Zsebbe vág. A bukaresti politikai csörte gazdasági hatásai mellett külső hatások is gyengítik a román devizát, az pedig húzza magával a ROBOR-t
Fotó: Jakab Mónika
Meredeken ível felfele bő egy hete az irányadó bankközi kamatláb és az euró árfolyama is. Bár a román fizetőeszköz lejtmenete megtorpant a helyhatósági választások után, kedden újra emelkedésnek indult az euró árfolyama, és nem mozdul a történelmi csúcs közeléből, a ROBOR emelkedése pedig nem is lassult múlt kedd óta. A szakértőt arról kérdeztük, hogy inkább a belpolitikai csörte vagy az egyre erősödő euró alakítja a romániai folyamatokat.
Keddre már 2,09 százalékra nőtt a legtöbb lejalapú bankhitel havi törlesztőrészletének a kiszámításakor alkalmazott háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR 3M) az előző napi 2,07 százalékos szintről – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adatsoraiból. Mint ismeretes,
amikor már egyértelművé vált, hogy a bukaresti parlament elfogadja az ellenzéki szociáldemokratáknak (PSD) a költségvetés-kiigazításhoz benyújtott módosító indítványát, ami hatályon kívül helyezi a 14 százalékos nyugdíjemelésről szóló cikkelyt, és ezáltal kikényszeríti a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjpontemelést.
A háromhavi ROBOR szeptember 16-án még 1,96 százalékon állt. Szeptember 22-éig stagnált ezen a szinten, aznap viszont már 1,98 százalékra ugrott, múlt szerdán már elérte a 2 százalékot, csütörtökön 2,02, pénteken pedig a 2,04 százalékot. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a csökkenés átlagban egy százalékpontonként történt, a növekedés már nagyobb lépésekben zajlik.
Amint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa augusztus eleji monetáris politikai ülésén 25 bázisponttal, 1,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot, ami újabb történelmi mélypontnak számít. A jegybank az irányadó kamat csökkentésével a gazdasági tevékenység újraindítását akarja segíteni, és az inflációs rátát akarja – plusz-mínusz egy százalékpontos tűréshatárral – az idei évre előirányzott 2,5 százalékon tartani.
A történelmi csúcs közelében van ugyanakkor továbbra is a lej-euró árfolyam, a román deviza pedig szintén a nyugdíjemelés hírére kezdett mélyrepülésbe.
ez hétfőn 4,8705-re süllyedt, kedden viszont 4,8738-ra pattant vissza. Az euróárfolyam esetében viszont nemcsak a belpolitika és a költségvetés körüli huzavona a mozgatórúgó, európai uniós pénzügyi elemzők is arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt időszakban annyira megerősödött az euró, hogy az már-már veszélyes lehet, és az Európai Központi Bank (EKB) beavatkozását sürgetik.
„Az euró nagymértékben erősödött idén március óta a többi vezető valutához képest” – húzta alá tegnap a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott,
Míg az Amerikai Egyesült Államokban van erre vonatkozó stratégia, az Európai Központi Bank vezetőtanácsa nem tartja veszélyesnek a deflációt, és decemberig nem is tűzték napirendre, hogy árfolyamcélt határozzanak meg. Králik Lóránd ugyanakkor úgy látja, a lej árfolyamának alakulásában meghatározó szerepet játszik az euró erősödése. A gyengülő lej viszont a hitelkamatok megállapításában irányadó bankközi kamatláb emelését okozza.
Nagyító alatt az árfolyam alakulása. Számos negatív hatása lehet a túl erős eurónak
Fotó: Pixabay.com
Mint Králik magyarázta, a romániai elemzők felfigyeltek arra, hogy a ROBOR, miután a nyáron fluktuált ugyan, de mégiscsak csökkent, most újra növekvő pályára lépett. Meglátása szerint a jelenlegi növekedés még enyhe mértékű, kéthetes távlatban a hitelkamatok esetében irányadó három hónapos ROBOR, 1,96 százalékról 2,09-re emelkedett.
– fejtette ki az egyetemi oktató.
Emlékeztetett, a román jegybank „helytállóan folyamatosan azt kommunikálja, hogy a térségben a román lej teljesít a legjobban, kevésbé értéktelenedik el az euróval szemben”. Például a forint az utóbbi napokban újra nagymértékben gyengült, hasonlóképpen a lengyel złoty, a cseh korona is. A bolgár levához nem lehet viszonyítani, mert annak az árfolyammozgása az euróhoz kötött – mondja Králik Lóránd, hangsúlyozva, nem a román lej gyengül látványosan, hanem az euró erősödése érzékelhető az árfolyam alakulásában. Mindez olyan körülmények között történik, hogy a belső fiskális gazdaságpolitikai hatások, az egyre növekvő költségvetési hiány is gyengíthetnék a lejt, ám ezek hatása nem annyira erős, mint az eurózónában észlelt deflációs hatás.
„Az euró erősödik, az eurózóna monetáris politikáját meghatározó Európai Központi Banknak (EKB) viszont jelenleg nincs meghatározott árfolyamcélja, a bank vezetőtanácsa nem tartja ezt veszélyesnek. Az EKB vezetőtanácsában az egyetlen eltérő hang Ignatio Visco hét eleji megszólalása, az olasz jegybank elnöke azt nyilatkozta,
hiszen a most nyilvánosságra hozott augusztusi statisztikák szerint mínusz 0,2 százalékos az infláció, ami deflációt jelent. Ha ez tartósan megmarad, beindíthat egy deflációs spirált, ami ugyanolyan veszélyes, mint a magas infláció, hiszen nehéz a gazdaságokat kirángatni ebből a folyamatból” – magyarázta kérdésünkre Králik Lóránd.
Mint hangsúlyozta, a defláció legnagyobb hátránya, hogy az eurózónában a termékek drágábbá válnak, mint a más piacokon megtermelt hasonló termékek, ami ahhoz vezet, hogy az exportőrök nem vagy csak nagyon nehezen tudják értékesíteni a termékeiket a külső piacokon. Jelentősen romlik emiatt a versenyhelyzetük, miközben megnő az importáru mennyisége, ami magától értetődik, ha a külföldi termék olcsóbb, mint hazai, és a hazai valuta felértékelődik.
– fogalmazott az elemző, aki szerint viszont ennek is megvan a veszélye, előfordulhat, hogy a dollár gyengülése hosszú távon nem áll le. A Morgan Stanley egyik elemzője például arra figyelmeztet, hogy másfél-két éves távon belül hatalmas értékvesztés várható a dollár esetében, 2021 végére, 2022 közepére akár 30–35 százalékkal is gyengülhet. Ez a prognózis jelenleg nehezen hihető forgatókönyvnek tűnik, Králik szerint lehet, hogy csak a „huhogás” kategóriába tartozik, de az elemző azzal érvelt, hogy a koronavírus okozta gazdasági válság egyre mélyül, ami a dollár látványos gyengülését eredményezheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!