Viszlát, papír, aláírás! Az adócsalás elleni fellépést is segíti a sok országban már alkalmazott e-számlázás
Fotó: Gecse Noémi
Jövő hónaptól a cégek elektronikus számlázási rendszert használnak a közintézményekkel való kapcsolattartás során. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentése szerint a rendszer lehetővé teszi az elektronikus számlák fel- és letöltését valamint a tárolását. Debreczeni László adótanácsadó a Krónika megkeresésére rámutatott, más országokban, például Magyarországon, már rég működik a rendszer, és hatékony az adócsalás visszaszorításában.
2021. augusztus 12., 18:042021. augusztus 12., 18:04
2021. augusztus 12., 18:452021. augusztus 12., 18:45
Szeptembertől a közintézményeknek elektronikusan számláznak a cégek – jelentette be Florin Cîţu miniszterelnök. Ez egy kísérleti program, amit idővel kiterjesztünk a cégek közötti számlázásra is, jelezte közösségi oldalán. A rendszert a pénzügyminisztérium lépteti életbe a Pénzügyi Információk Országos Központján keresztül.
A kormányfő Facebook-bejegyzésében a rendszer előnyeit is ecsetelte. Meglátása szerint
„A közbeszerzések terén alkalmazott elektronikus számlázással Románia felzárkózik az európai standardokhoz” – húzta alá a miniszterelnök.
Debreczeni László adószakértő a Krónika megkeresésére szintén a közpénzek hatékony elköltését és az adócsalás visszaszorítását említette a program erősségeként.
– mondta a szakértő.
Mint magyarázta, jelenleg úgy működik, hogy ha egy cég kiállít egy másiknak számlát, azt a következő hónap 25-éig mind a két vállalkozás köteles jelenteni a 394-es számú nyilatkozat kitöltésével, tehát az eladónak jeleznie kell, hogy kiállította a számlát, az ügyfélnek pedig azt, hogy vásárolt. Viszont ennek a rendszernek Debreczeni szerint az a hátránya, hogy az információ túl nagy késéssel jut el az adóhivatalba. Ha például a hónap első napján állítják ki a számlát, arról csak a következő hónap 25-én jelentenek, tehát ez esetben 55 napos késéssel.
– szögezte le Debreczeni László.
Egyúttal arra is ráirányította a figyelmünket, hogy például Magyarországon évek óta hatékonyan működik a rendszer, és eredményesen fékezi az adócsalást. „Ott két cég közötti számlázás esetén egy adott érték felett még aznap jelenteni kell az adóhivatal rendszerébe a tranzakciót. Tehát a magyarországi adóhivatal munkatársai azonnal látják, ha a vásárló jelenti, hogy kapott egy nagyobb értékű számlát, ha pedig az eladó ezt nem teszi meg, tehát az információ nem jut el tőle a hatósághoz, felmerül az adócsalás gyanúja. Közben a romániai adóhivatal többhetes késéssel kapja meg ugyanazt az információt” – húzta alá az adószakértő.
Az elektronikus számlázás rendszere általában úgy működik, hogy a pénzügyminisztérium platformja megengedni a vállalkozók könyvelési, számlázási programjainak az úgynevezett hidak létesítését, tehát a programot összekötik a platformmal, és amikor kiállítanak egy számlát, az adatok automatikusan átkerülnek a hatóság adatbázisába. „Ez nem jelenti azt, hogy amint a rendszer működésbe lép, már nem lehet kézzel írott számlát kiállítani, mert a platform lehetővé teszi, hogy manuálisan bevezessék az adatokat” – részletezte Debreczeni László. Mint mondta,
„Még az sem előnyös, ha kinyomtatják, lepecsételik, és úgy adják át az ügyfélnek. A pecsét, az aláírás már nem kötelező, ha a számlát elmentik egy adatbázisba, bármikor ki lehet nyomtatni, ha kéri az adóellenőr az eredetit. Viszont ha már aláírták, lepecsételték, az utólag kinyomtatott példány csak másolatnak számít” – ecsetelte az adótanácsadó, aki szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek, az aláírásnak. „A cél, hogy lehessen a dokumentumokat egyszerűen digitalizálni, elmenteni, majd bármikor bármennyi példányban kinyomtatni, ha szükséges” – hangsúlyozta az adótanácsadó.
Kérdésünkre kifejtette, az elektronikus számlázás nem szünteti meg teljesen az adócsalás lehetőségét, hiszen meg lehet tenni, hogy leválasztják a számlázóprogramot az internetről, és az nem továbbítja az adatokat, viszont az ügyfélnek, aki kapja a számlát, érdeke, hogy jelentse, és akkor azonnal kibukik a csalás. Ez jelenleg is így működik a 394-es nyilatkozattal, csak hatalmas késéssel.
Debreczeni László arra is kitért, hogy a vállalkozói kultúrát minősíti, hogy míg Magyarországon a vállalkozók jelentik azonnal az adóhivatalnak, ha kiállítottak egy számlát, Romániában ezt még mindig a könyvelők végzik. „Az elektronikus számlázás vállalkozói kultúrát és komolyságot feltételez” – összegezte az adótanácsadó.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!