Költségvetés-kiigazítás: kevesebb marad oktatásra és sztrádaépítésre

Lefaragnak. Az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken •  Fotó: Beliczay László

Lefaragnak. Az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken

Fotó: Beliczay László

Többek között az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumoktól von el költségvetési erőforrásokat a 2019-es évi állami büdzsé második kiigazítása, amelyet várhatóan a napokban fogad el az Orban-kormány. A liberálisok azt mondják, a szociáldemokraták még a nyugdíjak biztosítására sem utaltak ki elegendő pénzt. A vártnál jóval nagyobb lehet a költségvetési hiány.

Krónika

2019. november 26., 19:222019. november 26., 19:22

2019. november 26., 19:342019. november 26., 19:34

A költségvetési deficit a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékára emelkedik az idei második költségvetés-kiigazítás nyomán; az intézkedés során többek között a munkaügyi, az egészségügyi, a regionális fejlesztési, a pénzügyi és az üzleti szféráért felelős minisztérium büdzséjét egészítik ki. A bukaresti pénzügyminisztérium által kedden közzétett sürgősségi kormányrendelet tervezete értelmében

többek között csökken a büdzséje az oktatási, a belügyi és a közlekedési minisztériumnak.

A jogszabálytervezet indoklása szerint a büdzsé összeállításánál olyan bevételekkel is számoltak, amelyek megvalósulása igen bizonytalan az idei költségvetési év folyamán, és ezek olyan költségvetési „csúszásokhoz” vezettek, amelyek miatt a 2019-es költségvetési hiány a GDP 4,3 százalékára nőtt a hivatalosan kitűzött 2,76 százalékos hiánycélhoz képest. A novemberben hivatalába lépett liberális kisebbségi kormány szerint a költségvetés-kiigazításra azért van szükség, mert egyes állami intézmények működtetésére nem volt elég pénz kiutalva. Mint Florin Cîțu pénzügyminiszter is kiemelte, a büdzsé rosszul volt felépítve,

olyan bevételekkel számolt az előző kormány, amelyek nem valósultak meg, ezért nem tartható 3 százalék alatt az államháztartási hiány.

Leszögezte egyúttal: a költségvetés-kiigazítás szerepe, „hogy kijavítsa a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánya által az elmúlt három esztendőben elkövetett ostobaságokat”.

A sürgősségi kormányrendeletet várhatóan a következő napokban fogadja el az Orban-kabinet.

 Van ahová, még kell pénz

A pénzügyi tárca közölte, az év végéig hátralévő rövid idő nem teszi lehetővé azon strukturális intézkedések alkalmazását, amelyek a költségvetési hiánycélt az eredetileg vállalt határokon belül tartanák. A tervezet szerint a munkaügyi minisztérium büdzséjét 3,98 milliárd lejjel egészítik ki, ebből több mint 1,97 milliárd lej irányul a társadalombiztosítási büdzsé kiegyensúlyozására (a nyugdíjak, családi pótlékok, a fogyatékkal élő személyeknek nyújtandó állami támogatások, gyermeknevelési pótlékok stb. kifizetésére).

Az egészségügyi minisztérium költségvetését közel 2,9 milliárd lejjel egészítik ki.

A regionális fejlesztési és közigazgatási tárca költségvetése 1,76 milliárd lejjel nő, ebből az összegből fedezik többek között a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében felgyűlt számlák kifizetését. A pénzügyminisztérium büdzséjét 388,3 millió lejjel egészítik ki, az üzleti szféráért felelős tárca költségvetését pedig 299 millió lejjel, hogy biztosítani lehessen a kis- és középvállalkozások támogatását célzó projektek lebonyolítását.

Sürgősségi beavatkozás. Az egészségügyi minisztérium költségvetését közel hárommilliárd lejjel pótolják •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Sürgősségi beavatkozás. Az egészségügyi minisztérium költségvetését közel hárommilliárd lejjel pótolják

Fotó: Gábos Albin

 Van, ahonnan elvonnak

Ezzel szemben az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken. Ez az összeg többnyire a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek költségeinek megtakarításából ered.

A belügyminisztérium költségvetése közel 1,19 milliárd lejjel csökken, itt is a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektekből származik a megtakarítás.

A közlekedési minisztérium esetében a büdzsé csökkenése 1,08 milliárd lejre rúg, a mezőgazdasági minisztérium esetében közel 1,07 milliárd lejt, az európai alapok minisztériuma esetében 302,3 millió lejt, mindhárom esetben főként a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektekből származik a megtakarítás. A kormányfőtitkárság büdzséje 227,5 millió lejjel, a távközlési tárcáé pedig 110,9 millió lejjel csökken a költségvetés-kiigazítás nyomán.

 Johannis: nem volt pénz nyugdíjakra

A tervezet nyilvánosságra hozatalát követően Klaus Johannis államfő közölte, hétfőn tárgyalt a témában Ludovic Orban miniszterelnökkel és Florin Cîțu pénzügyminiszterrel, s úgy véli, kötelező a költségvetés-kiigazítás.

Idézet
Az adatok világosak, a számok ridegek, a következtetések valamivel összetettebbek, és sajnos meg kell állapítanunk, hogy a jelenlegi helyzetben a deficit egyértelműen meg fogja haladni a 4 százalékot”

– értékelt az újraválasztott államfő. Hozzátette: vannak azonban olyan kiadások, amelyeket nem lehet elodázni, ilyennek nevezte a bérek és nyugdíjiak kifizetését, valamint a szerződések alapján elvégzett munkálatok ellenértékét. „Kiderült, hogy a nyugdíjakra egyszerűen nem volt elég pénz, így itt kiegészítésre volt szükség, mint ahogy olyan területeken is, amelyeken régóta nem történtek kifizetések, nem teljesítették a szerződési feltételeket. Ezek a dolgok elfogadhatatlanok egy normális társadalomban, egy felelős kormánnyal. Tehát a költségvetés-kiigazítás kötelező” – szögezte le Johannis.

Beszélt egyúttal arról is, hogy meglátása szerint

a minimálbér emelése nem csupán a szakszervezetek kérése, hanem valóban szükség van rá.

Az államfő szerint ugyanakkor még nem világos, hogy sikerül-e 3 százalékon tartani a jövő évben az államháztartási hiányt, ehhez még további egyeztetések szükségesek. A Ludovic Orban miniszterelnök által vezetett kormány azt a célt tűzte ki, hogy december 15-ig készíti elő a 2020-as költségvetést.

A nyugdíjakra egyszerűen nem volt elég pénz, így itt is kiegészítésre volt szükség •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

A nyugdíjakra egyszerűen nem volt elég pénz, így itt is kiegészítésre volt szükség

Fotó: Gecse Noémi

 Korodi: nincs jó döntés

„Nincsenek jó döntések, amikor a költségvetés-hiány 3 százalék felett van” – értékelt kedden a tervezet nyilvánosságra hozatalát követően a Krónika megkeresésére Korodi Attila. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője leszögezte, az már korábban egyértelmű volt, hogy ezt az évet nem lehet 3 százalék alatti deficittel végigvinni, ami – mint hangsúlyozta – nagyon rossz, mert azt is jelenti, hogy Románia a jövő esztendőben nehezebben tud a költségvetési hiány támogatására hiteleket felvenni, drágábbak lehetnek a kölcsönök. „A kormány nehéz helyzetben van, nincs ahogy jó döntést hoznia” – vallja a székelyföldi politikus. Mint rámutatott, ha egészében negatív is lesz a költségvetés-kiigazítás, lényeges szempont, hogy a végleges változatban, hol lesznek a levágások, az átcsoportosítások.

Az RMDSZ prioritásai az önkormányzati, az oktatási és az egészségügyi rendszer. 

