A turizmusban már most pótolhatatlan veszteségeket okoz a koronavírus-járvány és az általa generált pánik
Romániában első körben a turizmusban fejti ki negatív gazdasági hatását a koronavírus-válság. Mindezt kompenzálandó, a gazdasági minisztérium már fontolgatja, hogy három hónapra eltörli az idegenforgalomban dolgozók bérjárulékait.
2020. március 10., 20:382020. március 10., 20:38
Átmeneti adómentességet kér a turizmusban vállalkozók számára a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, ugyanakkor azt javasolják, hogy a megszorító intézkedésekkel párhuzamosan a kormány dolgozzon ki olyan támogatási stratégiákat, amelyekkel ezeket ellensúlyozza. A javaslatot elküldték a kormánynak, a Kovászna megyei parlamenti képviselőknek és a prefektusnak.
Amint arra a keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Édler András, a kamara elnöke rámutatott,
„Átmeneti intézkedésekre van szükség, hogy az ágazatban vállalkozók a válsághelyzetben létminimumon fennmaradhassanak. Ha egy vállalkozás csődöt jelent, sok ember utcára kerül, az állam bevételei is csökkennek” – részletezte a kamara elnöke. Hozzátette, egy cégnek akkor is vannak költségei, ha éppen nem működik, a béreket, az adókat ki kell fizetnie. Ezért javasolják, hogy hat hónapra a vállalkozókat mentesítsék az áfa, a profitadó, és az alkalmazottak utáni járulékok befizetése alól, hogy a válságot át tudják vészelni.
Édler kiemelte ugyanakkor, hogy
ezért kérik, hogy a megszorításokkal párhuzamosan hozzanak olyan intézkedéseket, melyek ezeket ellensúlyozzák.
„A vállalkozói réteg termeli a pénzt az ország működéséhez, ám az állam válságban tovább kitart, ezért kell a szükségben szolidaritást vállaljon, hiszen ha a cégek csődbe mennek, az államnak később sem lesz bevétele” – szögezte le Édler András, aki amúgy úgy tudja, a következő időszakban több ágazat vállalkozói szövetsége fordul majd hasonló kéréssel a kormányhoz.
„Jelenleg Olaszország és Izrael zárta le a határait, ám Törökországban, Görögországban, Spanyolországban, melyek a hazai turisták kedvelt desztinációi nincsenek aggasztó jelek, így ezekre a helyszínekre lehet foglalni” – fogalmazta meg ugyanakkor a sajtótájékoztatón Joós Ștefan, a Christian Tour utazási iroda helyi képviselője. Hangsúlyozta, bizalommal lehet fordulni az ügynökségekhez, reális adataik vannak a célpontokról, ha problémák adódnak, azonnal próbálják orvosolni.
– irányította rá a figyelmet László Endre a kamara alelnöke, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke is. Hozzátette: a következő időszakban nemcsak az utazási irodák, hanem a szállodák, panziók forgalma is visszaeshet, ezért van állami támogatásra szükség, hogy átvészeljenek pár hónapot.Tapasztalataik szerint ugyanis
Az utazási irodák nehéz helyzetben vannak, hiszen egy szerződés mögött több megállapodás áll, a légitársasággal, a szállásadóval, múzeumokkal, rendezvényszervezőkkel. Valójában, ha valaki veszélytelen helyre tervezett utazást, nem mondhatja vissza, csak a szerződéses feltételek mellett. Ugyanakkor mozdult a piac, nem ragaszkodnak görcsösen a szabályokhoz, próbálnak közös nevezőre jutni az utasokkal. „Azt kérem azoktól, akik utazást terveznek, tekintsenek bizalommal az irodákra, hiszen a közös cél, hogy az utas jól érezze magát, senkit nem akarnak haszonszerzésért veszélyes övezetbe küldeni” – szögezte le László Endre.
Kitért arra is, hogy a légitársaságok forgalma mintegy 50 százalékkal esett vissza még az olaszországi járatok leállítása előtt. Az országból mintegy 180 olaszországi célállomásra indult hetente járat, ezeket mind törölték. A Székelyföldön közben azt tapasztalják, hogy a szállásadóknál már napok óta nem csengnek a telefonok foglalásért, elektronikus levélben érdeklődnek, hogy milyen körülmények között mondhatják le a korábbi foglalásokat, vagy átütemezhetik-e egy későbbi időpontra – fejtette ki László Endre.
Minden jel arra utal, hogy a turisztikai vállalkozók nyitott kapukat döngetnek, sajtóbeszámolók szerint ugyanis a gazdasági minisztérium azt fontolgatja, hogy három hónapra eltörli a turizmusban dolgozók bérjárulékait.
Miután Bukarestben már 30 százalékkal csökkent a szálláshelyek kihasználtsága, az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva, felmerült javaslatként, hogy három hónapra eltörlik a turizmusban dolgozók bérköltségeit, annak meghosszabbítási lehetőségével. Továbbá az is körvonalazódott, hogy az alkalmazottaknak biztosított szállás és ebéd ne számítson jövedelemnek. További javaslat az volt, hogy meghosszabbítják az üdülési utalványok érvényességi idejét, és a következő napokban újakat is kiadnak, hogy ezzel is támogassák a belföldi turizmust. „Szükség van a romániai üdülések erőteljes népszerűsítésére is” – szögezte le a téma kapcsán Emil-Răzvan Pîrjol államtitkár.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
szóljon hozzá!