Európai uniós viszonylatban ez az arány 3,76 százalékos. A Romániában mért 5,83 százalékon kívül Bulgáriában (5,22 százalék), Lettországban (5,29 százalék), valamint Litvániában (5,5 százalék) haladja meg az 5 százalékot a különbség. Csehországban és Szlovákiában közben az arány 2,83 százalék, Szlovéniában 2,96 százalék, Finnországban 3 százalék.

A szervezet infografikája szerint a legnagyobb jövedelemmel rendelkező román állampolgárok (azaz a felső tíz százalék) átlagosan több mint 6928 eurót keresnek éves szinten, a legkevesebbet kereső tíz százaléknál pedig a bevételek éves szinten alig 1189 eurót tesznek ki.

„2010. és 2015. között mélyült a különbség. Egy rövid felzárkózást (2016–2017.) követően 2018-ban újra nőtt a legnagyobb és a legkisebb bevételek közötti arány. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb fizetések gyorsabb ütemben nőttek, mint az alacsonyak” – idézi az elemzést az Agerpres.

Egyetlen eszköz
a minimálbér-emelés?

Az országos kollektív munkaszerződés és ezen belül az ágazati munkaszerződések segíthettek volna, hogy ne legyen mély szakadék a legalacsonyabb és a legmagasabb bérek között – értékelte a helyzetet a Krónika megkeresésére Bong Vilmos. Az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: a munkatörvénykönyv 2011-től hatályban levő módosításai alapjában változtatták meg a helyzetet, eltörölték ugyanis az országos kollektív munkaszerződést,  és ennek következményeként az ágazati szerződések is megszűntek – jelenleg egyetlen egy sincs érvényben. Ilyen körülmények között a szakszervezeti vezető szerint egyetlen eszköz maradt, amivel fel lehet zárkóztatni valamilyen szintre az alacsony béreket: ha a kormány folyamatosan emeli a kötelező országos minimálbért, de ezzel sem lehet megteremteni a jövedelemegyensúlyt.

A munkáltatóknak
kellene lépniük

Bong Vilmos szerint tulajdonképpen a munkáltatók térfelén pattog a labda,

„Ez nem tréfa, ez a jövő. Amennyiben a dolgok ugyanebben az irányban haladnak, mint jelen pillanatban, ha a munkáltatók nem értik meg, hogy a munka világát Romániában valójában ők alakítják, akkor nagy bajok lesznek. Már vannak gondok, de a valódi drámák ezután alakulnak ki, ha a vállalatok kénytelenek lesznek bezárni, mert nem lesz, aki dolgozzék” – kongatta meg a vészharangot Bong Vilmos.

A szakszervezeti vezető egyúttal hangsúlyozta, tanulmányok, felmérések készültek arra vonatkozóan, hogy a bérolló egyre jobban szétnyílik, a helyzet egyre romlik. Meglátása szerint az országos kollektív munkaszerződés, az ágazati szerződések tették volna lehetővé, hogy a béreket hosszú idő alatt, fokozatosan, a munkáltatók által is „kibírható” módon emeljék elfogadható szintre.  „Más mesterséges felzárkóztató programok nem működnek, a gazdasági folyamatokba nem lehet belenyúlni, mert azzal csak mélyül a szakadék” – szögezte le Bong Vilmos. Hozzátette, a szakszervezetek folyamatosan próbálkoznak a kiegyenlítéssel, ám az eszközeik egyre fogyatkoznak, éppen a kollektív szerződések hiánya miatt nem tudnak eredményesen tárgyalni.  

Nincs recept a bérolló
összezárására

„Nincs recept a szakadék csökkentésére, hiszen a különböző intézkedések esetleg csak a statisztikákban szüntetik meg a legalacsonyabb és a legmagasabb bérek közötti szakadékot” – ez körvonalazódik Szabó Árpád közgazdász, a menedzsment tudományok doktora, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója nyilatkozatából. Mint lapunk kérdésére kifejtette, a progresszív adózás lehetne az egyik megoldás, mert akkor nem érné meg egy adott határ felett keresni, de ez esetben is megtörténhet, hogy feketén csatornáznák be a jövedelmeket.

„Tulajdonképpen a sokat vállaló, több munkahelyen teljesítő alkalmazottak – vagyis saját magam – ellen beszélek, de sok országban bevált a progresszív adózás, tehát hogy minél nagyobb a fizetés, a jövedelem, annál nagyobb az adó” – részletezte a szakember. Rámutatott, Svédországban a 90 százalékot meghaladó adókulcs is létezik, miközben Romániában 16 százalékról 10 százalékra csökkentették az egységes adókulcsot. „Az egységes adókulcs mellett érvelők azt mondják, az emberek bátrabban mernek ilyen adókörnyezetben vállalkozni, sok pénzt keresni, nagy dolgokba belevágni, és ennek következményeként fellendül a gazdaság” – mutatott rá Szabó Árpád. Meglátása szerint azonban ez Romániában nem következett be, hiszen

A közgazdász szerint a progresszív adózással vissza lehet ugyan fogni a túl magas béreket, de fennáll az adócsalás kockázata, hiszen más nevére jegyeztethetnék be a jövedelmek egy részét, nem látszana a sok pénz, bár a statisztikákban eltűnne az óriási különbség. 

Szabó szerint az is vezetett a jelenlegi helyzet kialakulásához, hogy megemelték a minimálbért, az utóbbi egy-másfél évben az állami alkalmazottak fizetése is olyan szintre emelkedett, amit a magánszektor már nem tudott követni, így a magánszférában dolgozók többségét minimálbérrel jelentették be. „Soha nem lehet tudni, hogy az alkalmazott valóban minimálbért kap, vagy még valamit pluszban feketén zsebre tehet, vagy ellenkező esetben, éppen kevesebbet visz haza” – hívta fel a figyelmüket Szabó Árpád. Mint részletezte: előfordul, hogy a vendéglátásban vállalkozók bejelentik minimálbéren a pincért, közben roppant alacsony fizetést adnak, így a borravalóból kell megkeresnie a jövedelmét. „Ha az ország nagy része, a magánszférában dolgozók többsége hivatalosan minimálbért keres, akkor nem csoda, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetések között hatszoros a különbség” – összegzett az egyetemi oktató.

Munkahelyet váltanának, fizetésemelést szeretnének

A romániai alkalmazottak több mint fele tervez fizetésemelést kérni vagy új munkahelyet keresni az idei év végéig, elégedetlenségük fő oka, hogy nem elég, amennyit keresnek – derül ki a BestJobs online állásközvetítő felméréséből. Mint a kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül,

A megkérdezettek negyede mondta azt, hogy nem tervezi elhagyni jelenlegi munkahelyét, ám ha jobb ajánlatot kap, biztosan elfogadja azt. Alig 4 százalék szögezte le határozottan, hogy esze ágában sincs munkahelyet váltani, mivel elégedett a jelenlegivel.
Ha nem is sikerült másik állást találniuk, a válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy egy legalább 20 százalékos fizetésemelést készül kérni. 17 százalék még nem tökélte el, hogy megteszi ezt a lépést, és csak 28 százaléknak nem áll szándékában több pénzt kérni a munkáltatójától.
Továbbra is magas ugyanakkor az érdeklődés a külföldi állások iránt, miután tőlünk nyugatabbra még mindig lényegesen magasabbak a fizetések. Tízből két megkérdezett mondta azt, hogy az év végéig külföldi munkahelyre szeretne váltani, 22,3 százalék pedig nem zárja ki ezt a variánst.

Az alkalmazottak 44 százaléka különben azonnali hatállyal felmondana, ha máshol 500 és 1000 euró közötti fizetést ajánlanának fel neki. Tízből három munkavállaló 1000 és 2000 euró közötti ajánlatért állna fel jelenlegi székéből, 12 százalék pedig csak 2000 euró feletti összegért állna tovább. Alig 14 százalékot tesz ki eközben azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik simán csak pénzért nem váltanának munkahelyet. Hogy mi tartja vissza azokat, akik maradni akarnak jelenlegi munkahelyükön? Az alkalmazottak 25 százaléka ragaszkodik a csapathoz, amelynek részese. 16,8 százalék eközben azért maradna, mert a munkahelye közel van az otthonához. 12,7 százalék pedig azt mondta, azért marad, mert a szakmájában kevés az álláslehetőség.