Megtörténhet, hogy két-három havi számlát kell egyszerre kifi zetni
Fotó: Jakab Mónika
Ha Románia megtermelné a teljes energiaszükségletét, akkor sem tudna kiszakadni az európai piacról, és olcsó energiát értékesíteni belföldön – cáfolta a közösségi oldalakon terjedő áltudományos elemzést a lapunk által megszólaltatott szakértő. Az energiaexportot és -importot a fogyasztás ciklikussága határozza meg, ezért ha az országban megtermelt energiát viszonylag olcsón dobnák piacra, arra azonnal lecsapnának a kereskedők, és felvernék az árát.
2022. október 05., 14:062022. október 05., 14:06
Polgári engedetlenségre buzdító áltudományos elemzés terjed a Facebook közösségi oldalon, egyre több magyar ajkú erdélyi felhasználó osztja meg a román nyelvű szöveget, miszerint a magas energiaárak hátterében valójában a spekuláció áll. A terjedelmes szövegben hemzsegnek a számok, hogy mennyi energiát termel a cernavodai atomerőmű, a vízi erőművek, külön a két Vaskapu erőmű, amely az ismeretlen szerző szerint naponta összesen 2660 megawatt energiát termel, ezt „testvériesen” elosztva Szerbiával, napi 1330 megawatt energiát jelent. A poszt felsorolja a szélerőműveket, az erdélyi napelemparkokat, és arra a következtetésre jut, hogy Románia nagy energiatermelő, mégis a lakossággal drágán fizettetik meg, ha lejár az árplafon. A szövegben azzal riogatnak, a havi számlák értéke eléri majd a 6–7 ezer lejt, és ennek ellenértékeként az Európai Unió „szabadkőműves és sátánista” vezetői elkobozzák majd az emberek házait.
„A közös európai piac határozza meg az energia árát, ahol jelenleg a kereslet magasabb, mint a kínálat” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, amikor a közösségi oldalakon terjedő, sokak által kész tényként kezelt információk valóságtartalmáról kérdeztük.
A szakember elmondta, a leállást senki nem támogatja, így a ciklikusság jellemzi az exportot és az importot: amikor csúcsfogyasztás van, importra szorulunk, a köztes időben pedig kivisszük az energiát.
Nagy-Bege Zoltán rámutatott, összecsatolt, közös európai piac van, a belföldi termelők akkor sem tudnák olcsóbban adni az energiát, ha erre lenne akarat, hiszen ha kijön a piacra egy olcsó ajánlattal, arra azonnal lecsapnak a kereskedők, és fellicitálják.
– ecsetelte Nagy-Bege Zoltán –, aláhúzva, az éves összehasonlítások értelmetlenek, az éves átlagokból nem lehet következtetéseket levonni.
A földgáz esetében például a ciklikusság szezonális, télen többet fogyasztunk, mint nyáron, a november és március közötti időszakban használjuk el az éves fogyasztás 70 százalékát, tehát egyértelmű, mikor van a csúcsfogyasztás, mikor szorul az ország importra.
A kritikus időpontokban is fedezni kell a fogyasztást, ilyenkor van szükség az importra. Gyakran előfordul, hogy egy nap alatt Románia importálja és exportálja is az energiát, reggel és este külföldről vásárol, napközben, amikor teljes kapacitással működnek a napelemparkok, a szélerőművek, és a cernavodai atomerőművel sincs éppen semmi gond, akkor eladja a felesleget.
„Idén csökkent a fogyasztás, és a mérleg átbillent az export felé, tehát az év első felében Románia több energiát adott el külföldre, mint amennyit vásárolt” – fejtette ki egyúttal kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Mint részletezte, az elmúlt 10–15 évben, amióta megjelentek a megújuló energiaforrások, Európában egyetlen ország sem törekszik arra, hogy akkora termelőkapacitása legyen, ami csúcsidőben is fedezni tudja a szükségleteket, inkább külföldről pótolja, hiszen amikor nem pörög a fogyasztás, az erőműveket nem lehet leállítani, vagy ha mégis megtennék, akkor nagyon hosszú idő alatt térülne meg a beruházás.
– szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Kiemelte: az a lényeg, hogy a rendszer legyen rugalmas, épüljenek ki a határkapacitások, hogy lehessen importálni és exportálni, a szükségletet lehessen mindig fedezni, a megtermelt többletet pedig értékesíteni, hiszen ma már az állami tulajdonban levő vállalatok is próbálják maximalizálni a profitot.
Késhetnek a lakossági áram- és gázszámlák
Késve fogják megkapni az emberek az áram- és gázszámlákat, és két-három hónap fogyasztását kell majd kifizetniük egyszerre – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület elnöke. Dumitru Chisăliţă rámutatott, az energiaárak kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet szeptember 1-jén adta ki a kormány, és ugyanazon naptól hatályba is lépett, így a szolgáltatóknak nem volt idejük elvégezni a szükséges módosításokat a számlázási szoftvereken. „Márpedig ez időbe telik. Az elmúlt alkalmak tapasztalatai alapján akár két-három hónapot is felvehet” – magyarázta a szakember. Hozzátette, emiatt a fogyasztóknak arra kell számítaniuk, hogy csak két-három hónap múlva kapnak számlát, és akkor két-három havi fogyasztást kell egyszerre kifizetniük. „A szolgáltatók nem kötelesek újraütemezni a kifizetést” – jegyezte meg Dumitru Chisăliţă.
Románia kevésbé függ az energiaimporttól
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja nemrég elemzést készített a földgáz energetikai szerepéről az EU országaiban. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói az elemzésben rámutatnak, Románia egyedülálló helyzetben van az Európai Unióban, mivel az energiamixben viszonylag magas a földgáz aránya, vagyis 30 százalékos, ami az 5. helyet szavatolja az Unióban, ahol e tekintetben Olaszország az első, 40 százalékkal. Ugyanakkor Románia kevésbé függ Oroszországtól vagy más országoktól. A legfrissebb statisztikák szerint Románia a hazai gázfogyasztás fedezésére nagyrészt – 72 százalékban – saját termelésére támaszkodik, a 2021-es fogyasztásnak 24 százalékát fedezte a közvetlen orosz import, 4 százalékát pedig más országokból származó import.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!