Lefaragnak. Az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken
Fotó: Beliczay László
Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány. A liberálisok azt mondják, a szociáldemokraták még a nyugdíjak biztosítására sem utaltak ki elegendő pénzt. A vártnál jóval nagyobb lehet a költségvetési hiány.
2019. november 26., 19:222019. november 26., 19:22
2019. november 26., 19:342019. november 26., 19:34
A költségvetési deficit a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékára emelkedik az idei második költségvetés-kiigazítás nyomán; az intézkedés során többek között a munkaügyi, az egészségügyi, a regionális fejlesztési, a pénzügyi és az üzleti szféráért felelős minisztérium büdzséjét egészítik ki. A bukaresti pénzügyminisztérium által kedden közzétett sürgősségi kormányrendelet tervezete értelmében
A jogszabálytervezet indoklása szerint a büdzsé összeállításánál olyan bevételekkel is számoltak, amelyek megvalósulása igen bizonytalan az idei költségvetési év folyamán, és ezek olyan költségvetési „csúszásokhoz” vezettek, amelyek miatt a 2019-es költségvetési hiány a GDP 4,3 százalékára nőtt a hivatalosan kitűzött 2,76 százalékos hiánycélhoz képest. A novemberben hivatalába lépett liberális kisebbségi kormány szerint a költségvetés-kiigazításra azért van szükség, mert egyes állami intézmények működtetésére nem volt elég pénz kiutalva. Mint Florin Cîțu pénzügyminiszter is kiemelte, a büdzsé rosszul volt felépítve,
Leszögezte egyúttal: a költségvetés-kiigazítás szerepe, „hogy kijavítsa a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánya által az elmúlt három esztendőben elkövetett ostobaságokat”.
A sürgősségi kormányrendeletet várhatóan a következő napokban fogadja el az Orban-kabinet.
A pénzügyi tárca közölte, az év végéig hátralévő rövid idő nem teszi lehetővé azon strukturális intézkedések alkalmazását, amelyek a költségvetési hiánycélt az eredetileg vállalt határokon belül tartanák. A tervezet szerint a munkaügyi minisztérium büdzséjét 3,98 milliárd lejjel egészítik ki, ebből több mint 1,97 milliárd lej irányul a társadalombiztosítási büdzsé kiegyensúlyozására (a nyugdíjak, családi pótlékok, a fogyatékkal élő személyeknek nyújtandó állami támogatások, gyermeknevelési pótlékok stb. kifizetésére).
A regionális fejlesztési és közigazgatási tárca költségvetése 1,76 milliárd lejjel nő, ebből az összegből fedezik többek között a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében felgyűlt számlák kifizetését. A pénzügyminisztérium büdzséjét 388,3 millió lejjel egészítik ki, az üzleti szféráért felelős tárca költségvetését pedig 299 millió lejjel, hogy biztosítani lehessen a kis- és középvállalkozások támogatását célzó projektek lebonyolítását.
Sürgősségi beavatkozás. Az egészségügyi minisztérium költségvetését közel hárommilliárd lejjel pótolják
Fotó: Gábos Albin
Ezzel szemben az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken. Ez az összeg többnyire a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek költségeinek megtakarításából ered.
A közlekedési minisztérium esetében a büdzsé csökkenése 1,08 milliárd lejre rúg, a mezőgazdasági minisztérium esetében közel 1,07 milliárd lejt, az európai alapok minisztériuma esetében 302,3 millió lejt, mindhárom esetben főként a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektekből származik a megtakarítás. A kormányfőtitkárság büdzséje 227,5 millió lejjel, a távközlési tárcáé pedig 110,9 millió lejjel csökken a költségvetés-kiigazítás nyomán.
A tervezet nyilvánosságra hozatalát követően Klaus Johannis államfő közölte, hétfőn tárgyalt a témában Ludovic Orban miniszterelnökkel és Florin Cîțu pénzügyminiszterrel, s úgy véli, kötelező a költségvetés-kiigazítás.
– értékelt az újraválasztott államfő. Hozzátette: vannak azonban olyan kiadások, amelyeket nem lehet elodázni, ilyennek nevezte a bérek és nyugdíjiak kifizetését, valamint a szerződések alapján elvégzett munkálatok ellenértékét. „Kiderült, hogy a nyugdíjakra egyszerűen nem volt elég pénz, így itt kiegészítésre volt szükség, mint ahogy olyan területeken is, amelyeken régóta nem történtek kifizetések, nem teljesítették a szerződési feltételeket. Ezek a dolgok elfogadhatatlanok egy normális társadalomban, egy felelős kormánnyal. Tehát a költségvetés-kiigazítás kötelező” – szögezte le Johannis.
Beszélt egyúttal arról is, hogy meglátása szerint
Az államfő szerint ugyanakkor még nem világos, hogy sikerül-e 3 százalékon tartani a jövő évben az államháztartási hiányt, ehhez még további egyeztetések szükségesek. A Ludovic Orban miniszterelnök által vezetett kormány azt a célt tűzte ki, hogy december 15-ig készíti elő a 2020-as költségvetést.
A nyugdíjakra egyszerűen nem volt elég pénz, így itt is kiegészítésre volt szükség
Fotó: Gecse Noémi
„Nincsenek jó döntések, amikor a költségvetés-hiány 3 százalék felett van” – értékelt kedden a tervezet nyilvánosságra hozatalát követően a Krónika megkeresésére Korodi Attila. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője leszögezte, az már korábban egyértelmű volt, hogy ezt az évet nem lehet 3 százalék alatti deficittel végigvinni, ami – mint hangsúlyozta – nagyon rossz, mert azt is jelenti, hogy Románia a jövő esztendőben nehezebben tud a költségvetési hiány támogatására hiteleket felvenni, drágábbak lehetnek a kölcsönök. „A kormány nehéz helyzetben van, nincs ahogy jó döntést hoznia” – vallja a székelyföldi politikus. Mint rámutatott, ha egészében negatív is lesz a költségvetés-kiigazítás, lényeges szempont, hogy a végleges változatban, hol lesznek a levágások, az átcsoportosítások.
„Azt tartjuk fontosnak, hogy az önkormányzati rendszer legyen fenntartható, ebbe beletartoznak a szociális támogatások, a fogyatékkal élők és gondozóik juttatása legyen biztosított. Az oktatás, az egészségügy működése legyen biztosított, a kórházfejlesztések ne torpanjanak meg. Ezeknek a területeknek meg kell kapniuk azokat a kereteket, hogy tisztességesen tudják zárni az évet” – fogalmazta meg Korodi Attila. Szerinte első olvasatra, a költségvetés kiigazításra vonatkozó jelzések ebbe az irányba pozitívak, de látni kell, hogy a végső számok ezt tükrözik-e. „Meg kell várnunk a végső döntést, hogy megfogalmazhassuk az álláspontunkat” – szögezte le az RMDSZ politikusa.
Három forgatókönyv minimálbér-emelésre
A minimálbér nettó 83 lejjel (bruttó 150 lejjel) nő jövőre – jelentette be kedden a Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője azt követően, hogy az Orban-kabinet illetékesei egyeztettek a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel. Dancă elmondása szerint ez az emelés objektív mutatókra épül, és úgy növeli a polgárok vásárlóerejét, hogy az nem lesz negatív hatással a román gazdaság versenyképességére és nem bontja meg a makrogazdasági egyensúlyt.
Florin Cîțu pénzügyminiszter vázolta a minimálbér emelésére vonatkozó három javasolt forgatókönyvet. Az első forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019 októberére számított inflációs rátával (3,4%), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7%) nő, ami összesen 7,2 százalékot tesz ki, azaz a minimálbér 2080 lejről 2230 lejre nő. A másik két forgatókönyvnek ugyanez az alapja, ám különböző korrekciós mechanizmusokat tartalmaz a gazdasági növekedés (makrogazdasági kockázatok), illetve a munkanélküliség (munkaerőpiaci egyensúlyhiány) függvényében. A tárcavezető szerint egyik forgatókönyvben sem lehet rosszabb eset annál, hogy nem nőnek a bérek. Kérdésre válaszolva Cîţu kifejtette: a kiemelt minimálbérek (egyetemi végzettség, építőipar) egyelőre maradnak, de hosszú távon azt tartanák kívánatosnak, hogy országos szinten egy minimálbér legyen.
Violeta Alexandru munkaügyi miniszter elmondása szerint a minimálbér-emelés terén most az alkalmazottak és a vállalkozók térfelén pattog a labda, keddig kell dönteniük arról, hogy milyen álláspontra helyezkednek.
Gyengíti a lejt a mélyülő deficit
Bár hétfőn, az államfőválasztásokat követően valamelyest magához tért a román deviza, és enyhén erősödött az egységes európai fizetőeszközhöz képest, kedden, a költségvetés-kiigazítással és a büdzsé végrehajtásával kapcsolatos adatok közzétételét követően, újra lejtmenetnek indult. A Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7765 lej/euró volt a hétfői 4,7722-es szint után. Tény ugyanakkor, hogy még nem érte utol a csütörtökön regisztrált 4,7808 lej/eurós történelmi csúcstól. Eközben az amerikai dollár keddi referencia-árfolyama 4,3356 lei lej volt, ami szintén enyhe növekedést jelent a hétfői 4,3325-ös szinthez mérten, pénteken pedig még 4,3160 lej/euró volt a hivatalos árfolyam. A font sterling viszont teret veszített a lejhez képest, az 5,5735 lej/font sterlinges árfolyam enyhe csökkenést jelent a hétfői 5,5805-ös szinthez viszonyítva. Mint ismeretes, a lej nagyjából három hónapja, pontosabbam szeptemberben indult lejtmenetnek, a trend pedig az elmúlt három hétben felgyorsult.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Aláírták pénteken a Prut folyó romániai és moldovai köztársaságbeli partját összekötő híd építésére vonatkozó szerződést – közölte a Facebookon Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Elindították pénteken 10 órakor a Zöldház program 2024-es kiírását; az északnyugati régió számára elkülönített, összesen 274,29 millió lejes támogatási keret alig két perc alatt kimerült – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében.
Az informatika az a terület, ahol az elmúlt évben a legnagyobb mértékben, átlagosan havi 10 ezer lejre emelkedtek a munkavállalók bérezési elvárásai – derül ki egy online munkaközvetítő platform csütörtökön közzétett elemzéséből.
Románia előrelépést tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás folyamatában, és a jelenlegi ütemet tartani fogja – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogasztó, a vásárló fizeti majd meg.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!