2011. október 24., 07:572011. október 24., 07:57
A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetsége (SVESZ) a múlt héten a helyi Berde Áron Gimnázium tankonyhájában tíz vendéglő 20 szakácsának és 17 pincérének szervezett szakmai továbbképzést. A tanfolyamra a Budapesti Vendéglátó Főiskola két oktatóját, Balog-Siposné Szőcze Anikó főiskolai szakoktatót és Györe György főiskolai adjunktust hívták meg. Kovács István, a SVESZ elnöke elmondta, a törvény is kötelezi őket, hogy kétévente képezzék az alkalmazottaikat, hiszen a hazai vendéglátáson van még, amit javítani, miközben a turisták elvárják, hogy EU-s tagországban európai szintű szolgáltatásokat kapjanak.
Incze Anikó, a házigazda Berde Áron Gimnázium szakoktatója úgy látja, a sepsiszentgyörgyi éttermek kínálata egysíkú, ezért mintegy segítségképpen büféasztalra való, kétszer 12 fogásos ételsort készítettek el. Balog-Siposné Szőcze Anikó ittléte során azt tapasztalta, hogy eltérőek a szokások Magyarországon és a Székelyföldön. A szakember néhány rossz szokásra is rámutatott, például, hogy a székely szakácsok kiklopfolják a csirkehúst, ami ettől kiszárad, vagy nem hámozzák meg a főtt ételbe kerülő paradicsomot, pedig az összepöndörödő héjat senki sem eszi meg. A képzés során ezért olyan ételeket főztek, amelyek hasonlítanak az erdélyi konyhára, mégis új ízeket varázsolnak a megszokottak mellé, például tejszínes zalai csirkehúslevest, baconbe göngyölt ordás-kapros csirketekercset, fokhagymás-spenótos-sajtos tésztát, meggyes-köleses sütit. A szakoktató arra is felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldön erősíteni kell a vegetáriánus kínálatot. „Egy új étel bevezetésénél lehet kóstolót adni belőle a vendégeknek, melléje egy értékelő lapot, így hamar megvan a visszajelzés, és a vendég is jól érzi magát, mert megkínálták valamivel” – tanácsolja továbbá a szakember.
Györe György arról számolt be, hogy a vendéglőkben is megtapasztalták a székely vendégszeretet, ugyanakkor javasolta, hogy a burgonya helyett gyakrabban ajánljanak zöldség-köretet, szokjanak le a teríték alatti dísztányér használatáról, vagy ha mégis tesznek, akkor az legyen nagyobb méretű, vagy készüljön nemesfémből. Két teríték között legalább 80 centiméteres távolságnak kell lennie, erre a Székelyföldön nem figyelnek eléggé, hívta fel erre a bakira is a figyelmet a főiskolai adjunktus. Hozzátette: figyelni kell a menü összeállítására, költségtakarékosabb, ha ugyanabból az alapanyagból többféle ételt el lehet készíteni, ugyanakkor ösztönözték a szakácsok kreativitását. Györe ugyanakkor mindenkinek azt javasolta, hogy kétévenként próbálják újra az ízeket, mert lehet, hogy megszeretik, amit korábban nem szívesen ettek meg. A kóstolgatásra a büféasztal a jó lehetőség.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.