A kereskedelmi bankok nagy része kész támogatni a nehéz helyzetbe jutott ügyfeleket
Fotó: Gecse Noémi
Rekordösszegeket engedett el egy kereskedelmi bank két ügyfelének: egy bukaresti fogyasztónak mintegy 62 ezer eurós, egy váradinak pedig 52 000 svájci frankos tartozást nem kell törlesztenie a korábban megkötött szerződések alapján. A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ (CSALB) kisebb győzelmekről is beszámolt szerdai közleményében.
2020. január 15., 19:042020. január 15., 19:04
2020. január 15., 20:352020. január 15., 20:35
Óriási győzelmet aratott két ügyfél egy romániai bank felett. A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ (CSALB) megalapítása óta eltelt időszak legnagyobb összegű kölcsöneit törölte el egy bank, egy csaknem 300 ezer lejes és egy 52 ezer svájci frankos összegről van szó – jelentette be szerdán a CSALB. Mint közleményükben rámutattak, a pénzintézet kilétét a titoktartás és az általános adatvédelmi szabályzat (GDPR) miatt nem lehet nyilvánosságra hozni.
A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ által lefolytatott egyeztetés nyomán tehát
Ugyanez a pénzintézet eltörölte egy nagyváradi, szociális esetnek minősülő hiteligénylő 51 930 svájci frankos tartozását is. Mindkét összeg meghaladja a CSALB által lefolytatott tárgyalások nyomán eltörölt tartozás rekordösszegét. A korábbi csúcs egy 44 600 eurós összeg volt, amelyet egy máramarosszigeti hitelfelvevőnek nem kellett törlesztenie, erről 2019 áprilisában született döntés.
Az idei év első napjaiban ugyanaz a kereskedelmi bank hasonló döntést hozott több ügyfél esetében, akik szociális szempontból eltérő helyzetben vannak. A pénzintézet lezárt egy jelzálog nélküli fogyasztási hitelt, amelyet egy bukaresti ügyfél vett fel. A békítés nyomán a bank átutalt 3945 eurót a fogyasztónak. Ugyanennek az ügyfélnek a pénzintézet megszüntette a 3288 lej értékű hitelfedezetét. Egy másik bukaresti hiteligénylőnek 8553 lej értékű hitelét zárták le, és még ő kapott a banktól 1785 lejt.
„Kevesebb mint egy év leforgása alatt kétszer sikerült megdönteni az előző rekordösszeget. Ha a békítés eredménye örömmel is tölt el, olyan nehéz szociális esetekről beszélünk, amilyenekbe senki sem szeretne kerülni. Meg kell jegyeznünk, hogy a kereskedelmi bankok nagy része kész támogatni a nehéz helyzetbe jutott ügyfeleket, és megértik a reális szükségét a szerződések újratárgyalásának, ha romlott a fogyasztó anyagi helyzete” – értékelte az elért eredményeket Alexandru Păunescu, a CSALB vezető testületének elnöke. Megjegyezte egyúttal, hogy a bankok és más hitelintézetek megértik a közvetítők üzenetét, hogy gyakrabban egyeztessenek az ügyfelekkel, és legyenek rugalmasabbak a tárgyalások során, és mindez a bankok és a fogyasztók által várt eredménnyel jár.
A közlemény idézi ugyanakkor a nagyváradi ügyfelet is, akinek eltörölték egy 50 ezer svájci frankot megközelítő tartozását. Mint elmondta,
„2018 őszéig valamennyi késéssel, de sikerült kifizetnünk a részleteket, azonban 2019 tavaszától, amióta a feleségem súlyos betegséggel küzd, egyre nőtt a késés. Mielőtt a helyzet kritikussá vált volna, a CSALB-hoz fordultunk, és abban bíztunk, hogy a békítés nyomán új árfolyamot sikerül elérni, és újra egyensúlyba hozni a hitelt. A CSALB segítségével többet értünk el, mint amit valaha remélni mertünk, vagyis a tartozás teljes eltörlését és a hitel lezárását, amelynek törlesztéséből még nagyjából 12 év lett volna hátra” – fejtette ki a közlemény által a na M. I. Az elért siker nyomán arra biztat minden hiteligénylőt, aki megállapodást akar pénzintézetével, hogy éljenek a lehetősséggel, és forduljanak a CSALB-hoz, mivel csak előnyük származhat ebből, az ügyintézés pedig „egyszerű, konkrét és gyorsabb a vártnál”.
Mint ismeretes, számos olyan banki ügyfél került bajba 2015-ben, akik korábban igen kedvező árfolyamon svájci frankban igényeltek hitelt, amikor viszont svájci jegybank éppen öt éve, vagyis 2015. január közepén váratlanul eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét, rövid idő alatt akár kétszeresre is nőttek a havi törlesztőrészletek. Számos törvénytervezet született abban az időben, amelyek célja a bedőlt vagy bajba jutott hitelesek mentése lett volna. A legtöbb azt célozta, hogy váltsák át lejre ezeket a kölcsönöket a hitel felvételének időpontjában érvényes árfolyamon, ez viszont azóta sem ment át a parlamenten. A döntéshozók elfogadtak viszont egy, a bajba jutott hiteleseket segítő úgynevezett „hitelcseretörvényt”, aminek a lényege az, hogy aki nem tud törleszteni, az megállapodhat abban a bankkal, hogy a lakás kulcsával fizet, vagyis átengedi a hitelből vásárolt ingatlant a pénzintézetnek a hátralevő tartozás fejében. Ez a jogszabály hatályban van, viszont a vártnál jóval kevesebben éltek a hitelcsere lehetőségével.
Uniós irányelv mentén jött létre a békítő központ
A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ (CSALB) egy olyan intézmény, amely egy európai uniós irányelv mentén jött létre, ingyen és kevesebb mint három hónap leforgása alatt közvetít a fogyasztók és a bankok vagy más hitelintézetek között folyó hitelek ügyében.
Az elmúlt három és fél évben csaknem 1400 román állampolgár fordult a CSALB-hoz, a tárgyalások során megszerzett pénzösszeg pedig meghaladja a 2 millió eurót. Tavaly több mint 2100 békítési kérés érkezett hozzájuk, miután 2018-ban az igénylések száma még 1293 volt. A legtöbb igénylő azt kéri, hogy csökkentsenek vagy töröljenek el bizonyos illetékeket, csökkentsék a tartozás összegét vagy jelzálog-, illetve fogyasztási hitellel járó költségeket.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!