Fotó: Haáz Vince
Kiszivárgott információk szerint Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szeretne szeptember elsejétől a törvényben szereplő 40 százalék helyett. Pénzügyminisztere nemrég egy olyan forgatókönyvet emlegetett, ami szerint csak 10 százalékos lenne a nyugdíjpontemelés.
2020. június 25., 17:322020. június 25., 17:32
2020. június 25., 17:352020. június 25., 17:35
Nem elégedett a Florin Cîțu pénzügyminiszter által meglebegtetett 10 százalékos nyugdíjemeléssel Ludovic Orban az Economica.net gazdasági portálnak nyilatkozó kormányzati források szerint,
A pénzügyi tárca vezetője még május végén nyilatkozott úgy a nyugdíjtörvényben szereplő szeptemberi 40 százalékos nyugdíjpontemelést firtató kérdésre a Realitatea Plus hírcsatorna műsorában, hogy a minisztériumban számításba vett forgatókönyvek egyike szerint a kilencedik hónaptól 10 százalékkal nőnének a nyugdíjak. Más forgatókönyvet azonban nem említett. A kormányfő még aznap úgy reagált Florin Cîțu bejelentésére, hogy „korai még minden nyilatkozat a nyugdíjak témájában”.
„Amikor meglesz a féléves jelentés a gazdaság állapotáról, amikor meglesz a prognózis az elkövetkező időszakra – mind az Előrejelzési Bizottságé, mind az Európai Bizottságé –, akkor hozzuk meg ezt a döntést. Amikor eldöntjük, bejelentjük. Annyit mondhatok, hogy a nyugdíjak nőni fognak” – mondta akkor a miniszterelnök.
Szerda este újságírói kérdésre újfent leszögezte, hogy a bel- és külföldi intézmények előrejelzése függvényében döntenek majd a nyugdíjemelésről. Amikor pedig arról faggatták, hogy létezik-e az a forgatókönyv, ami szerint mindössze 10 százalékos emelést hajtanának végre idén ősszel, Orban közölte: létezik ez a forgatókönyv, mint ahogy a „progresszív emelésé” is.
– fogalmazott a kormányfő.
„Szupertitkos” még mindig, hogy mekkora mértékű lehet a szeptemberben esedékes nyugdíjemelés. „Annyival fogjuk emelni, hogy ne legyen szükség bankjegyek nyomtatására” – jelentette ki a témában elhangzott vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Ludovic Orban kormányfő.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő tavaly július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
A különböző nemzetközi pénzintézetek, hitelminősítők viszont már jóval a koronavírus-járvány és az azzal karöltve érkező gazdasági válság előtt arra figyelmeztették a bukaresti kormányt, hogy a román gazdaság állása ezt nem teszi lehetővé.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői közben már korábban bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a nemzeti liberális párti (PNL) kormány ellen, ha a kabinet szeptembertől nem emeli 40 százalékkal a nyugdíjakat. „Ha csak egy vesszőnyit változtatnak a nyugdíjtörvényben, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be” – szögezte le Olguța Vasilescu, aki a munkaügyi tárca vezetője volt a jogszabály elfogadásakor.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás