Fotó: Gábos Albin
„Szupertitkos” még mindig, hogy mekkora mértékű lehet a szeptemberben esedékes nyugdíjemelés. „Annyival fogjuk emelni, hogy ne legyen szükség bankjegyek nyomtatására” – jelentette ki a témában elhangzott vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Ludovic Orban kormányfő.
2020. június 22., 15:352020. június 22., 15:35
2020. június 22., 15:402020. június 22., 15:40
Továbbra sem lehet tudni, hogy mennyivel nőhetnek szeptemberben a nyugdíjak Romániában, annyi viszont most már egészen biztos, hogy elmarad az akkor még kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott, a parlament által még tavaly nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos emelés. Ludovic Orban miniszterelnök legalábbis határozottan leszögezte ezt vasárnap esti televíziós interjújában.
– jelentette ki a kormányfő a România Tv hírcsatorna műsorában. Arra a kérdésre, hogy mégis hány százalékos nyugdíjemelés jöhet szóba, nem kívánt válaszolni. „Egyelőre nem lehet nyilvánosan bejelenteni azt, hogy hány százalékkal. Persze, a pénzügyminiszter bejelentett 10 százalékot… Olyan, mint egy vállalkozásnál, ha csökkennek a bevételek, nem emelhetsz fizetést. Az államháztartás és a nyugdíjalap bevételei most jelentősen csökkentek. Előfordulhat, hogy idén nem lesz gazdasági növekedésünk, hanem visszaesés lesz. Ilyen körülmények között nem lehet gúnyt űzni az emberekből, és olyasmiket ígérni nekik, amit aztán nem lehet megvalósítani” – jelentette ki Orban.
Amikor pedig a műsorvezető arról faggatta, hogy mégis mikorra érhetné el az emelés üteme a 40 százalékot, a miniszterelnök azt mondta, ilyen léptékű emelést még olyan körülmények között is nehéz lett volna gyakorlatba ültetni, ha Románia gazdasági helyzete kedvező lenne.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a nemzeti liberális párti (PNL) kormány tagjai – köztük Ludovic Orban kormányfő és Florin Cîțu pénzügyminiszter – a tavalyi év végén és az idei év elején is váltig hangoztatták, hogy a 2020-as évi állami költségvetésbe belefoglalták a szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjemelést, és az intézkedés „nem fog költségvetési apokalipszist” okozni. Tény, hogy a nemzetközi pénzintézetek, illetve a Román Nemzeti Bank (BNR) elemzői is már a koronavírus-járvány begyűrűzése előtt arra figyelmeztették az Orban-kabinetet, hogy a 40 százalékos nyugdíjemelés nyomán nem lehetne kordában tartani az amúgy is a megengedettnél nagyobb államháztartási hiányt.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő tavaly július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
Közben az alkotmánybírósághoz fordul a kormány a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési támogatás megduplázását előíró törvény kapcsán – jelentette be hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök. Hozzátette, a kormány már több ízben „nyert” az alkotmánybíróságon olyan törvénytervezetek esetében, amelyek nem tüntették fel a finanszírozási forrásokat bizonyos intézkedések gyakorlatba ültetéséhez, így nem is lehet őket gyakorlatba ültetni.
Mint ismeretes, a képviselőház májusban elutasította a 2020/2-es sürgősségi kormányrendeletet, amely augusztus elsejére halasztotta a gyermekpénz megduplázásának határidejét. Orban újfent nyomatékosította, hogy pénzügyileg az
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a kétszeresére emeljük a gyermeknevelési támogatás értékét” – jelentette ki a miniszterelnök amúgy a România Tv hírcsatorna vasárnap esti műsorában is, amikor a témáról faggatták. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy próbálnak megoldást találni, esetleg egy ütemtervet kidolgozni, aminek a mentén a jelenlegi összeg kétszeresére emelkedhet az állami támogatás értéke.
Amint arról korábban beszámoltunk, a gyermeknevelési pótlék megkétszerezését előíró törvénynek már februárban hatályba kellett volna lépnie, a parlament által tavaly – a kormányzó liberálisok (PNL) ellenkezése közepette – megszavazott jogszabályt Klaus Iohannis államfő január közepén hirdette ki. Bár az államfő akkor azt mondta, hogy a kormánynak megoldást kell találnia az előírtak végrehajtására, az Orban-kabinet augusztusra halasztotta a pótlék megduplázásának gyakorlatba ültetését.
A miniszterelnök viszont már egy hónappal ezelőtt így nyilatkozott: „A támogatás megkétszerezése a parlament szuperpopulista döntése volt, amely fenntarthatatlan, gazdaságilag megalapozatlan. Az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása jelenleg 7,3 milliárd lej lenne. Honnan találjunk ekkora összeget?”. Mint ismeretes, a törvény értelmében 300 lejre nőne a 2 és 18 év közötti gyerekeknek járó gyermeknevelési pótlék összege, a kétévesnél kisebb, illetve a fogyatékkal élő gyerekek pedig 600 lejt kapnának.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
1 hozzászólás