Leállósávon ragadt a Háromszéken majdan áthaladó autópálya terve

Távol a Székelyföld. Hosszú még az út a Brassó–Bákó-sztráda megvalósításáig (képünk illuztráció) •  Fotó: Haáz Vince

Távol a Székelyföld. Hosszú még az út a Brassó–Bákó-sztráda megvalósításáig (képünk illuztráció)

Fotó: Haáz Vince

Két napon belül kétszer is határidőt módosítottak a hatóságok a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését célzó közbeszerzési eljárásban. Háromszék egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása – mely a második összeköttetést biztosíthatja Erdély és Moldva között – helyet szorított magának a végeláthatatlan totojázás, tehetetlenség jellemezte nagyívű romániai projektek között.

Páva Adorján

2024. március 19., 09:582024. március 19., 09:58

A hosszú évek óta tervezett aszfaltcsík számára 2020-ban már kijelöltek a hatóságok egy tervezőcéget, ám a nyertes Search Corporation vállalat bő két év elteltével, 2022 nyarán a szerződés felbontását kérte, mondván: nem képes elkészíteni a több mint 160 kilométeren tervezett munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét, ugyanis nem tudja fedezni a földtani tanulmányok elvégzésének költségeit.

Pedig ha sikerült volna megoldani ezt a rendelkezésére álló több mint 20 millió lejből – amelyet vissza nem térítendő uniós forrásokból biztosítottak –, már 2023 nyarára végezhetett volna a munkával.

Ehelyett a hatóságoknak új közbeszerzési eljárást kellett kiírniuk 2022 novemberében, és 2023 január közepéig várták a jelentkezőket, akiket immár áfa nélkül 45 millió lejes költségvetéssel „csalogattak”. Az első kiírásra így sem érkezett ajánlat, de 2023 májusában már három pályázó „tolongott”.

A román Consitrans és Explan, illetve a török Mega Mühendislik vállalat közül a tervek szerint tavaly októberig ki kellett volna választani a győztest, akinek 24 hónapot irányoztak elő a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, további 36 hónapot a földtani munkálatok műszaki felügyeletére, illetve 60 hónapos konzultációs időszakot a tervezési és a kivitelezési szakaszban – az így több mint 10 évesre nyúló együttműködésért 77 és 91 millió lej közötti összeget terveznek fizetni.

Persze ehhez ki kellene választani a partnert, de ez elsőre nem sikerült, sőt azóta több határidő-módosítás is történt.

Sokatmondó, hogy csak a múlt héten két nap alatt kétszer is kitolták: szerdán március 19-ét jelölték meg, de pénteken már április 12-ére módosítottak.

Az Economedia.ro portál beszámolója szerint egy szombati tévéműsorban reagáltatták minderre a szállításügyi minisztert is. Sorin Grindeanu azzal magyarázta a totojázást, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) további információkat kért a közbeszerzési hatóságtól (ANAP) a földtani tanulmányok elvégzését illetően, ugyanis ezt eddig a tervezési szakaszban követelték meg a jelentkezőktől, nem a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor.

Idézet
Jelen állás szerint, az ANAP ellenőrzései után úgy hiszem, néhány héten belül meglesz a nyertes”

– nyilatkozta a tárcavezető a Digi24 műsorában. Megerősítette, hogy már ebben a szakaszban is kell földtani méréseket végezni. Ugyanakkor kijelentette: a nehéz hegyvidéki terep, a környezetvédelmi területek miatt szigorúan tartani kell bizonyos határidőket a különböző – például környezetvédelmi – engedélyek beszerzése terén is.

A Brassó–Bákó-autópálya A13-as sztráda néven fut, miután „egyesítették” a Nagyszeben–Brassó-nyomvonallal (utóbbin a Szeben–Fogaras-szakasz már kivitelezőkkel rendelkezik, tervezési fázisban van; Szebentől egy kis megszakítással el lehet jutni egészen a magyar határig a dél-erdélyi A1-es autópályán).

A Cenk alatti és a moldvai város közötti mintegy 162 km pontos székelyföldi nyomvonaláról 2022 elején határozott a Kovászna Megyei Tanács, amikor elfogadta a megyei szakaszra vonatkozó területrendezési bizonylatot. Tamás Sándor önkormányzati vezető akkor úgy fogalmazott: Háromszék számára kiemelten fontos ez az autópálya,

Idézet
hiszen a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-országút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, miközben mindössze egy-egy sávon zajlik a közlekedés”.

