazdaságnak. A megállapodás részét képezi a Cipruson tartott bankbetétekre kivetett egyszeri adó is, ami sok elemző szerint újabb tabut dönt meg az euróövezeti válságkezelésben.

Jelentős eséssel kezdték ugyanakkor a tegnapi kereskedést az irányadó nyugat-európai részvényindexek, miután a befektetők aggódnak a ciprusi mentőcsomag révén újjáéledő euróövezeti válság miatt. A londoni FTSE 1,82 százalékos, a frankfurti DAX 1,55 százalékos, míg a párizsi CAC 1,98 százalékos mínuszban állt a nyitás utáni percben.

Nincs ok aggodalomra?

Răsvan Radu, az UniCredit Ţiriac Bank vezérigazgatója szerint viszont nincs ok aggodalomra. Mint az Agerpres hírügynökség megkeresésére elmondta, a romániai bankpiacra nem lesz komolyabb kihatása a ciprusi döntésnek. A szakember úgy véli, hogy a lépés nem fog precedenst jelenteni más európai uniós tagállamok számára.

Hasonlóképpen vélekedtek vasárnap esti helyzetértékelésükben a londoni pénzügyi elemzők. Mint rámutattak, várhatóan nem okoz „járványszerűen terjedő” betétesi rohamot az európeriféria más országaiban a hétvégére kidolgozott 10 milliárd eurós ciprusi pénzügyi mentőcsomag, amely a tervek szerint egyszeri jelentős illetéket is kiróna a ciprusi bankokban elhelyezett betétekre azok értékének arányában.

Más londoni elemzők szerint ugyanakkor a német belpolitika jelentős szerepet játszhatott a ciprusi segélycsomag kialakításában, mivel a német politikusok valószínűleg kerülni akarták azt a látszatot, hogy „a német adófizetők pénzéből” a ciprusi bankok orosz betéteseit segítik ki.

Kilátásba helyezett módosítások

Eközben a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő európai uniós források tegnap délben arról beszéltek, hogy új, a bankbetétek megadóztatására vonatkozó törvénytervezetet hoz nyilvánosságra még aznap a ciprusi kormány, hivatalos bejelentésre azonban lapzártánkig nem került sor. A kiszivárgott információk szerint a javaslat a korábban közöltekhez képest csökkenti a kisbetétesek terheit, de növeli a félmillió eurónál nagyobb öszszeggel rendelkezők adókulcsát. A tervezet változatlan, csaknem 6 milliárd eurós bevétellel számol. Az új javaslat értelmében a 100 ezer eurósnál kisebb értékű bankbetéteket 3 százalékos egyszeri adó sújtaná, a 100 ezer és 500 ezer közötti összegre 10 százalékos, míg az 500 ezer eurót meghaladó részre 15 százalékos adókulcs vonatkozna. Mint arról beszámoltunk, korábban, az euróövezeti pénzügyminiszterek péntek esti találkozója után olyan terveket jelentettek be, hogy a 100 ezer euró alatti öszszegre 6,75 százalékos, míg az ezt meghaladó összegekre 9,9 százalékos adókulcs lenne érvényben. „Ameddig a végösszeg 5,8 milliárd euró marad, azt gondolom, hogy mindenki támogatni fogja, de természetesen a minisztereknek és a trojka képviselőinek is meg kell majd vizsgálniuk a pontos számokat, hogy valóban működni fog-e a javaslat” – közölte az egyik forrás.

Ciprusnak egyébként Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának elnöke szerint teljesen szabad keze van abban, hogy az euróövezeti mentőcsomag részeként miként szed be 5,8 milliárd eurónyi saját forrást. Mint tegnap hangsúlyozta, ez a ciprusi kormány reformprogramja, és egyedül a kormányon múlik, hogy milyen struktúrában járul hozzá a hitelprogramhoz. Ugyanakkor Jörg Asmussen is igyekezett megnyugtatni a többi euróövezeti ország bankbetéteseit, és hangsúlyozta, hogy a ciprusi megoldás egyedi.

Lesz-e orosz segítség?

Azt még tegnap este nem lehetett tudni, hogy Oroszország meghosszabbítja-e a Ciprusnak nyújtott államhitel futamidejét. Erről orosz kormányzati források beszéltek tegnap a Reuters hírügynökségnek. A Gazeta.ru orosz hír- és elemző oldal szerint ugyanis az Európai Bizottság azt reméli, hogy Oroszország részt vesz a ciprusi gazdaság megmentésében. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos a 2,5 milliárd eurós kölcsön megfinanszírozását reméli Moszkvától. Ciprus 5 éves halasztást kért a hitel visszafizetésére, és a kamatok csökkentésére számít. Ciprus 2011-ben kért és kapott 2,5 milliárd eurót öt évre, később 2020-ig kérte kitolni a visszafizetés határidejét, és újabb 5 milliárd euróért folyamodott Moszkvához. A híroldal úgy tudja, hogy szerdán az orosz fővárosba várják a Vászosz Szhiarlisz ciprusi pénzügyminisztert, és Moszkvába készül Nikosz Anasztasziadisz, a szigetország államfője is, aki Vlagyimir Putyintól számít segítségre. A Moody’s hitelminősítő szerint orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi összeget tartottak ciprusi bankokban 2012 végén. Ez mintegy 3 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 13., kedd

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2025. május 13., kedd

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket

Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket
2025. május 12., hétfő

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét

A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét
2025. május 12., hétfő

Tovább csökkent, de 5 lej felett az euró árfolyama

Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.

Tovább csökkent, de 5 lej felett az euró árfolyama
2025. május 12., hétfő

Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína

Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.

Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína
2025. május 12., hétfő

Alig indult el, le kellett állítani a roncstraktorprogramot

Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.

Alig indult el, le kellett állítani a roncstraktorprogramot
2025. május 12., hétfő

Rekordot döntött Románia külkereskedelmi mérleghiánya

Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Rekordot döntött Románia külkereskedelmi mérleghiánya
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése