Fotó: Pinti Attila
Egyelőre alig kettőt tett sínre a kormánykoalíció a Támogatás Romániának elnevezésű mentőcsomagba foglalt intézkedések közül, és azok is csupán júniustól lépnek hatályba. A rászorulóknak beígért utalványokat sem fogják hamarabb kézbesíteni. A Krónikának nyilatkozó elemző szerint a kormányzat feladata, hogy a jelenlegi helyzetben a legkiszolgáltatottabb rétegeket valamilyen módon megvédje, nekik támogatást nyújtson.
2022. április 13., 19:482022. április 13., 19:48
2022. április 13., 21:042022. április 13., 21:04
Elfogadta szerdán a parlament a Támogatás Romániának címet viselő gazdasági mentőcsomag első két intézkedését, így most már nagy vonalakban biztosra vehető, hogy 3000 lejre nő a mezőgazdaságban dolgozók bruttó minimálbére, illetve napi 22 lejre emelik a kórházban ápolt páciensek étkeztetésére szánt keretösszeget. Mindkét intézkedést döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház, a szenátus már korábban véleményezte a jogszabályjavaslatokat, így ahhoz, hogy hatályba lépjenek, már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie a vonatkozó törvényeket.
Marius Budăi munkaügyi miniszter elismerte, leghamarabb június elsejétől érkezhetnek meg a rászorulóknak szánt első utalványok, indoklása szerint azért annyira későn, mivel a május elseje túlságosan közel van. A tárcavezető az Economedia.ro gazdasági portálnak nyilatkozva bejelentette, az utalványokat hat alapélelmiszer – kenyér, burgonya, rizs, étolaj, csirkehús és tojás – vásárlására lehet fordítani.
Amint arról beszámoltunk, a mentőcsomag keretében az alacsony jövedelműek minden második hónapban 50 euró értékű utalványt kapnak, amelyekkel alapélelmiszereket vásárolhatnak. Összesen 4,7 millió ember részesül ebben a támogatásban, amelynek a teljes költsége eléri az 1 milliárd eurót. A szociális ösztöndíjban részesülő diákok is havonta 30 euró értékű utalványt kapnak, amellyel élelmiszert, ruhát és tanfelszerelést vásárolhatnak.
„A kormányzat feladata, hogy a jelenlegi helyzetben a legkiszolgáltatottabb rétegeket valamilyen módon megvédje, nekik támogatást nyújtson” – értékelte a kormánykoalíció által bejelentett mentőcsomagot a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Kifejtette, most van szükség ezekre a szociális kiadásokra, sőt véleménye szerint ezek a támogatások nagyobbak is lehetnének, ám a korábbi túlköltekezések miatt most erre a célra ennyi a költségvetési keret.
– részletezte Rácz Béla Gergely.
Hozzátette: ez a jelenség legtöbb válság esetén megfigyelhető volt, és most is bekövetkezhet, bár még nem beszélhetünk válságról. A jelenlegi speciális forgatókönyv a koronavírus-járvány utóhatásainak, illetve az orosz–ukrán háborúnak a következménye: még nem válság, ám a növekedés jelentősen visszaesett.
„Egyelőre nem tudjuk, hogy a gazdasági növekedés visszaesése milyen mértékű lesz, ez attól függ, hogy a háborús helyzet miként fokozódik, de ma már nem elképzelhetetlen, hogy gazdasági visszaeséssel kell számolni, amennyiben ez a háború folytatódik” – fejtette ki az elemző.
Mint mondta, a magas infláció relatív új helyzet a gazdaságban az elmúlt éveket, évtizedeket vizsgálva, így ennek a hatása a többi körülménnyel együtt odavezet, hogy még jobban elszegényednek az alacsony jövedelműek,
„Az alacsony jövedelműek sok esetben rendelkeznek hitellel, csak a törlesztőrészletek növekedése jóval túlmutat az inflációs rátán. Ha a gyerekeik iskolába járnak, még tovább emelkednek a kiadásaik. Ilyen helyzetben a kormányzatnak mindenképpen feladata, hogy őket megvédje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Hozzátette, a gazdaságpolitikában megfogalmazódik, hogy a szociális intézkedések jól megfogalmazottaknak, jól célzottaknak kell lenniük, hogy valóban ott érjék el a hatásukat, ahol arra szükség van. Úgy néz ki, hogy a kormány által elfogadott intézkedéscsomag ebbe az irányba mutat, értékelt Rácz Béla Gergely.
Meglátása szerint ugyanakkor a mentőcsomag jelentősebb lehetett volna, ha Románia korábban úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytat. Vagyis amikor gazdasági növekedés volt, nem költekezi túl magát, éppen azért, hogy amikor negatív konjunktúra következik, valóban be tudjon avatkozni, ott tudjon segíteni és olyan mértékben, ahol és amire szükség van.
Fotó: Beliczay László
„Azon lehet vitatkozni, hogy ezek a segélyek alacsonyak, biztos, hogy azt a reáljövedelemcsökkenést nem fogja pótolni, amit az alacsony jövedelmű rétegek elszenvednek. Több támogatásra azért nincs lehetőség, mert nincs több tere a költségvetésnek, mert a romániai kormányzat olyankor is erőteljes jövedelempolitikát folytatott, amikor erre nem lett volna szükség” – húzta alá a közgazdász.
nem költekezik túl, és nem emeli folyamatosan, szükségtelenül a szociális kiadásokat, éppen azért, mert most, amikor szükség van ezekre a szociális kiadásokra, sőt arra is, hogy ezek magasabbak legyenek, erre most nincs ennél több költségvetési keret.
„Ezt a kiadást most be kell vállalnia, másrészt a kormánynak arra kell törekednie, hogy hosszú távú stratégiát követő költségvetéssel rendelkezzen, ami az anticiklikusság elvét követi” – összegezte Rácz Béla Gergely, emlékeztetve, hogy ezt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsoportja az elmúlt években folyamatosan hangoztatta.
Ez viszont nem történt meg, nagyon sok strukturális egyensúlytalanság van a költségvetésben,
„Most ebben a speciális helyzetben, amikor a koronavírus elleni védekezések negatív hatásai még velünk vannak, amikor a háború hatalmas inflációs nyomást helyez a világ összes gazdaságára, a szociális programok szükségszerűek, ám korábban ez nem volt szükséges” – emelte ki az elemző.
A képviselőház plénuma szerdán döntő kamaraként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előírja, hogy a mezőgazdaságban havi 3 ezer lej legyen a bruttó minimálbér.
Véleménye szerint amúgy Románia abból a szempontból relatív jó helyzetben van, hogy a GDP-arányos államadóssága most nemrég haladta meg az 50 százalékot, ami még messze alatta van az európai uniós átlagnak, azaz a GDP-arányos államadósság nem olyan mértékű, hogy az országot destabilizálná. „Viszont fontos tudni, hogy ha ezt a trendet követi az eladósodottság növekedése, előbb-utóbb problémákat okozhat” – figyelmeztetett az egyetemi oktató.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
szóljon hozzá!