Nehéz bekerülni. A kistermelőket kellene helyzetbe hozni, ha azt szeretnénk, hogy egészséges élelmiszert fogyasszunk
Fotó: Pál Árpád
Miközben a vásárlók nap mint nap azt tapasztalják, hogy az áruházak polcain egyre több az importáru, a legnagyobb áruházláncok képviselői állítják: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai termékek beszerzésére. A zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalkozók úgy látják, a gazdáknak csak kis része tudja termékeit piacra juttatni.
2019. március 26., 08:412019. március 26., 08:41
Egyre nagyobb vita övezi a romániai üzletláncok élelmiszer-forgalmazását, amelyből a kisgazdák többsége kimarad. Amint arról múlt heti Agrárvilág rovatunkban írtunk, a román kormány állami finanszírozású zöldség- és gyümölcsforgalmazó hálózatot indítana. Szakemberek azonban úgy vélik, ez az állami projekt piacgazdasági körülmények között megvalósíthatatlan, helyette inkább a nyugati típusú szövetkezeti hálózat kiépítését ajánlják, amely hozzásegítené a kisgazdákat, hogy terményeik felkerüljenek az élelmiszerboltok polcaira. A téma kapcsán megkérdeztük a hazai élelmiszer-forgalmazó üzletláncok két legnagyobb szereplőjét, a Kaufland és a Lidl vezetőségét, hogy élelmiszer-kínálatukban milyen mértékben kap helyet a belföldi piacról beszerzett áru, de megosztotta velünk tapasztalatait egy kolozsvári zöldségforgalmazó agrárvállalkozó is.
Kaufland: ötven százalék a hazai termék
Komoróczy Zsolt, a Kaufland új üzleteinek megnyitásáért felelős országos igazgató a Krónika érdeklődésére elmondta, üzletpolitikájuk elsősorban a helyi termék beszerzésére és forgalmazására összpontosít.
A német hipermarketlánc adatai szerint üzleteikben a hazai áru 50 százalékos részesedése az egyik legjobb arány a romániai nagyáruházak között. „A zöldség- és gyümölcskereskedelemben évszaktól függ, hogy kitől tudjuk beszerezni az árut. Nyáron a szükségleteink nyolcvan százalékát romániai termelőktől vásároljuk fel. A pékáru 96, a tojás 90, a méz és méztermékek 60, a tejtermékek 50 és a disznóhús 60 százaléka származik a hazai piacról” – összegezte üzletpolitikájukat Komoróczy Zsolt.
A Kaufland Romániában mintegy száz termelővel és mezőgazdasági szövetkezettel működik együtt.
A gazdák közötti bizalom sikerét és gazdasági eredményességét bizonyítja, hogy a mezőgazdasági terményeket forgalmazó szövetkezet 2016-os összforgalma 12 millió euró, 2017-ben pedig 24 millió euró volt. A Kaufland igazgatója szerint azok a termelők, akik be tudják tartani a cég szállítási, csomagolási és élelmiszer-minőségi feltételeit, beszállítókká válhatnak.
Komoróczy közölte, az üzletlánc csúcsvezetősége elkötelezett a hazai termékek forgalmazása mellett, amit különböző tervekkel támogat. Ezek közül a legsikeresebb a Román polc elnevezésű projektjük, amely az országban jelenleg üzemelő 121 Kaufland-üzletben 25 féle, sertéshúsból készült hazai terméket kínál. A program keretében az összes hústermék mintegy ötven százalékát kis- és közepes termelőktől felvásárolt disznóból állítják elő.
Ezek között van alapélelmiszer – búza- és kukoricaliszt, búzadara –, töltött pékárú, különböző hús- és tejtermékek, illetve természetes zöldség- és gyümölcslevek” – magyarázta a Kaufland igazgatója, hozzátéve, üzletláncuk vezetősége nyitott a hazai termékek hangsúlyosabb forgalmazásáról szóló egyeztetésekre és kész szakmai vitákban is részt venni.
Megkeresésünkre a Lidl áruházlánc sajtóosztálya írásban elküldött válaszában ugyancsak fontosnak nevezte a hazai termelőktől származó élelmiszerek forgalmazását. „Egyértelmű, hogy a vásárlóközönség elsősorban a romániai származású gyümölcsöket és zöldségeket keresi” – írják. Az ugyancsak Németországban alapított, európai hálózattal rendelkező kereskedelmi üzletlánc sajátos együttműködés kialakításán dolgozik a gazdákkal. Romániai agrártudományi egyetemekkel és mezőgazdasági kísérleti állomásokkal karöltve 2016-ban indította el a „Romániában termesztett román termék” elnevezésű programját. Ennek keretében
A Lidl szerint mintegy 110 hazai mezőgazdasági beszállítójuk van, és évszaktól függ, hogy mikor mit tudnak megfelelő mennyiségben felvásárolni a belföldi piacról. A késő tavaszi, nyári, őszi időszakban gyümölcsfelhozataluk 65 százaléka származik hazai termelésből, a többi 35 százalék zömében déli gyümölcs, illetve biotermék. Azonban a biotermékeket illetően is több termelővel szeretnének együttműködni. A Lidl üzletei például sokkal többet tudnának felvásárolni a koktélméretű cherry paradicsomból, tavaszi és nyári retekből vagy paprikából, míg a görögdinnye-kínálat a szükségesnél sokkal nagyobb. Ebből üzletláncuk nagy mennyiséget exportál bolgár és cseh üzleteibe.
Az áruházlánc sajtóosztálya szerint megkülönböztetett figyelmet fordítanak az áruk minőségére és beltartalmára, ezért
„Ez a minősítés fölötte áll az európai uniós szabványnak, és kiterjed az élelmiszer-ellenőrzés minden területére, a Lidl üzletlánc ezt tartja üzletei számára kötelező standardnak” – fogalmaz a német áruházlánc sajtóosztálya. Amennyiben a termelők megszerzik a minősítést, a cég a szükségesnél kisebb árumennyiséget is átvesz a gazdáktól, amit más beszállítók terményeivel pótol ki. A 240 romániai üzletet működtető német áruházlánc nyitott a termelőkkel folytatott együttműködésre. Amennyiben kisebb farmokkal kötnek szerződést, a cég más beszállítók átirányításával segít az áru időben és megfelelő minőségben történő elszállításában. „A helyi áruk forgalmazásának felfuttatására dolgoztuk ki a Mi élelmiszerkamránk és a Lidl-piac projekteket, amelyek zömében hazai termékek felvásárlását és forgalmazását támogatják” – közölte a Krónika érdeklődésére az áruházlánc.
Árnyaltabb képet nyújtanak a helyzetről a termelők. Pálfi Andor aranyosszéki zöldség- és gyümölcskereskedőnek a kolozsvári Monostor negyedben működő boltja a rendszerváltás előtti időszakra emlékeztet, sokszor akkora sorok kígyóznak a pult előtt. A kilencvenes években beindított vállalkozása hírnevet hozott számára, így a zömében kisgazdáktól származó, jó minőségű termékeit mindig keresik. A bágyoni agrárvállalkozó legtöbb terméke kistermelőktől vagy kisebb farmokról származik, mert a nagy farmok felhozatalát rossz minőségűnek tartja. Hiába mutatós a zöldség és a gyümölcs, ha annyi vegyszert tartalmaz, hogy egyszerűen nem volna szabad forgalmazni, de mégis bekerülnek a kereskedelmi hálózatba” – magyarázza a nagyüzemi termelés hátulütőit Pálfi Andor. Az aranyosszéki agrárvállalkozó szerint
Ennek egyetlen módja a piacok visszaállítása, illetve azok „kitakarítása” a viszonteladóktól. „Ma a gazdák legnagyobb gondja az, hogy nem tudják eladni a termékeiket, mert a polgármesteri hivatalok által fenntartott piacokat maffiaszerű viszonteladói hálózat uralja, ahova a gazda nem tud beférkőzni. Ennek megtisztítása nem könnyű, de nem is lehetetlen vállalkozás” – véli Pálfi. Azt is elmondta: amíg erre megnyugtató megoldás születik, minden nagyvárosban lehetővé kéne tenni, hogy a gazdák hozzájussanak egy-egy rögtönzött piachoz – nagyvárosonként két-három ilyen piacot kellene beindítani –, amelyet rendőrségi vagy csendőrségi felügyelet mellett csak őstermelők használhatnának.
Pálfi szerint a gazda a maga számára is megtermeli az élelmiszert, így vigyáz arra, hogy az jó minőségű legyen. Az aranyosszéki vállalkozó szerint ma a romániai gazdák túlnyomó többsége kimarad mindenféle élelmiszer-forgalmazási lehetőségből. „Ha ezt az állam, illetve a helyi önkormányzatok nem rendezik, akkor hamarosan gazdaréteg nélkül marad az ország” – nyilatkozta lapunknak Pálfi Andor.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!