„A közbeszerzések terén alkalmazott elektronikus számlázással Románia felzárkózik az európai standardokhoz” – húzta alá a miniszterelnök.

Gyorsabban felléphet az adócsalás ellen a hatóság

Debreczeni László adószakértő a Krónika megkeresésére szintén a közpénzek hatékony elköltését és az adócsalás visszaszorítását említette a program erősségeként.

– mondta a szakértő.

Mint magyarázta, jelenleg úgy működik, hogy ha egy cég kiállít egy másiknak számlát, azt a következő hónap 25-éig mind a két vállalkozás köteles jelenteni a 394-es számú nyilatkozat kitöltésével, tehát az eladónak jeleznie kell, hogy kiállította a számlát, az ügyfélnek pedig azt, hogy vásárolt. Viszont ennek a rendszernek Debreczeni szerint az a hátránya, hogy az információ túl nagy késéssel jut el az adóhivatalba. Ha például a hónap első napján állítják ki a számlát, arról csak a következő hónap 25-én jelentenek, tehát ez esetben 55 napos késéssel.

– szögezte le Debreczeni László.

Egyúttal arra is ráirányította a figyelmünket, hogy például Magyarországon évek óta hatékonyan működik a rendszer, és eredményesen fékezi az adócsalást. „Ott két cég közötti számlázás esetén egy adott érték felett még aznap jelenteni kell az adóhivatal rendszerébe a tranzakciót. Tehát a magyarországi adóhivatal munkatársai azonnal látják, ha a vásárló jelenti, hogy kapott egy nagyobb értékű számlát, ha pedig az eladó ezt nem teszi meg, tehát az információ nem jut el tőle a hatósághoz, felmerül az adócsalás gyanúja. Közben a romániai adóhivatal többhetes késéssel kapja meg ugyanazt az információt” – húzta alá az adószakértő.

Nem tűnik el a kézzel írott számla, bár jó lenne

Az elektronikus számlázás rendszere általában úgy működik, hogy a pénzügyminisztérium platformja megengedni a  vállalkozók könyvelési, számlázási programjainak az úgynevezett hidak létesítését, tehát a programot összekötik a platformmal, és amikor kiállítanak egy számlát, az adatok automatikusan átkerülnek a hatóság adatbázisába. „Ez nem jelenti azt, hogy amint a rendszer működésbe lép, már nem lehet kézzel írott számlát kiállítani, mert a platform lehetővé teszi, hogy manuálisan bevezessék az adatokat” – részletezte Debreczeni László. Mint mondta,

„Még az sem előnyös, ha kinyomtatják, lepecsételik, és úgy adják át az ügyfélnek. A pecsét, az aláírás már nem kötelező, ha a számlát elmentik egy adatbázisba, bármikor ki lehet nyomtatni, ha kéri az adóellenőr az eredetit. Viszont ha már aláírták, lepecsételték, az utólag kinyomtatott példány csak másolatnak számít” – ecsetelte az adótanácsadó, aki szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek, az aláírásnak. „A cél, hogy lehessen a dokumentumokat egyszerűen digitalizálni, elmenteni, majd bármikor bármennyi példányban kinyomtatni, ha szükséges” – hangsúlyozta az adótanácsadó.

Kérdésünkre kifejtette, az elektronikus számlázás nem szünteti meg teljesen az adócsalás lehetőségét, hiszen meg lehet tenni, hogy leválasztják a számlázóprogramot az internetről, és az nem továbbítja az adatokat, viszont az ügyfélnek, aki kapja a számlát, érdeke, hogy jelentse, és akkor azonnal kibukik a csalás. Ez jelenleg is így működik a 394-es nyilatkozattal, csak hatalmas késéssel.
Debreczeni László arra is kitért, hogy a vállalkozói kultúrát minősíti, hogy míg Magyarországon a vállalkozók jelentik azonnal az adóhivatalnak, ha kiállítottak egy számlát, Romániában ezt még mindig a könyvelők végzik. „Az elektronikus számlázás vállalkozói kultúrát és komolyságot feltételez” – összegezte az adótanácsadó.