„Azt tartjuk fontosnak, hogy az önkormányzati rendszer legyen fenntartható, ebbe beletartoznak a szociális támogatások, a fogyatékkal élők és gondozóik juttatása legyen biztosított. Az oktatás, az egészségügy működése legyen biztosított, a kórházfejlesztések ne torpanjanak meg. Ezeknek a területeknek meg kell kapniuk azokat a kereteket, hogy tisztességesen tudják zárni az évet” – fogalmazta meg Korodi Attila. Szerinte első olvasatra, a költségvetés kiigazításra vonatkozó jelzések ebbe az irányba pozitívak, de látni kell, hogy a végső számok ezt tükrözik-e. „Meg kell várnunk a végső döntést, hogy megfogalmazhassuk az álláspontunkat” – szögezte le az RMDSZ politikusa.

Három forgatókönyv minimálbér-emelésre

A minimálbér nettó 83 lejjel (bruttó 150 lejjel) nő jövőre – jelentette be kedden a Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője azt követően, hogy az Orban-kabinet illetékesei egyeztettek a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel. Dancă elmondása szerint ez az emelés objektív mutatókra épül, és úgy növeli a polgárok vásárlóerejét, hogy az nem lesz negatív hatással a román gazdaság versenyképességére és nem bontja meg a makrogazdasági egyensúlyt.
Florin Cîțu pénzügyminiszter vázolta a minimálbér emelésére vonatkozó három javasolt forgatókönyvet. Az első forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019 októberére számított inflációs rátával (3,4%), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7%) nő, ami összesen 7,2 százalékot tesz ki, azaz a minimálbér 2080 lejről 2230 lejre nő. A másik két forgatókönyvnek ugyanez az alapja, ám különböző korrekciós mechanizmusokat tartalmaz a gazdasági növekedés (makrogazdasági kockázatok), illetve a munkanélküliség (munkaerőpiaci egyensúlyhiány) függvényében. A tárcavezető szerint egyik forgatókönyvben sem lehet rosszabb eset annál, hogy nem nőnek a bérek. Kérdésre válaszolva Cîţu kifejtette: a kiemelt minimálbérek (egyetemi végzettség, építőipar) egyelőre maradnak, de hosszú távon azt tartanák kívánatosnak, hogy országos szinten egy minimálbér legyen.
Violeta Alexandru munkaügyi miniszter elmondása szerint a minimálbér-emelés terén most az alkalmazottak és a vállalkozók térfelén pattog a labda, keddig kell dönteniük arról, hogy milyen álláspontra helyezkednek.

 Gyengíti a lejt a mélyülő deficit

Bár hétfőn, az államfőválasztásokat követően valamelyest magához tért a román deviza, és enyhén erősödött az egységes európai fizetőeszközhöz képest, kedden, a költségvetés-kiigazítással és a büdzsé végrehajtásával kapcsolatos adatok közzétételét követően, újra lejtmenetnek indult. A Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referencia-árfolyam 4,7765 lej/euró volt a hétfői 4,7722-es szint után. Tény ugyanakkor, hogy még nem érte utol a csütörtökön regisztrált 4,7808 lej/eurós történelmi csúcstól. Eközben az amerikai dollár keddi referencia-árfolyama 4,3356 lei lej volt, ami szintén enyhe növekedést jelent a hétfői 4,3325-ös szinthez mérten, pénteken pedig még 4,3160 lej/euró volt a hivatalos árfolyam. A font sterling viszont teret veszített a lejhez képest, az 5,5735 lej/font sterlinges árfolyam enyhe csökkenést jelent a hétfői 5,5805-ös szinthez viszonyítva. Mint ismeretes, a lej nagyjából három hónapja, pontosabbam szeptemberben indult lejtmenetnek, a trend pedig az elmúlt három hétben felgyorsult.

 

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését
2025. július 08., kedd

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést

Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést
2025. július 08., kedd

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok

A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok
2025. július 08., kedd

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában

A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában
2025. július 08., kedd

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.

Lépéskényszerben a kormány: nincsenek EU-pénzek, ha nem sikerül teljesíteni a mérföldköveket
2025. július 08., kedd

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan az áfaemelésről: az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, ezt meg kell lépni
2025. július 08., kedd

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét

Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.

A siralmas gazdasági helyzet ellenére kétszeresére emelték a román állami légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét
2025. július 07., hétfő

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?

A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.

Állami roncshoz irányítanák a lakosságnak szánt milliárdokat?