Nehéz bekerülni. A kistermelőket kellene helyzetbe hozni, ha azt szeretnénk, hogy egészséges élelmiszert fogyasszunk
Fotó: Pál Árpád
Miközben a vásárlók nap mint nap azt tapasztalják, hogy az áruházak polcain egyre több az importáru, a legnagyobb áruházláncok képviselői állítják: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai termékek beszerzésére. A zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalkozók úgy látják, a gazdáknak csak kis része tudja termékeit piacra juttatni.
2019. március 26., 08:412019. március 26., 08:41
Egyre nagyobb vita övezi a romániai üzletláncok élelmiszer-forgalmazását, amelyből a kisgazdák többsége kimarad. Amint arról múlt heti Agrárvilág rovatunkban írtunk, a román kormány állami finanszírozású zöldség- és gyümölcsforgalmazó hálózatot indítana. Szakemberek azonban úgy vélik, ez az állami projekt piacgazdasági körülmények között megvalósíthatatlan, helyette inkább a nyugati típusú szövetkezeti hálózat kiépítését ajánlják, amely hozzásegítené a kisgazdákat, hogy terményeik felkerüljenek az élelmiszerboltok polcaira. A téma kapcsán megkérdeztük a hazai élelmiszer-forgalmazó üzletláncok két legnagyobb szereplőjét, a Kaufland és a Lidl vezetőségét, hogy élelmiszer-kínálatukban milyen mértékben kap helyet a belföldi piacról beszerzett áru, de megosztotta velünk tapasztalatait egy kolozsvári zöldségforgalmazó agrárvállalkozó is.
Kaufland: ötven százalék a hazai termék
Komoróczy Zsolt, a Kaufland új üzleteinek megnyitásáért felelős országos igazgató a Krónika érdeklődésére elmondta, üzletpolitikájuk elsősorban a helyi termék beszerzésére és forgalmazására összpontosít.
A német hipermarketlánc adatai szerint üzleteikben a hazai áru 50 százalékos részesedése az egyik legjobb arány a romániai nagyáruházak között. „A zöldség- és gyümölcskereskedelemben évszaktól függ, hogy kitől tudjuk beszerezni az árut. Nyáron a szükségleteink nyolcvan százalékát romániai termelőktől vásároljuk fel. A pékáru 96, a tojás 90, a méz és méztermékek 60, a tejtermékek 50 és a disznóhús 60 százaléka származik a hazai piacról” – összegezte üzletpolitikájukat Komoróczy Zsolt.
A Kaufland Romániában mintegy száz termelővel és mezőgazdasági szövetkezettel működik együtt.
A gazdák közötti bizalom sikerét és gazdasági eredményességét bizonyítja, hogy a mezőgazdasági terményeket forgalmazó szövetkezet 2016-os összforgalma 12 millió euró, 2017-ben pedig 24 millió euró volt. A Kaufland igazgatója szerint azok a termelők, akik be tudják tartani a cég szállítási, csomagolási és élelmiszer-minőségi feltételeit, beszállítókká válhatnak.
Komoróczy közölte, az üzletlánc csúcsvezetősége elkötelezett a hazai termékek forgalmazása mellett, amit különböző tervekkel támogat. Ezek közül a legsikeresebb a Román polc elnevezésű projektjük, amely az országban jelenleg üzemelő 121 Kaufland-üzletben 25 féle, sertéshúsból készült hazai terméket kínál. A program keretében az összes hústermék mintegy ötven százalékát kis- és közepes termelőktől felvásárolt disznóból állítják elő.
Ezek között van alapélelmiszer – búza- és kukoricaliszt, búzadara –, töltött pékárú, különböző hús- és tejtermékek, illetve természetes zöldség- és gyümölcslevek” – magyarázta a Kaufland igazgatója, hozzátéve, üzletláncuk vezetősége nyitott a hazai termékek hangsúlyosabb forgalmazásáról szóló egyeztetésekre és kész szakmai vitákban is részt venni.
