Fotó: Haáz Vince
Kiszivárgott információk szerint Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szeretne szeptember elsejétől a törvényben szereplő 40 százalék helyett. Pénzügyminisztere nemrég egy olyan forgatókönyvet emlegetett, ami szerint csak 10 százalékos lenne a nyugdíjpontemelés.
2020. június 25., 17:322020. június 25., 17:32
2020. június 25., 17:352020. június 25., 17:35
Nem elégedett a Florin Cîțu pénzügyminiszter által meglebegtetett 10 százalékos nyugdíjemeléssel Ludovic Orban az Economica.net gazdasági portálnak nyilatkozó kormányzati források szerint,
A pénzügyi tárca vezetője még május végén nyilatkozott úgy a nyugdíjtörvényben szereplő szeptemberi 40 százalékos nyugdíjpontemelést firtató kérdésre a Realitatea Plus hírcsatorna műsorában, hogy a minisztériumban számításba vett forgatókönyvek egyike szerint a kilencedik hónaptól 10 százalékkal nőnének a nyugdíjak. Más forgatókönyvet azonban nem említett. A kormányfő még aznap úgy reagált Florin Cîțu bejelentésére, hogy „korai még minden nyilatkozat a nyugdíjak témájában”.
„Amikor meglesz a féléves jelentés a gazdaság állapotáról, amikor meglesz a prognózis az elkövetkező időszakra – mind az Előrejelzési Bizottságé, mind az Európai Bizottságé –, akkor hozzuk meg ezt a döntést. Amikor eldöntjük, bejelentjük. Annyit mondhatok, hogy a nyugdíjak nőni fognak” – mondta akkor a miniszterelnök.
Szerda este újságírói kérdésre újfent leszögezte, hogy a bel- és külföldi intézmények előrejelzése függvényében döntenek majd a nyugdíjemelésről. Amikor pedig arról faggatták, hogy létezik-e az a forgatókönyv, ami szerint mindössze 10 százalékos emelést hajtanának végre idén ősszel, Orban közölte: létezik ez a forgatókönyv, mint ahogy a „progresszív emelésé” is.
– fogalmazott a kormányfő.
„Szupertitkos” még mindig, hogy mekkora mértékű lehet a szeptemberben esedékes nyugdíjemelés. „Annyival fogjuk emelni, hogy ne legyen szükség bankjegyek nyomtatására” – jelentette ki a témában elhangzott vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Ludovic Orban kormányfő.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő tavaly július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
A különböző nemzetközi pénzintézetek, hitelminősítők viszont már jóval a koronavírus-járvány és az azzal karöltve érkező gazdasági válság előtt arra figyelmeztették a bukaresti kormányt, hogy a román gazdaság állása ezt nem teszi lehetővé.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői közben már korábban bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a nemzeti liberális párti (PNL) kormány ellen, ha a kabinet szeptembertől nem emeli 40 százalékkal a nyugdíjakat. „Ha csak egy vesszőnyit változtatnak a nyugdíjtörvényben, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be” – szögezte le Olguța Vasilescu, aki a munkaügyi tárca vezetője volt a jogszabály elfogadásakor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás