Lassan indul be, de indokolt a kormány szociális-gazdasági mentőcsomagja

Elfogadta szerdán a parlament a Támogatás Romániának címet viselő gazdasági mentőcsomag első két intézkedését, így most már nagy vonalakban biztosra vehető, hogy 3000 lejre nő a mezőgazdaságban dolgozók bruttó minimálbére, illetve napi 22 lejre emelik a kórházban ápolt páciensek étkeztetésére szánt keretösszeget. Mindkét intézkedést döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház, a szenátus már korábban véleményezte a jogszabályjavaslatokat, így ahhoz, hogy hatályba lépjenek, már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie a vonatkozó törvényeket.

A szerdai bejelentések szerint csak június elsejétől alkalmazzák az új előírásokat.

Marius Budăi munkaügyi miniszter elismerte, leghamarabb június elsejétől érkezhetnek meg a rászorulóknak szánt első utalványok, indoklása szerint azért annyira későn, mivel a május elseje túlságosan közel van. A tárcavezető az Economedia.ro gazdasági portálnak nyilatkozva bejelentette, az utalványokat hat alapélelmiszer – kenyér, burgonya, rizs, étolaj, csirkehús és tojás – vásárlására lehet fordítani.

Amint arról beszámoltunk, a mentőcsomag keretében az alacsony jövedelműek minden második hónapban 50 euró értékű utalványt kapnak, amelyekkel alapélelmiszereket vásárolhatnak. Összesen 4,7 millió ember részesül ebben a támogatásban, amelynek a teljes költsége eléri az 1 milliárd eurót. A szociális ösztöndíjban részesülő diákok is havonta 30 euró értékű utalványt kapnak, amellyel élelmiszert, ruhát és tanfelszerelést vásárolhatnak.

„A kormányzat feladata, hogy a jelenlegi helyzetben a legkiszolgáltatottabb rétegeket valamilyen módon megvédje, nekik támogatást nyújtson” – értékelte a kormánykoalíció által bejelentett mentőcsomagot a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Kifejtette, most van szükség ezekre a szociális kiadásokra, sőt véleménye szerint ezek a támogatások nagyobbak is lehetnének, ám a korábbi túlköltekezések miatt most erre a célra ennyi a költségvetési keret.

– részletezte Rácz Béla Gergely.

Hozzátette: ez a jelenség legtöbb válság esetén megfigyelhető volt, és most is bekövetkezhet, bár még nem beszélhetünk válságról. A jelenlegi speciális forgatókönyv a koronavírus-járvány utóhatásainak, illetve az orosz–ukrán háborúnak a következménye: még nem válság, ám a növekedés jelentősen visszaesett.

„Egyelőre nem tudjuk, hogy a gazdasági növekedés visszaesése milyen mértékű lesz, ez attól függ, hogy a háborús helyzet miként fokozódik, de ma már nem elképzelhetetlen, hogy    gazdasági visszaeséssel kell számolni, amennyiben ez a háború folytatódik” – fejtette ki az elemző.

Mint mondta, a magas infláció relatív új helyzet a gazdaságban az elmúlt éveket, évtizedeket vizsgálva, így ennek a hatása a többi körülménnyel együtt odavezet, hogy még jobban elszegényednek az alacsony jövedelműek,

hiszen a kiadásaik nagy valószínűséggel az infláció feletti arányban fognak megemelkedni.

„Az alacsony jövedelműek sok esetben rendelkeznek hitellel, csak a törlesztőrészletek növekedése jóval túlmutat az inflációs rátán. Ha a gyerekeik iskolába járnak, még tovább emelkednek a kiadásaik. Ilyen helyzetben a kormányzatnak mindenképpen feladata, hogy őket megvédje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.

Hozzátette, a gazdaságpolitikában megfogalmazódik, hogy a szociális intézkedések jól megfogalmazottaknak, jól célzottaknak kell lenniük, hogy valóban ott érjék el a hatásukat, ahol arra szükség van. Úgy néz ki, hogy a kormány által elfogadott intézkedéscsomag ebbe az irányba mutat, értékelt Rácz Béla Gergely.

Meglátása szerint ugyanakkor a mentőcsomag jelentősebb lehetett volna, ha Románia korábban úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytat. Vagyis amikor gazdasági növekedés volt, nem költekezi túl magát, éppen azért, hogy amikor negatív konjunktúra következik, valóban be tudjon avatkozni, ott tudjon segíteni és olyan mértékben, ahol és amire szükség van.

„Azon lehet vitatkozni, hogy ezek a segélyek alacsonyak, biztos, hogy azt a reáljövedelemcsökkenést nem fogja pótolni, amit az alacsony jövedelmű rétegek elszenvednek. Több támogatásra azért nincs lehetőség, mert nincs több tere a költségvetésnek, mert a romániai kormányzat olyankor is erőteljes jövedelempolitikát folytatott, amikor erre nem lett volna szükség” – húzta alá a közgazdász.

Hozzátette, remélhetőleg a mindenkori kormány tanul majd ebből, hogy amikor újból egyértelműen pozitív lesz a gazdasági konjunktúra,

nem költekezik túl, és nem emeli folyamatosan, szükségtelenül a szociális kiadásokat, éppen azért, mert most, amikor szükség van ezekre a szociális kiadásokra, sőt arra is, hogy ezek magasabbak legyenek, erre most nincs ennél több költségvetési keret.

„Ezt a kiadást most be kell vállalnia, másrészt a kormánynak arra kell törekednie, hogy hosszú távú stratégiát követő költségvetéssel rendelkezzen, ami az anticiklikusság elvét követi” – összegezte Rácz Béla Gergely, emlékeztetve, hogy ezt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsoportja az elmúlt években folyamatosan hangoztatta.

Ez viszont nem történt meg, nagyon sok strukturális egyensúlytalanság van a költségvetésben,

Románia államadóssága az elmúlt években meredeken emelkedett, noha a koronavírus-járvány előtti időszakban erre nem lett volna szükség.

„Most ebben a speciális helyzetben, amikor a koronavírus elleni védekezések negatív hatásai még velünk vannak, amikor a háború hatalmas inflációs nyomást helyez a világ összes gazdaságára, a szociális programok szükségszerűek, ám korábban ez nem volt szükséges” – emelte ki az elemző.

Megszavazták a bruttó 3 ezer lejes minimálbért a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

A képviselőház plénuma szerdán döntő kamaraként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előírja, hogy a mezőgazdaságban havi 3 ezer lej legyen a bruttó minimálbér.

Véleménye szerint amúgy Románia abból a szempontból relatív jó helyzetben van, hogy a GDP-arányos államadóssága most nemrég haladta meg az 50 százalékot, ami még messze alatta van az európai uniós átlagnak, azaz a GDP-arányos államadósság nem olyan mértékű, hogy az országot des­ta­bilizálná. „Viszont fontos tudni, hogy ha ezt a trendet követi az eladósodottság növekedése, előbb-utóbb problémákat okozhat” – figyelmeztetett az egyetemi oktató.