Megkeresésünkre a Lidl áruházlánc sajtóosztálya írásban elküldött válaszában ugyancsak fontosnak nevezte a hazai termelőktől származó élelmiszerek forgalmazását. „Egyértelmű, hogy a vásárlóközönség elsősorban a romániai származású gyümölcsöket és zöldségeket keresi” – írják. Az ugyancsak Németországban alapított, európai hálózattal rendelkező kereskedelmi üzletlánc sajátos együttműködés kialakításán dolgozik a gazdákkal. Romániai agrártudományi egyetemekkel és mezőgazdasági kísérleti állomásokkal karöltve 2016-ban indította el a „Romániában termesztett román termék” elnevezésű programját. Ennek keretében
A Lidl szerint mintegy 110 hazai mezőgazdasági beszállítójuk van, és évszaktól függ, hogy mikor mit tudnak megfelelő mennyiségben felvásárolni a belföldi piacról. A késő tavaszi, nyári, őszi időszakban gyümölcsfelhozataluk 65 százaléka származik hazai termelésből, a többi 35 százalék zömében déli gyümölcs, illetve biotermék. Azonban a biotermékeket illetően is több termelővel szeretnének együttműködni. A Lidl üzletei például sokkal többet tudnának felvásárolni a koktélméretű cherry paradicsomból, tavaszi és nyári retekből vagy paprikából, míg a görögdinnye-kínálat a szükségesnél sokkal nagyobb. Ebből üzletláncuk nagy mennyiséget exportál bolgár és cseh üzleteibe.
Az áruházlánc sajtóosztálya szerint megkülönböztetett figyelmet fordítanak az áruk minőségére és beltartalmára, ezért
„Ez a minősítés fölötte áll az európai uniós szabványnak, és kiterjed az élelmiszer-ellenőrzés minden területére, a Lidl üzletlánc ezt tartja üzletei számára kötelező standardnak” – fogalmaz a német áruházlánc sajtóosztálya. Amennyiben a termelők megszerzik a minősítést, a cég a szükségesnél kisebb árumennyiséget is átvesz a gazdáktól, amit más beszállítók terményeivel pótol ki. A 240 romániai üzletet működtető német áruházlánc nyitott a termelőkkel folytatott együttműködésre. Amennyiben kisebb farmokkal kötnek szerződést, a cég más beszállítók átirányításával segít az áru időben és megfelelő minőségben történő elszállításában. „A helyi áruk forgalmazásának felfuttatására dolgoztuk ki a Mi élelmiszerkamránk és a Lidl-piac projekteket, amelyek zömében hazai termékek felvásárlását és forgalmazását támogatják” – közölte a Krónika érdeklődésére az áruházlánc.
Árnyaltabb képet nyújtanak a helyzetről a termelők. Pálfi Andor aranyosszéki zöldség- és gyümölcskereskedőnek a kolozsvári Monostor negyedben működő boltja a rendszerváltás előtti időszakra emlékeztet, sokszor akkora sorok kígyóznak a pult előtt. A kilencvenes években beindított vállalkozása hírnevet hozott számára, így a zömében kisgazdáktól származó, jó minőségű termékeit mindig keresik. A bágyoni agrárvállalkozó legtöbb terméke kistermelőktől vagy kisebb farmokról származik, mert a nagy farmok felhozatalát rossz minőségűnek tartja. Hiába mutatós a zöldség és a gyümölcs, ha annyi vegyszert tartalmaz, hogy egyszerűen nem volna szabad forgalmazni, de mégis bekerülnek a kereskedelmi hálózatba” – magyarázza a nagyüzemi termelés hátulütőit Pálfi Andor. Az aranyosszéki agrárvállalkozó szerint
Ennek egyetlen módja a piacok visszaállítása, illetve azok „kitakarítása” a viszonteladóktól. „Ma a gazdák legnagyobb gondja az, hogy nem tudják eladni a termékeiket, mert a polgármesteri hivatalok által fenntartott piacokat maffiaszerű viszonteladói hálózat uralja, ahova a gazda nem tud beférkőzni. Ennek megtisztítása nem könnyű, de nem is lehetetlen vállalkozás” – véli Pálfi. Azt is elmondta: amíg erre megnyugtató megoldás születik, minden nagyvárosban lehetővé kéne tenni, hogy a gazdák hozzájussanak egy-egy rögtönzött piachoz – nagyvárosonként két-három ilyen piacot kellene beindítani –, amelyet rendőrségi vagy csendőrségi felügyelet mellett csak őstermelők használhatnának.
Pálfi szerint a gazda a maga számára is megtermeli az élelmiszert, így vigyáz arra, hogy az jó minőségű legyen. Az aranyosszéki vállalkozó szerint ma a romániai gazdák túlnyomó többsége kimarad mindenféle élelmiszer-forgalmazási lehetőségből. „Ha ezt az állam, illetve a helyi önkormányzatok nem rendezik, akkor hamarosan gazdaréteg nélkül marad az ország” – nyilatkozta lapunknak Pálfi Andor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!