Ugyanakkor direkt összeköttetést biztosít a vidombáki reptérrel. „A nyomvonalról többször egyeztettünk a tervezőcéggel, minden érintett község és város polgármestere részt vett a megbeszéléseken. A végleges nyomvonal szerint a megyében mintegy 76 kilométeres szakasz épül meg, az autópálya Illyefalva területén Aldobolynál lép be, majd Berecknél hagyja el Háromszéket. Bízunk benne, hogy a kivitelezési terv elkészítését követően az építkezés is hamar elkezdődik” – adott hangot reményének a tanácselnök.

Az A13-as háromszéki nyomvonala •  Fotó: Kovászna Megyei Tanács Galéria

Az A13-as háromszéki nyomvonala

Fotó: Kovászna Megyei Tanács

Az akkori tájékoztatás szerint az autópálya Kovászna megyében áthalad Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Réty, Gidófalva, Maksa, Nagyborosnyó, Dálnok, Szentkatolna, Kézdivásárhely, Torja, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, Bereck közigazgatási egységek területén. Közlekedési csomópont (le- és felhajtó) épül Kilyénnél, Sepsiszentgyörgynél, Rétynél, Kézdivásárhely északi és nyugati részén, valamint Lemhénynél.

A végleges nyomvonal szerint az A13-as autópálya hossza 162 km lesz, a Brassó-Bereck közötti útszakasz a legkönnyebben megépíthető. Mint ismeretes, a nyomvonal nem mindenki számára volt megfelelő:

az illyefalviak, aldobolyiak és a szomszédos Brassó megyei vámoshídiak azt követelték, hogy módosítsanak egy 15 kilométeres szakaszon, amely rendkívül közel húzódik házaikhoz, és elvágja a gazdákat a megművelhető földjeiktől.

Illyefalva község lakói petíciót kezdeményeztek az A13-as autópálya nyomvonalának megváltoztatása érdekében. A falubeliek úgy vélték, hogy a CNAIR által javasolt nyomvonal a lakosok életszínvonalának csökkenéséhez, valamint a környezet- és zajszennyezés jelentős növekedéséhez vezetne. Hasonló akciót kezdeményeztek a Brassó megyei Szászhermány községhez tartozó Vámoshíd lakói is, akik szerint az autópálya építése több mint 50 háztartás – többségükben az elmúlt 10 évben épült házak – lerombolását jelentené. A beadványok elemzése után a CNAIR képviselői bejelentették, hogy nem változtatnak a tervező által eredetileg meghatározott nyomvonalon – számolt be 2022 márciusában a Székely Hírmondó.

Mint ismeretes, a Brassó–Bákó-sztráda a második gyorsforgalmi összeköttetés lesz Erdély és Moldva között. Bár az egyesülésről is elnevezett, Marosvásárhely és Iași között építendő, onnan a Moldovai Köztársaság határáig elérő A8-as pálya megvalósítása szintén hosszú évek óta húzódik, itt már kivitelezőkről is tudni: az első erdélyi, Vásárhely és Nyárádszereda között húzódó szakasz építésének még idén nekifoghatnak, ha végre minden jól megy.

korábban írtuk

Még idén elkezdődhet a Marosvásárhely–Nyárádszereda-sztrádaszakasz építése a CNAIR vezetője szerint
Még idén elkezdődhet a Marosvásárhely–Nyárádszereda-sztrádaszakasz építése a CNAIR vezetője szerint

Május 31-én elkezdődik az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának tervezése – adta hírül Facebook-oldalán Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) vezérigazgatója.

Az Erdélyt Nyárádszeredától a tervek szerint Szováta–Borzont–Ditró–Gyergyótölgyes-útvonalon – tehát a Székelyföldön Maros és Hargita megyét átszelve – elhagyó aszfaltcsíkot nagy várakozások előzik meg az érintett településeken, ugyanakkor egyes helyeken itt is elégedetlenséget, szélmalomharcot is szült. Nyárádszeredában nagy problémák adódtak a tervezett nyomvonallal, amely kettévágná a bekecsalji kisvárost, ráadásul néhány lakóház az építkezés áldozatául esne.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint