Viszlát, papír, aláírás! Az adócsalás elleni fellépést is segíti a sok országban már alkalmazott e-számlázás
Fotó: Gecse Noémi
Jövő hónaptól a cégek elektronikus számlázási rendszert használnak a közintézményekkel való kapcsolattartás során. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentése szerint a rendszer lehetővé teszi az elektronikus számlák fel- és letöltését valamint a tárolását. Debreczeni László adótanácsadó a Krónika megkeresésére rámutatott, más országokban, például Magyarországon, már rég működik a rendszer, és hatékony az adócsalás visszaszorításában.
2021. augusztus 12., 18:042021. augusztus 12., 18:04
2021. augusztus 12., 18:452021. augusztus 12., 18:45
Szeptembertől a közintézményeknek elektronikusan számláznak a cégek – jelentette be Florin Cîţu miniszterelnök. Ez egy kísérleti program, amit idővel kiterjesztünk a cégek közötti számlázásra is, jelezte közösségi oldalán. A rendszert a pénzügyminisztérium lépteti életbe a Pénzügyi Információk Országos Központján keresztül.
A kormányfő Facebook-bejegyzésében a rendszer előnyeit is ecsetelte. Meglátása szerint
„A közbeszerzések terén alkalmazott elektronikus számlázással Románia felzárkózik az európai standardokhoz” – húzta alá a miniszterelnök.
Debreczeni László adószakértő a Krónika megkeresésére szintén a közpénzek hatékony elköltését és az adócsalás visszaszorítását említette a program erősségeként.
– mondta a szakértő.
Mint magyarázta, jelenleg úgy működik, hogy ha egy cég kiállít egy másiknak számlát, azt a következő hónap 25-éig mind a két vállalkozás köteles jelenteni a 394-es számú nyilatkozat kitöltésével, tehát az eladónak jeleznie kell, hogy kiállította a számlát, az ügyfélnek pedig azt, hogy vásárolt. Viszont ennek a rendszernek Debreczeni szerint az a hátránya, hogy az információ túl nagy késéssel jut el az adóhivatalba. Ha például a hónap első napján állítják ki a számlát, arról csak a következő hónap 25-én jelentenek, tehát ez esetben 55 napos késéssel.
– szögezte le Debreczeni László.
Egyúttal arra is ráirányította a figyelmünket, hogy például Magyarországon évek óta hatékonyan működik a rendszer, és eredményesen fékezi az adócsalást. „Ott két cég közötti számlázás esetén egy adott érték felett még aznap jelenteni kell az adóhivatal rendszerébe a tranzakciót. Tehát a magyarországi adóhivatal munkatársai azonnal látják, ha a vásárló jelenti, hogy kapott egy nagyobb értékű számlát, ha pedig az eladó ezt nem teszi meg, tehát az információ nem jut el tőle a hatósághoz, felmerül az adócsalás gyanúja. Közben a romániai adóhivatal többhetes késéssel kapja meg ugyanazt az információt” – húzta alá az adószakértő.
Az elektronikus számlázás rendszere általában úgy működik, hogy a pénzügyminisztérium platformja megengedni a vállalkozók könyvelési, számlázási programjainak az úgynevezett hidak létesítését, tehát a programot összekötik a platformmal, és amikor kiállítanak egy számlát, az adatok automatikusan átkerülnek a hatóság adatbázisába. „Ez nem jelenti azt, hogy amint a rendszer működésbe lép, már nem lehet kézzel írott számlát kiállítani, mert a platform lehetővé teszi, hogy manuálisan bevezessék az adatokat” – részletezte Debreczeni László. Mint mondta,
„Még az sem előnyös, ha kinyomtatják, lepecsételik, és úgy adják át az ügyfélnek. A pecsét, az aláírás már nem kötelező, ha a számlát elmentik egy adatbázisba, bármikor ki lehet nyomtatni, ha kéri az adóellenőr az eredetit. Viszont ha már aláírták, lepecsételték, az utólag kinyomtatott példány csak másolatnak számít” – ecsetelte az adótanácsadó, aki szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek, az aláírásnak. „A cél, hogy lehessen a dokumentumokat egyszerűen digitalizálni, elmenteni, majd bármikor bármennyi példányban kinyomtatni, ha szükséges” – hangsúlyozta az adótanácsadó.
Kérdésünkre kifejtette, az elektronikus számlázás nem szünteti meg teljesen az adócsalás lehetőségét, hiszen meg lehet tenni, hogy leválasztják a számlázóprogramot az internetről, és az nem továbbítja az adatokat, viszont az ügyfélnek, aki kapja a számlát, érdeke, hogy jelentse, és akkor azonnal kibukik a csalás. Ez jelenleg is így működik a 394-es nyilatkozattal, csak hatalmas késéssel.
Debreczeni László arra is kitért, hogy a vállalkozói kultúrát minősíti, hogy míg Magyarországon a vállalkozók jelentik azonnal az adóhivatalnak, ha kiállítottak egy számlát, Romániában ezt még mindig a könyvelők végzik. „Az elektronikus számlázás vállalkozói kultúrát és komolyságot feltételez” – összegezte az adótanácsadó.
Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
szóljon hozzá!