Megtörténhet, hogy két-három havi számlát kell egyszerre kifi zetni
Fotó: Jakab Mónika
Ha Románia megtermelné a teljes energiaszükségletét, akkor sem tudna kiszakadni az európai piacról, és olcsó energiát értékesíteni belföldön – cáfolta a közösségi oldalakon terjedő áltudományos elemzést a lapunk által megszólaltatott szakértő. Az energiaexportot és -importot a fogyasztás ciklikussága határozza meg, ezért ha az országban megtermelt energiát viszonylag olcsón dobnák piacra, arra azonnal lecsapnának a kereskedők, és felvernék az árát.
2022. október 05., 14:062022. október 05., 14:06
Polgári engedetlenségre buzdító áltudományos elemzés terjed a Facebook közösségi oldalon, egyre több magyar ajkú erdélyi felhasználó osztja meg a román nyelvű szöveget, miszerint a magas energiaárak hátterében valójában a spekuláció áll. A terjedelmes szövegben hemzsegnek a számok, hogy mennyi energiát termel a cernavodai atomerőmű, a vízi erőművek, külön a két Vaskapu erőmű, amely az ismeretlen szerző szerint naponta összesen 2660 megawatt energiát termel, ezt „testvériesen” elosztva Szerbiával, napi 1330 megawatt energiát jelent. A poszt felsorolja a szélerőműveket, az erdélyi napelemparkokat, és arra a következtetésre jut, hogy Románia nagy energiatermelő, mégis a lakossággal drágán fizettetik meg, ha lejár az árplafon. A szövegben azzal riogatnak, a havi számlák értéke eléri majd a 6–7 ezer lejt, és ennek ellenértékeként az Európai Unió „szabadkőműves és sátánista” vezetői elkobozzák majd az emberek házait.
„A közös európai piac határozza meg az energia árát, ahol jelenleg a kereslet magasabb, mint a kínálat” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, amikor a közösségi oldalakon terjedő, sokak által kész tényként kezelt információk valóságtartalmáról kérdeztük.
A szakember elmondta, a leállást senki nem támogatja, így a ciklikusság jellemzi az exportot és az importot: amikor csúcsfogyasztás van, importra szorulunk, a köztes időben pedig kivisszük az energiát.
Nagy-Bege Zoltán rámutatott, összecsatolt, közös európai piac van, a belföldi termelők akkor sem tudnák olcsóbban adni az energiát, ha erre lenne akarat, hiszen ha kijön a piacra egy olcsó ajánlattal, arra azonnal lecsapnak a kereskedők, és fellicitálják.
– ecsetelte Nagy-Bege Zoltán –, aláhúzva, az éves összehasonlítások értelmetlenek, az éves átlagokból nem lehet következtetéseket levonni.
A földgáz esetében például a ciklikusság szezonális, télen többet fogyasztunk, mint nyáron, a november és március közötti időszakban használjuk el az éves fogyasztás 70 százalékát, tehát egyértelmű, mikor van a csúcsfogyasztás, mikor szorul az ország importra.
A kritikus időpontokban is fedezni kell a fogyasztást, ilyenkor van szükség az importra. Gyakran előfordul, hogy egy nap alatt Románia importálja és exportálja is az energiát, reggel és este külföldről vásárol, napközben, amikor teljes kapacitással működnek a napelemparkok, a szélerőművek, és a cernavodai atomerőművel sincs éppen semmi gond, akkor eladja a felesleget.
„Idén csökkent a fogyasztás, és a mérleg átbillent az export felé, tehát az év első felében Románia több energiát adott el külföldre, mint amennyit vásárolt” – fejtette ki egyúttal kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Mint részletezte, az elmúlt 10–15 évben, amióta megjelentek a megújuló energiaforrások, Európában egyetlen ország sem törekszik arra, hogy akkora termelőkapacitása legyen, ami csúcsidőben is fedezni tudja a szükségleteket, inkább külföldről pótolja, hiszen amikor nem pörög a fogyasztás, az erőműveket nem lehet leállítani, vagy ha mégis megtennék, akkor nagyon hosszú idő alatt térülne meg a beruházás.
– szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Kiemelte: az a lényeg, hogy a rendszer legyen rugalmas, épüljenek ki a határkapacitások, hogy lehessen importálni és exportálni, a szükségletet lehessen mindig fedezni, a megtermelt többletet pedig értékesíteni, hiszen ma már az állami tulajdonban levő vállalatok is próbálják maximalizálni a profitot.
Késhetnek a lakossági áram- és gázszámlák
Késve fogják megkapni az emberek az áram- és gázszámlákat, és két-három hónap fogyasztását kell majd kifizetniük egyszerre – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület elnöke. Dumitru Chisăliţă rámutatott, az energiaárak kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet szeptember 1-jén adta ki a kormány, és ugyanazon naptól hatályba is lépett, így a szolgáltatóknak nem volt idejük elvégezni a szükséges módosításokat a számlázási szoftvereken. „Márpedig ez időbe telik. Az elmúlt alkalmak tapasztalatai alapján akár két-három hónapot is felvehet” – magyarázta a szakember. Hozzátette, emiatt a fogyasztóknak arra kell számítaniuk, hogy csak két-három hónap múlva kapnak számlát, és akkor két-három havi fogyasztást kell egyszerre kifizetniük. „A szolgáltatók nem kötelesek újraütemezni a kifizetést” – jegyezte meg Dumitru Chisăliţă.
Románia kevésbé függ az energiaimporttól
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja nemrég elemzést készített a földgáz energetikai szerepéről az EU országaiban. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói az elemzésben rámutatnak, Románia egyedülálló helyzetben van az Európai Unióban, mivel az energiamixben viszonylag magas a földgáz aránya, vagyis 30 százalékos, ami az 5. helyet szavatolja az Unióban, ahol e tekintetben Olaszország az első, 40 százalékkal. Ugyanakkor Románia kevésbé függ Oroszországtól vagy más országoktól. A legfrissebb statisztikák szerint Románia a hazai gázfogyasztás fedezésére nagyrészt – 72 százalékban – saját termelésére támaszkodik, a 2021-es fogyasztásnak 24 százalékát fedezte a közvetlen orosz import, 4 százalékát pedig más országokból származó import.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
szóljon hozzá!